Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Az Egyesült Államok határozottan elítéli, hogy Oroszország előkészületeket tett taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszországba telepítésére, de egyelőre nem tartja szükségesnek, hogy saját nukleáris stratégiáján változtasson – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban.
2023. május 26., 08:022023. május 26., 08:02
Matthew Miller a lépést az orosz fél felelőtlen magatartásának minősítette. Megismételte azt az amerikai figyelmeztetést, hogy kémiai, biológiai, vagy nukleáris fegyverek bevetése az orosz-ukrán konfliktus során „súlyos következményekkel” járna. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok nem látja jelét annak, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség híradása szerint Minszk és Moszkva a nap folyamán megállapodást írt alá arról, hogy a nukleáris tölteteket egy különleges létesítményben fogják tárolni, amely körülbelül egy hónap múlva készül el.
A minisztérium szerdai keltezésű dokumentuma szerint az eszközökre egy arizonai székhelyű hadiipari vállalattal tervez szerződést kötni. A részletes leírás szerint közepes hatótávolságú, földi telepítésű NASAMS légvédelmi rendszerről van szó, teljes felszereléssel.
Az eszköz beszerzésére az ukrán kormány kérte az amerikai kormányát - derül ki a közleményből.
Közben Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és a Mark Milley, a hadsereg vezérkari főnöke csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján arról beszélt:
Az ukrajnai katonai ellátásban együttműködő, 50 országot tömörítő Ukrajnai Védelmi Kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) online tanácskozása után Lloyd Austin szükségesnek nevezte, hogy megadják az ukrán légvédelem számára a további segítséget. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak beszállítókkal további új légvédelmi felszerelések gyártásáról. Kiemelte a norvég-amerikai fejlesztésű NASAM közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert.
A miniszter beszámolt arról, hogy
Elmondta azt is, hogy Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlották a segítségüket a képzési programban, de még mások országokét is várják.
Lloyd Austin közölte azt is, hogy az ülésen Olekszij Reznikov ukrán védelmi számolt be az ukrajnai hadszíntér legújabb eseményeiről.
Az amerikai vezérkar főnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán haderő nagyfokú rugalmasságról tett tanúbizonyságot a közelmúltban a Patriot légvédelmi rendszerek hatékony alkalmazásával, ami így lesz majd az F16-os vadászrepülőkkel is.
Mark Milley tábornok ugyanakkor hangsúlyozta: a költség-haszon kockázatelemzések azt mutatják, hogy az ukrán légtér védelmében a leghatékonyabbak a már eddig is Ukrajna rendelkezésére bocsátott integrált légvédelmi rendszerek.
mind rövid-, mind közepes-, mind nagyhatótávolság esetében - fogalmazott a vezérkari főnök.
Az F16-osokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy 10 darab ilyen negyedik és ötödik generációs harci repülő összesen 1 milliárd dollárba kerül, és további 1 milliárd dollár a rendszerköltség, miközben az orosz hadsereg jelenleg 1000 darab ilyen kategóriájú vadászrepülővel rendelkezik. Aki ezzel fel akarja venni a verseny jelentős számú hasonló géppel kell rendelkeznie - hangsúlyozta.
A vezérkari főnök hozzátette, hogy
Most a legokosabb dolog az, amit eddig is követtek, vagyis, hogy Ukrajnát ellátták légvédelmi rendszerekkel annak érdekében, hogy a légtérbeli fölényt elvegyék az orosz féltől, ami egyben lehetővé tett szárazföldi sikereket is az ukrán haderő számára – mondta Mark Milley tábornok a nemzetközi Ukrajnai Védelmi Kontaktcsoport ülése után.
Mindeközben
Szkibickij szerint Putyin tisztában van azzal, hogy Ukrajna halállistájának élén szerepel. „Végtére is mindenki felelni fog tetteiért” – tette hozzá a tisztségviselő. „Putyin észrevette, hogy egyre közelebb kerülünk hozzá, de attól is tart, hogy esetleg a saját emberei ölik meg” – hangoztatta Szkibickij.
Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője más neveket is említett a lehetséges célpontok listájáról, így egyebek között Jevgenyij Prigozsint, a Wagner katonai magánvállalat alapítóját, Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők főparancsnokát és Szergej Szurovikin katonai parancsnokot.
Az ukrán tisztségviselő szerint
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az állami televíziónak arra a kérdésére válaszolva, hogy megerősítették-e az orosz elnök védelmét Szkibickij interjúja nyomán, elmondta: „Higgyék el nekem, biztonsági szolgálataink ismerik a munkájukat, és tudják, mit kell tenniük”.
Peszkov szerint az ukrán tisztségivelő nyilatkozata megerősítésül szolgál annak, hogy Oroszország helyesen tette, amikor elindította ukrajnai hadműveletét. „Terrorista rezsim beszél terrorista törekvéseiről. A különleges katonai művelet még a kelleténél is jobban igazolt, és véghez kell vinni céljai elérésével” – húzta alá Peszkov.
Bejelentette a Wagner bahmuti kivonulásának kezdetét a zsoldoscsoport alapítója
A Wagner megkezdte a kivonulást Bahmutból a hátországi táboraiba – közölte Jevgenyij Prigozsin, a katonai magánvállalat alapítója csütörtökön a sajtószolgálata Telegram-csatornáján.
Prigozsin közölte, hogy a Bahmut elfoglalásában kulcsszerepet játszó zsoldoscsoport július 1-jéig fogja átadni állásait, valamit lőszerkészleteit és egyéb ellátmányát az orosz hadseregnek. Azt hangoztatta, hogy a Wagner fegyveresei pihenni fognak és haditechnika szervizelésével fognak foglalkozni.
Jevgenyij Prigozsin, aki szombaton elsőként tett bejelentést Bahmut bevételéről – amit az orosz védelmi minisztérium másnap megerősített – egy ugyancsak a sajtószolgálata által megosztott interjújában azt állította, hogy a városért vívott harcokban a Wagner mintegy 15-16 ezer embert veszített, akik közül 10 ezren a zsoldoscsoportba felvett volt elítéltek voltak. Az ukrán hadsereg vesztesége Prigozsin szerint 50 ezer halott és 50-70 ezer sebesült volt.
Prigozsin a héten a ismét bírálta az orosz vezetést, mondván: nem sikerült elérni a célokat, Ukrajna demilitarizálását, hiszen tavaly február óta az ukrán hadsereg nyugati segítséggel megerősödött, Ukrajna pedig világszerte ismertté vált.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” nyugalmazott alezredese csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek azt hangoztatta, hogy az ukrán hadsereg Bahmuttól északnyugatra kritikus veszteségeket szenvedett, ezért kénytelen volt feladni állásait. Gyenyisz Pusilin, a szakadár donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán szerdán azt mondta, hogy a Bahmut melletti szárnyakon stabilizálódott a helyzet.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erők elmúlt napi emberveszteségét mintegy 660 főben nevezte meg, akik közül, mint mondta, mintegy 270 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán tüzérségi támadást. A Zaporizzsja megyei Vasziljivkában három civil megsebesült.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója egy ukrán drón lelövését jelentett be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás