Még több fegyver. A Trump-kormányzat tervei szerint Európának kellene még több fegyvert beszereznie Ukrajna számára
Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
A Trump-kormányzat azt tervezi, hogy a Moszkvával folytatott esetleges béketárgyalások előtt arra ösztönzi az európai szövetségeseket, hogy több amerikai fegyvert vásároljanak Ukrajna számára – mondta két, az ügyet ismerő személy, ami javíthatja Kijev tárgyalási pozícióját.
2025. február 11., 10:012025. február 11., 10:01
A terv, ha hivatalossá válik, némi megnyugvást nyújt Ukrajna vezetőinek, akik attól tartanak, hogy Donald Trump elnök esetleg megakadályozza a további segélyeket az országnak, amelynek hadserege lassan területeket veszít a heves orosz támadások nyomán keleten.
Amerikai tisztségviselők, köztük Trump ukrajnai megbízottja, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy a héten a müncheni biztonsági konferencia során európai szövetségesekkel tárgyalnak a lehetséges fegyvervásárlásokról – mondták a források.
Ez egyike annak a több ötletnek, amelyet a kormányzat megvitat annak érdekében, hogy
– tették hozzá.
A Reutersnek adott hétfői interjújában Kellogg nem volt hajlandó megerősíteni a tervet, de azt mondta: „Az Egyesült Államok mindig is szerette az Amerikában gyártott fegyverek eladását, mert ez erősíti a gazdaságunkat. Rengeteg lehetőség van. Jelenleg minden eshetőséget mérlegelünk” – mondta Kellogg, hozzátéve, hogy a korábban Joe Biden korábbi elnök által jóváhagyott szállítmányok még mindig érkeznek Ukrajnába.
„A következő 24 órában nem feltétlenül van szükség arra, hogy másképp legyen” – mondta.
Amerikai tisztségviselők az elmúlt napokban azt mondták, hogy
„Azt hiszem, az egyik alapelv az, hogy az európaiaknak a magukénak kell tudni ezt a konfliktust a továbbiakban” – mondta Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az NBC Newsnak adott vasárnapi interjújában.
Egyes kereskedelmi szerződések megkötése évekig is eltarthat.
A Trump-kormányzat hetek óta vitatkozik arról, hogy folytassa-e Ukrajna felfegyverzését, és ha igen, hogyan.
Trump az elnökválasztási kampánya során megfogadta, hogy leállítja az Ukrajnának nyújtott összes segélyt. Néhány tanácsadója azonban a színfalak mögött azzal érvelt, hogy Washingtonnak továbbra is támogatnia kellene Kijevet katonailag, különösen akkor, ha a béketárgyalások az év végéig elhúzódnak.
Kijevi tisztségviselők, köztük Volodimir Zelenszkij elnök azonban azt mondták, hogy Ukrajnának több biztonsági garanciára van szüksége, mielőtt tárgyalásokat kezdene Moszkvával.
A Trump-féle Fehér Ház valószínűleg jelentős ellenállásba ütközne egyes republikánusok részéről, ha további finanszírozást kérne a kongresszustól.
A kormányzat tisztségviselői egy Európával kötött fegyverletételi megállapodást tekintenek lehetséges megoldásnak, amely lehetővé tenné Washington számára, hogy Kijevet támogassa anélkül, hogy az amerikai adófizetők dollárjait költené.
Washington és Moszkva ellentétes narratívákat kínált a béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban, és ez felerősítette a spekulációkat arról, hogy a Trump-kormányzat mennyire lesz képes meggyőzni Ukrajnát és Oroszországot, hogy a következő hónapokban tárgyalóasztalhoz üljenek.
Trump vasárnap azt mondta, hogy kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és úgy véli, hogy
Trump megjegyzéseit követően Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok „a szakadék szélén egyensúlyoznak”, és azt mondta, hogy Ukrajnának vissza kell vonnia NATO-tagságra vonatkozó kérelmét, és ki kell vonulnia az orosz erők által megszállt területekről.
A két kormányzati forrás szerint
és hogy a tárgyalások megkezdése előtt még számos más kérdést is meg kell oldania.
Közben több amerikai tisztségviselő is Európában tartózkodik a héten, hogy segítsen előkészíteni az Ukrajna és Oroszország közötti esetleges béketárgyalásokat.
Kellogg azt tervezi, hogy a müncheni biztonsági konferencián megvitatja az európai vezetőkkel a Kijevnek nyújtandó segélyek növelését.
– mondta Kellogg, hozzátéve, hogy amerikai tisztségviselők ezen a héten találkoznak európai kollégáikkal, hogy „tolmácsolják elvárásainkat a szövetségeseknek”.
„Még fontosabb, hogy hallani akarjuk őket is” – mondta.
Az amerikai tisztségviselők azt is remélik, hogy sikerül hivatalossá tenni egy ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást Ukrajnával, amely a folyamatos támogatásért cserébe hozzáférést biztosítana Amerikának az ország gazdag készleteihez.
Eközben Oroszország Egyesült Államokkal való kapcsolatokért felelős tisztségviselője hétfőn azt mondta, hogy
Az orosz külügyminisztérium kiemelte, hogy bár Moszkva kész a tárgyalásokra Ukrajnával, eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a közel három éve tartó konfliktus „alapvető okai” megoldódnak.
Moszkva gyorsan aláhúzta, hogy maximalista követeléseit – amelyeket Putyin tavaly júniusban fogalmazott meg – kiindulópontként tekinti a tárgyalások kezdetén is.
– mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes egy moszkvai sajtótájékoztatón angol nyelven.
„Itt tartunk, és minél hamarabb megértik ezt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és mások, annál jobb lesz, és annál közelebb lesz mindenki számára a kívánt politikai megoldás” – mondta Rjabkov.
Putyin június 14-i külügyminisztériumi beszédében megfogalmazta feltételeit: Ukrajnának fel kell hagynia NATO-ambícióival, és ki kell vonnia csapatait az Oroszország által követelt és többnyire általa ellenőrzött négy ukrán régió teljes területéről.
Rjabkov, aki karrierdiplomataként a fegyverzetellenőrzést is felügyeli, azt mondta, hogy
„A problémák megoldása nélkül, amelyek a történtek kiváltó okai voltak, nem lehet megállapodásra jutni” – mondta Rjabkov. „Tehát a variációk és a félmegoldások nem az az út, amelyen hajlandóak vagyunk végigmenni” – tette hozzá.
Ukrajna és nyugati támogatói, élükön az Egyesült Államokkal, azzal vádolják Oroszországot, hogy gyarmati típusú területszerzésre törekszik, és Kijev támogatói megfogadták, hogy több százmilliárd dollár értékű fegyver szállításával legyőzik az orosz erőket.
Újabb támadásra készülnek az oroszok Csasziv Jarban
Az orosz erők csapatokat gyűjtenek az újabb támadásokhoz a Donyecki területhez tartozó Csasziv Jarban – közölte Dmitro Zaporozsec alezredes, a Luhanszki Taktikai Műveleti Csoport szóvivője hétfőn.
A kelet-ukrajnai Csasziv Jar volt az orosz offenzíva egyik fókuszpontja a Donyecki területen. A Kramatorszktól 25 kilométerre fekvő város 2024 eleje óta áll orosz támadás alatt.
„Most van egy olyan időszak, amikor (az orosz erők) felhalmozódnak és koncentrálódnak... a Csasziv Jarhoz vezető utakon és átcsoportosítást hajtanak végre magában a városban a további támadási műveletekhez” – mondta Zaporozsec az országos televízióban.
A szóvivő hozzátette, hogy az elmúlt héten az orosz erők kerülték a páncélozott járművek használatát, helyette quadokra és buggy-kocsikra támaszkodtak a logisztikai támogatásban.
Január 29-én a The Moscow Times öt ukrán és európai katonai és kormányzati forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Csasziv Jar az orosz erők kezére került.
Sem Ukrajna, sem Oroszország nem erősítette meg hivatalosan az állítást. Ukrán katonai tisztségviselők, OSINT-elemzők, sőt orosz katonai bloggerek kommentárjai szerint a városban továbbra is intenzív harcok folynak.
A Csasziv Jarért folyó harc már hónapok óta tart, az ukrán erők brutális utcai harcokkal lassítják az orosz előrenyomulást. Az orosz nyomás ellenére az ukrán védők ellenállnak, megakadályozva a gyors áttörést.
Eközben szintén hétfőn drónok támadták az oroszországi Krasznodari területen az Afipszkij olajfinomítót, egy kulcsfontosságú létesítményt, amely évi 6,25 millió tonna olajat dolgoz fel – állította Andrij Kovalenko, az ukrán dezinformációellenes központ vezetője.
A finomító, amely nagyjából 200 kilométerre található a frontvonaltól, az orosz csapatok által használt dízelüzemanyag és repülőgép-kerozin stratégiai logisztikai központja – mondta Kovalenko.
Bár más ukrán tisztségviselők nem kommentálták a jelentést, a csapás illeszkedne Kijev azon stratégiájához, hogy megzavarja az orosz üzemanyag-ellátást és csökkentse Moszkva háborús finanszírozását.
Az nem derült ki azonnal, hogy a finomító jelentős károkat szenvedett-e a támadásban.
Donald Trump elnök hétfőn arra szólította fel Izraelt, hogy mondja fel a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodást, és „engedje, hogy elszabaduljon a pokol”, ha a palesztin terrorszervezet szombat délig nem adja vissza a túszokat.
A magyarországi vasúti infrastruktúrán végzett munkálatok miatt 2025. március 22-én és 23-án módosul a nemzetközi vonatjáratok menetrendje – közölte hétfőn a Román Vasúttársaság (CFR) a Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatására hivatkozva.
Donald Trump amerikai elnök béketervének nemcsak véget kell vetnie az ukrajnai háborúnak, de szavatolnia is kell, hogy a jövőben ne legyen újabb orosz agresszió – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ITV brit televíziónak adott n
Donald Trump amerikai elnök vasárnap megismételte az Egyesült Államoknak a Gázai övezet újjáépítésére vonatkozó terveit, és kijelentette, hogy a háború sújtotta enklávét „nagy ingatlanterületnek” tekinti.
Életét vesztette vasárnap a bosznia-hercegovinai Szarajevóban Parlac Ionuţ Cosmin törzsőrmester, a focșani-i 281-es támogató zászlóalj katonája – közölte a védelmi minisztérium.
A balti országok, Észtország, Lettország és Litvánia teljesen levált az orosz és a fehérorosz villamosenergia-hálózatokról és csatlakoztak az európai uniós villamosenergia-rendszerhez.
Lövöldözés volt Rotterdamban, valamint Groningenben, egy embert pedig megkéseltek Amszterdamban vasárnap virradóra – tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű hollandiai hírportál vasárnap.
Az izraeli hadsereg (IDF) a tűzszüneti és túszalku-megállapodás alapján vasárnap kivonult a Gázai övezet közepén fekvő Necarim-tengelyről – jelentette a hadsereg katonai szóvivője.
Ferenc pápa pápa néhány napja hörghurutban szenved, ezért felmerült annak a lehetősége, hogy nem vesz részt a jubileumi eseményen. De az, hogy mégis jelen volt, ráadásul a szabad levegőn, arra utal, hogy állapota nem ad okot aggodalomra.
Újabb masszív dróntámadást indított Oroszország az ukrán főváros, Kijev és környéke ellen vasárnapra virrad éjjel – közölte a megyei kormányzói hivatal, kiemelve, hogy a drónokat a légvédelem a levegőben megsemmisítette.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)