Pénz áll a házhoz. Washington jelentős összeget utalt át Ukrajnának, amelyet azonban nem katonai célokra szánnak
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai pénzügyminisztérium kedden átutalta a befagyasztott orosz vagyon kamatjövedelmeire alapozott, Ukrajnának szánt 50 milliárd dolláros hitelcsomag Egyesült Államokra jutó 20 milliárd dolláros részét a Világbank gazdasági és pénzügyi támogatási alapjának – közölte kedden Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.
2024. december 11., 09:582024. december 11., 09:58
A világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) júniusban állapodott meg arról, hogy a büntetőintézkedések keretében zárolt orosz vagyon kamatjövedelmeiből fedezett, 50 milliárd dolláros hitelt nyújt a kijevi vezetésnek 30 éves futamidőre, aminek részleteiről októberben született egyezség. Moszkva lopásnak minősítette az intézkedést.
Joe Biden leköszönő demokrata párti amerikai elnök eredetileg az összeget fel akarta osztani fele-fele arányban katonai, illetve gazdasági segélyekre, előbbihez azonban az időközben republikánus párti többség ellenőrzése alá került kongresszus jóváhagyása is kellett volna.
A keddi átutalással így a teljes összeget nem katonai célú támogatásra szánják.
– hangoztatta Yellen. Hozzátette, hogy a G7-ek által kollektívan nyújtott 50 milliárd dolláros hitel biztosítani fogja, hogy Ukrajna egyebek között fenn tudja tartani mentőszolgálatait és kórházait.
A G7-ek hitelfeltételei szerint az EU 18,115 milliárd dollárral, Kanada 3,52 milliárd dollárral, Nagy-Britannia 2,88 milliárd dollárral, Japán pedig 3,11 milliárd dollárral járul hozzá a hitelcsomaghoz.
Joe Biden kormánya a január 20-i hatalomátadásig azt a célt tűzte ki, hogy a hátra lévő hetekben a kongresszus által engedélyezett forrásokat gyors ütemben mozgósítsa a kijevi vezetés számára.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztési Tanácsának moszkvai ülésén kijelentette:
„Lényegében nekünk most nem a nukleáris doktrínánkat, hanem az Oresnyiket kell tökéletesítenünk” – mondta Putyin.
„Ha meggondoljuk, akkor ezeknek a modern fegyverrendszereknek a kellő mennyisége egyszerűen eléri azt a határt, amikor gyakorlatilag nincs szükség nukleáris fegyverek alkalmazására” – tette hozzá.
Mint fogalmazott:
„De ott, ahol szükségszerű, megjelenítjük a szükséges akaratot állami szinten és az Oroszországi Föderáció polgárainak szintjén, akik itt élnek és azt akarják, hogy gyermekeik itt éljenek, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, és készek mindent megtenni megerősítése érdekében” – nyilatkozott Putyin.
Az orosz elnök korábban arról beszélt, hogy az Oresnyik csoportos bevetése egy nukleáris csapás erejéhez mérhető, de nem hagy maga után radioaktív sugárzást.
Mindeközben
Tusk a keddi kormányülést megelőző nyilatkozatban jelezte: a januárban kezdődő lengyel elnökség az Európai Unió (EU) Tanácsában azzal is jár, hogy
A kormányfő megerősítette, hogy csütörtökön Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök.
A látogatás egyik témájának Tusk azon megbeszélések megvitatását nevezte, amelyeket a francia elnök Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szombaton Párizsban.
Tusk jelezte, hogy más magas szintű találkozói is lesznek, aláhúzva: azt szeretné, hogy Varsó „határozza majd meg a biztonságot és a lengyel érdekek védelmét szolgáló döntések alaphangját”.
A lengyel kormányfő kedden Varsóban Friedrich Merzet, a német CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakcióvezetőjét, kancellárjelöltet fogadta. Merz hétfőn aznapi kijevi látogatásáról a ZDF német közszolgálati televíziónak elmondta:
Emmanuel Macron látogatása kapcsán kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettestől, nemzetvédelmi minisztertől azt kérdezte a Radio Zet kereskedelmi adó műsorvezetője, hogy a francia elnök vajon a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalására akarja-e rábeszélni partnereit? Kosiniak-Kamysz spekulációnak nevezte e feltevést, rámutatva, hogy semmilyen ukrajnai béketerv sincs meghirdetve.
„Különféle javaslatok vannak az asztalon” – fűzte hozzá a politikus, hangsúlyozva egyúttal, hogy Lengyelország csak a szövetségesekkel közösen hozott döntések értelmében fog cselekedni.
Több mint 260 millió dolláros katonai csomagot kap Ukrajna az F-16-os vadászgépek működtetésére
Az amerikai külügyminisztérium kedden jóváhagyta az Ukrajnának szánt 266 millió dolláros külföldi katonai értékesítési csomagot, amely lehetővé teszi a szolgáltatások fenntartását, valamint az ország F-16-os vadászgépeinek fenntartásához szükséges javításokat.
A javasolt eladás, amelyet hivatalosan még nem véglegesítettek, kulcsfontosságú támogató rendszereket tartalmaz az ukrán F-16-os vadászrepülőgépek számára, beleértve a Joint Mission Planning Systemet, a fegyverzeti szoftvereket, a kiképzési eszközöket, valamint a repülőgépek pót- és cserealkatrészeit – közölte a külügyminisztérium.
Az eladási csomag bejelentésére azt követően került sor, amikor Volodimir Zelenszkij elnök szombaton bejelentette, hogy Dánia egy második adag F-16-os vadászrepülőgépet ad át Ukrajnának, tovább erősítve az ország légvédelmi képességeit.
Az értékesítési csomag „javítani fogja Ukrajna képességét a jelenlegi és jövőbeli fenyegetésekkel szembeni fellépésre azáltal, hogy még erőteljesebb légvédelmi képességgel szereli fel az országot az önvédelmi és regionális biztonsági feladatok végrehajtására” – áll a külügyminisztérium közleményében, amelyben bejelentette az eladást.
Ukrajna augusztus elején kapta meg az első F-16-osokat, egy évvel azután, hogy szövetségesei a vilniusi NATO-csúcson megalakították a vadászrepülőgép-koalíciót, hogy Kijevet kiképzéssel és repülőgépekkel támogassák.
Ukrajna korlátozott számú F-16-os vadászgépe továbbra is hatékony az orosz légi célpontok ellen, annak ellenére, hogy aggodalmak merültek fel az ukrán pilóták számára biztosított kiképzés ütemével kapcsolatban. Ezek az aggodalmak felerősödtek, miután egy F-16-os repülőgép halálos balesetet szenvedett egy masszív orosz támadás visszaverésére tett akció során.
Az incidens ellenére több száz ukrán pilóta kapott F-16-os kiképzést számos nyugati szövetségestől, köztük az Egyesült Államoktól.
Augusztus végén a Fehér Ház elutasította az amerikai hadsereg azon javaslatát, hogy civil vállalkozókat küldjenek Ukrajnába az F-16-osok és más felszerelések karbantartására – jelentette a Wall Street Journal.
A Biden-kormányzat siet, hogy további segélyeket nyújtson Ukrajnának a megválasztott elnök, Donald Trump januári beiktatása előtt, azon aggodalmak közepette, hogy egy jövőbeli Trump-kormányzat leállítaná a Kijevnek nyújtott katonai segélyeket.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
szóljon hozzá!