Fotó: Rompres
2008. március 21., 00:002008. március 21., 00:00
Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet viszont azzal érvelt a tanács összehívása mellett, hogy Koszovóban volt terroristák vannak uralmon. „Hogyan lehet harcolni a terrorizmus ellen, ha a volt terroristákat fegyverrel látják el” – vetette föl a kérdést a diplomata az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint. „Washington vakon rohan előre, megsérti az összes nemzetközi megállapodást, amelyek értelmében Koszovónak nincs joga létrehozni saját fegyveres erőket” – mondta.
Bush döntése éles reakciót váltott ki szerbiai és koszovói szerb vezetőkből is. Nebojsza Jovics, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács (nemzeti kisebbségi önkormányzat) vezetője csütörtökön az ENSZ-t és Oroszországot kérte, hogy akadályozza meg a fegyverszállítást. A szerb vezető bűnös szándékból fakadó és rendkívül veszélyes lépésről nyilatkozott, amely szerinte arra irányul, hogy felrobbanjon a lőporos hordó a régóta halmozódó feszültségekkel teli Balkánon. „Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak és Oroszországnak sürgősen cselekednie kell: összehívni az ENSZ BT ülését, hogy elítélje az amerikai lépést. Amennyiben ez nem történik meg, Ban Ki Mun kötelezze Joachim Rückert, a koszovói ENSZ-adminisztráció vezetőjét arra, hogy rendelje el a koszovói határok szigorú védelmét, nehogy egyetlen újabb fegyver is Koszovóba kerüljön” – követelte Nebojsza Jovics. A szerb vezető szerint amennyiben az albánok uralta Koszovó fegyvereket kap, „megnyílnak a kapuk Szerbia előtt, hogy egyedül, vagy Oroszországgal együtt fegyverekkel lássa el a koszovói szerb népet”.
Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ugyancsak határozottan elítélte, s mélységesen elhibázottnak nevezte Bush elnök döntését. A koszovói kormány üdvözölte a Fehér Ház döntését. „Mindent üdvözlünk, ami az Egyesült Államokból jön” – mondta Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettes.
Közben a hétfői Kosovska Mitrovica-i események miatt benyújtotta lemondását Gerard Galucci, a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK körzeti megbízottja, de New York-i felettesei elutasították kérését, s felszólították, hogy vonja vissza. A lemondás közvetlen előzménye, hogy az észak-koszovói szerb vezetők közzétették Galuccinak a világszervezethez küldött jelentését, amely szerint „a rend és törvényesség helyreállítását célzó, rosszul eltervezett akció a rend és a törvényesség súlyos megsértéséhez vezetett. Aki úgy döntött, hogy március 17-ét, a koszovói szerbek elleni utolsó nagy etnikai tisztogatás negyedik évfordulóját választja ki a fellépésre, s a letartóztatottakat Pristinába szállíttatja, nyilvánvalóan bele akart gázolni a szerbek érzéseibe. Ha a rendőrség egy másik napon akarta volna eltávolítani a magukat el sem barikádozó, nyitott helyiségben tartózkodó embereket, akkor most valószínűleg áldozatok nélküli győzelemről beszélhetnénk.”
Mint arról beszámoltunk, hétfőn az UNMIK rendőrei megrohanták a Kosovska Mitrovica-i bíróság épületét akkor már négy napja megszállva tartó bírósági dolgozókat, őrizetbe vették és Pristinába akarták szállítani őket. A szerbek rájuk támadtak, a foglyok egy részét kiszabadították, s az ezt követő zavargásokban egy ukrán rendőr meghalt, több tucat rendőr és KFOR-katona, valamint több mint száz szerb megsebesült.
Hírösszefoglaló
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.