Fotó: Facebook/Junts per Catalunya
Visszavonta az európai elfogatóparancsot a Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt katalán elnök és leváltott kormánya négy tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság kedden.
2017. december 05., 16:052017. december 05., 16:05
2017. december 05., 16:072017. december 05., 16:07
Pablo Llarena bíró ezzel lemondott a belga igazságszoltáltatás együttműködése iránti kérelemről. Döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a politikusoknak, úgy tűnik, szándékában áll visszatérni Spanyolországba, mivel jelöltek a december 21-ei katalán parlamenti választásokon.
Az indoklásban az is szerepelt, hogy az európai elfogatóparancsot még a spanyol központi büntetőbíróság adta ki november 2-án, az ügy azonban azóta onnan átkerült a legfelsőbb bíróságra, ő maga pedig egységes eljárást szeretne lefolytatni.
Tudomása szerint a belga ügyészség ugyan támogatja a volt katalán vezetők kiadatását, de nem minden olyan bűncselekményben, amely miatt azt kezdeményezte Spanyolország, ez pedig „lényeges torzítást” eredményezhet, és nehezítené a „homogén” ítélkezést. Miközben épp ebből a célból vette át az eljárásokat a legfelsőbb bíróság Spanyolországban – tette hozzá.
Pablo Llarena szerint ráadásul mindez hátrányos helyzetbe hozhatja azokat a volt katalán vezetőket, akik nem hagyták el az országot, hanem az igazságszolgáltatás rendelkezésére álltak. Az egységes döntéshozatallal kapcsolatban részletezte azt is, hogy a vádhatóság által megfogalmazott bűncselekmények csoportos elkövetését vizsgálják az eljárásban.
A spanyol sajtó bírósági forrásokra hivatkozva azt írta: a nemzeti elfogatóparancs továbbra is érvényben marad a Brüsszelben lévő volt katalán kormánytagokkal szemben.
A spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”.
A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon. A volt katalán kormány nyolc tagja november 2-án került előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt. Pablo Llarena bíró hétfőn úgy döntött, hogy közülük hatan óvadék ellenében szabadlábon védekezhetnek.
Kampánynyitó hiányzó elnökjelöltekkel
Több elnökjelölt távollétében kezdődött meg a december 21-ei parlamenti választásokat megelőző hivatalos kampány Katalóniában kedden. A függetlenségpárti Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) hajnalig tartó kampánynyitó rendezvényén üresen hagyták azon tagjaik székét, akik jelenleg előzetes letartóztatásban vannak a katalán függetlenségi népszavazás illegális megrendezése, és a katalán függetlenség október 27-ei parlamenti kinyilvánítása miatt.
Carles Puigdemont leváltott katalán elnök Brüsszelből küldött videóüzenetét vetítették le pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) barcelonai kampánynyitóján. Ezen arról beszélt, hogy a december 21-ei választás az október 1-jei függetlenségi népszavazás második fordulójának tekinthető, és arra kért mindenkit, ne felejtse el, mi is történt azon a napon. „Nemzet” és „alávetettség” között kell választani – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!