Verseny az Északi-sark kincseiért

•  Fotó: Rompres

Fotó: Rompres

Orosz kutatók geopolitikai expedíciója – Moszkva mellett Dánia és Kanada is kiterjesztené felségterületeit. A fennhatóság jelzésére titánból készült orosz zászlót tűzött ki az Északi-sark jégtakarója alá merülve a tengerfenéken egy kutatóhajó. A lényegre rámutatva a nemzetközi sajtóban „geopolitikai” jelzővel ellátott Arktisz–2007 expedíciót árgus szemmel figyelik a pólus körül érintett országok, amelyek előrenézve szintén igényt formálnak az olajban, gázban gazdag, egyelőre senkihez sem tartozó Északi-sarkra.

Gazda Árpád

2007. augusztus 10., 00:002007. augusztus 10., 00:00

Az orosz duma két képviselőjével a fedélzetén a Fjodorov akadémikusról elnevezett kutatóhajó – amely előtt egy atommeghajtású jégtörő nyitott utat – nemcsak a nemzetközi diplomácia, de a NATO felderítő repülőgépeinek figyelmétől is kísérve érte el az Északi-sarkot. Az expedíció fő attrakciója, hogy mini-tengeralattjáróval először merültek a pólus alatti tengerfenékig: a Mir–1 és a Mir–2 4200 méteres mélységben elérte a talapzatot, és kitűzte a titánkapszulába foglalt orosz zászlót. A kísérlet valóban korszakos, hiszen a jégpáncél alatt időről időre közlekednek ugyan amerikai és orosz tengeralattjárók, ilyen mélyre azonban még nem ereszkedtek. A megkülönböztetett figyelem azonban valójában mégsem az expedíció tudományos, jóval inkább politikai céljainak szól. Moszkva fő célja ugyanis, hogy az újabb kutatások révén bizonyítsa, az úgynevezett Lomonoszov-árok a tenger felszíne alatt közvetlenül az orosz szárazföldhöz kapcsolja az északi pólust. Erről korábbi expedíciók során orosz vélemények szerint már idáig is sok bizonyíték áll rendelkezésre. Ha ugyanis az északi-sarki tengerfenék és Szibéria egyazon kontinentális talapzaton található, akkor moszkvai jogértelmezés szerint Oroszország igényt tarthat egy egészen az Északi-sarkig kiterjedő sávra. Ez azt jelentené, hogy csaknem egymillió négyzetkilométer feletti területre tenne szert, jogot nyerve a természeti kincsek kiaknázására is a Csukotka–Murmanszk–Északi-sark háromszögben.

Jelenleg egy 1982-es ENSZ-határozat alapján az északi pólus egyetlen államhoz sem tartozik, míg a sarkkörön belül területtel rendelkező öt országot – Oroszországot, az Egyesült Államokat, Kanadát, Norvégiát és Grönland révén Dániát – egyenként 200 mérföldes, 320–320 kilométeres, úgynevezett gazdasági zóna illeti meg határain túl az Arktisz irányában. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azonnal elutasítóan reagált az orosz felvetésekre. A washingtoni külügyminisztérium felháborodva a nemzetközi normák felrúgását emlegette, s az Arktisz bekebelezéséről beszélt. Londonban a geológiai társaság egyik tagja, Ted Nild szólalt meg, aki elképesztőnek nevezte, hogy a geológiai szerkezetek befolyásolják egy-egy terület hovatartozását. Úgy véli egyébként, hogy a Lomonoszov-árok nem a kontinentális talapzat része, hanem olyan pont, amelyből két tektonikus lemez indul ki, s nemcsak Oroszországot, hanem a másik végén Kanadát is érinti, így Ottawa ez alapján igényt tarthatna egész Eurázsiára. Kanada ilyet ugyan nem mond, ám már az orosz expedíció hírére meghirdetett egy hétmilliárd dolláros, kifejezetten sarkkutató flotta építésére szolgáló programot. Ennek keretében háromnapos látogatásra az Északi-sarkra indult Stephen Harper kanadai kormányfő, minden bizonynyal a terület feletti kanadai fennhatóság kinyilvánítását célozva. A miniszterelnök ígérete szerint Ottawa több milliárd dollárt áldoz arra, hogy megvédelmezze Kanadának az Északi-sarkvidék feletti szuverenitását, sőt a kormányfő várhatóan még a héten bejelenti, hova képzelték el az Északi-sarkon megépíteni tervezett mélytengeri katonai kikötőt. Beindultak az amerikaiak is, s rádióadások lehallgatásából kiderült, hogy szintén a sarkvidéki tengerfenék kutatására küldenek gyorsan expedíciót Norvégiából az Arktiszra. S hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a dánok is felállítottak egy kutatócsoportot, hogy megvizsgálják, Grönland összekapcsolódik-e a Lomonoszov-árokkal. Brian McDonald katonai elemző ezzel kapcsolatosan megjegyzi, egy zászló kitűzése még kevés ahhoz, hogy valaki kiterjessze saját felségterületeit az Északi-sarkon. Mint hozzáteszi, egyértelműen be kell bizonyítani, hogy a pólus ugyanazon a talapzaton található, mint az illető ország szárazföldi része. Ehhez bonyolult és hosszú vizsgálatokra van szükség, amelynek költségei egy Holdra irányuló expedícióéval vetekednek.

E tudományos vita egyébként már régóta zajlik, Oroszország is felvázolta a sarkköri sávra vonatkozó igényét már 2001-ben. Az Arktisz iránti érdeklődést közben az keltette fel, hogy a globális felmelegedés következtében belátható közelségbe került a sarkköri jég elolvadása. Tudósok szerint ez már 2040 körül bekövetkezhet. Ha pedig az északi pólus megszabadul a jégtől, kiaknázhatóvá válnak az alatta rejlő kincsek – becslések szerint itt található a Föld olajtartalékának mintegy ötöde –, s új tranzitutak nyílnak meg. Mindez pedig természetes módon kérdések sorát veti fel e térség szuverenitásával kapcsolatban. Mint látjuk, már most.

 

Stier Gábor, Magyar Nemzet

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 20., szerda

Nem közpénzből fizetik a román vízummentességért lobbizó amerikai céget a nagykövetség szerint

Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.

Nem közpénzből fizetik a román vízummentességért lobbizó amerikai céget a nagykövetség szerint
2025. augusztus 20., szerda

Űrhajósok kapták a Magyar Szent István Rendet

Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.

Űrhajósok kapták a Magyar Szent István Rendet
2025. augusztus 20., szerda

Megszólalt a Fehér Ház arról, hogy valóban Budapesten találkozik-e Zelenszkij és Putyin

Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.

Megszólalt a Fehér Ház arról, hogy valóban Budapesten találkozik-e Zelenszkij és Putyin
2025. augusztus 20., szerda

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
2025. augusztus 20., szerda

Izrael nem enged: az összes túsz szabadon engedését követeli

Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.

Izrael nem enged: az összes túsz szabadon engedését követeli
2025. augusztus 20., szerda

Trump Orbánnal is egyeztethetett az ukrajnai helyzetről, Kijev biztonsági garanciákra számíthat, de NATO-tagságra nem

Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.

Trump Orbánnal is egyeztethetett az ukrajnai helyzetről, Kijev biztonsági garanciákra számíthat, de NATO-tagságra nem
2025. augusztus 19., kedd

Európa-Oroszország csúcstalálkozót szorgalmaz Orbán Viktor

Magyarország üdvözli a Trump-Putyin tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, ugyanakkor egy Európa-Oroszország csúcstalálkozót is szorgalmaz.

Európa-Oroszország csúcstalálkozót szorgalmaz Orbán Viktor
2025. augusztus 19., kedd

Lavrov: nem utasítunk el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnai konfliktus megoldására

Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.

Lavrov: nem utasítunk el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnai konfliktus megoldására
2025. augusztus 19., kedd

Akár Magyarországon is tarthatják a Putyin és Zelenszkij közötti találkozót

Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.

Akár Magyarországon is tarthatják a Putyin és Zelenszkij közötti találkozót
2025. augusztus 19., kedd

Gáza: a Hamász hajlik a tűzszünet feltételeinek elfogadására

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.

Gáza: a Hamász hajlik a tűzszünet feltételeinek elfogadására