Pusztítás. Szudán fővárosában, Kartúmban véres harcok dúltak
Fotó: Twitter
Nem csupán az a tétje a Szudánban az elmúlt napokban fellángolt – és amerikai bejelentés szerint jelenleg elvileg három napra szünetelő – polgárháborúnak, hogy a hadsereg melyik tábornoka ragadja magához a teljhatalmat, hanem az is, hogy Oroszország, amely hagyományosan jó viszonyt ápol az afrikai országgal, mekkora befolyást szerez a térségben. A Szudánban szembenálló tábornokok egyike, Hamdan Daglo nagyon közel áll Oroszországhoz és Vlagyimir Putyin elnökhöz, ő hívta a Wagner-csoportot az országba.
2023. április 26., 10:032023. április 26., 10:03
Oroszország haditengerészeti támaszpontot is építene Szudánban, emellett az aranybányászatban is jelentős szerepet játszik a polgárháború sújtotta afrikai országban – történetesen épp az Ukrajnában a legsikeresebbnek bizonyuló orosz katonai erő, a Wagner magánhadsereg tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin közreműködésével.
– emlékeztet az Info Sud-Est portál.
Az afrikai ország függetlenségének 1956. január 1-jei kikiáltása óta a Szovjetunió, majd Oroszország legfontosabb afrikai partnere. A Kreml még akkor is Szudán iránt mutatta a legnagyobb érdeklődést, amikor Etiópiában, Angolában és Mozambikban kommunista rendszerek működtek. Ez nem is csoda, hiszen Szudán területe nagy, a Vörös-tenger partján fekszik, Egyiptommal és más fontos államokkal és régiókkal is szomszédos, és jelentős aranytartalékokkal rendelkezik.
Szudán stratégiai útvonalak fölött gyakorol ellenőrzést: a Vörös-tenger partvidéke, a Szuezi-csatorna, a Nílus, fontos afrikai ásványkincs-régiók is érintettek – nem csoda, hogy a 19. században az országot irányító britek, majd a 20. század közepétől a Szovjetunió, majd Oroszország számára is kiemelten fontos volt.
A Szovjetunió összeomlása és az országot 1989 és 2019 között irányító Omar al-Basír tábornok elszigetelődése után Moszkva a szudáni arany kevés exportcélpontja közé tartozott, miközben továbbra is fontos fegyverszállító és nemzetközi támogató maradt. 2017-ben, a Vlagyimir Putyin elnökkel Szocsiban tartott találkozót követően
azaz a Kreml legfontosabb partnere a kontinensen. Ennek bizonyítékaként a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner félkatonai csoport engedélyt kapott arra, hogy Szudán területén tartózkodjon, és hogy kitermelje és exportálja az ország aranykészleteit. A kitermelés évente 26 és 30 tonna között mozog, azaz a teljes szudáni export közel 45 százalékát teszi ki. A Wagner számos kiképző- és megfigyelőközpontot is működtet Szudánban, hogy megvédje az orosz érdekeket a Közép-afrikai Köztársaságban, Maliban és Burkina Fasóban.
Átmeneti tűzszünet lép életbe Szudánban hétfő éjféltől – közölte az amerikai külügyminiszter.
2017-ben az M Invest orosz vállalat kedvezményes hozzáférést nyert a szudáni aranybányászathoz, és a két elnök megállapodást kötött arról, hogy Oroszország a Vörös-tenger partján található Port Szudánban haditengerészeti katonai támaszpontot épít, amely atom-tengeralattjáróknak is otthont adhat. A port szudáni kikötőn keresztül bonyolódik az ország importjának 90 százaléka.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat 2021 közepén nyomásgyakorlás révén elérte a projekt befagyasztását, miután Omar al-Basír tábornokot 2019-ben megbuktatták, és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állították a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt.
Mindezek nyomán Oroszország számára sem érdektelen a jelenlegi szudáni konfliktus kimenetele, és meg is van a saját pártfogoltja Mohamed Hamdan Daglo tábornok személyében, aki az újabb katonai konfliktus április 15-ről 16-ra virradóra történt kitöréséig az ország második legfontosabb embere volt. Daglo tábornok éppen Moszkvában tartózkodott nyolcnapos hivatalos látogatáson, amikor Oroszország 2022. február 24-én elindította az Ukrajna elleni háborút.
Daglo ellenfele a jelenlegi szudáni konfliktusban Abdel Fattáh al-Burháni tábornok, a hadsereg főparancsnoka, aki Basír megbuktatása után két évvel, puccsal ragadta magához a hatalmat. Mind Burháni, mind Daglo Basír „alvezérei” voltak korábban, Daglo pedig mindezidáig al-Burháni alvezéreként tevékenykedett.
Daglo hatalmának egyik kulcsa a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű félkatonai fegyveres csoport, amelyet ő irányít, és amely a dzsandzsavíd nevű arab fegyveres szabadcsapatokból alakult ki. Ez utóbbi a dárfúri konfliktusban a civilek ellen a kartúmi központi kormány támogatásával elkövetett vérengzések révén vált hírhedtté.
Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023. február eleji kartúmi hivatalos látogatása során is hangsúlyozták. A szudáni katonai vezetőkkel folytatott megbeszélések során Oroszország megismételte, hogy hajlandó megnyitni a port szudáni haditengerészeti katonai bázist, és biztosította a szudáni felet, hogy a Wagner-csoport mindkét fél számára előnyös módon képes kiaknázni az ország aranybányáit. Így Moszkva nemzetközi szankciók nélkül kereskedhetne a nemesfémmel, a kartúmi katonai vezetők pedig nem fizetnének több százmillió dollárnyi adót az államnak.
Zavarosban bányászik. A Wagner-tulajdonos Jevgenyij Prigozsin kezébe került a szudáni aranybányászat
Fotó: Videófelvétel
a fővárosban, Kartúmban heves harcok dúlnak, többek között a városközpont lakónegyedeiben, ahol a függetlenség 1956-os kikiáltása óta még soha nem volt katonai összecsapás.
A külföldi diplomáciai képviseleteket bezárták, sokan elmenekültek, miután az Európai Unió képviselőjének székhelye és egy amerikai diplomáciai konvoj tűz alá került. A Világélelmezési Program felfüggesztette minden tevékenységét, miután három alkalmazottjára is tüzet nyitottak. Ez csak tovább rontja a világ egyik legszegényebb országának kétségbeejtő helyzetét: Szudán 45 millió lakosából csaknem 18 millió arra szorul, hogy nemzetközi jótékonysági szervezetek folyamatosan élelemmel és alapvető szükségleti cikkekkel lássák el.
Közel harminc román állampolgár kérte a kimenekítését Szudánból – közölte a bukaresti külügyminisztérium.
A fővárosban, Kartúmban mindkét fél azt állítja, hogy elfoglalták az elnöki palotát és a nemzetközi repülőteret. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a kormány katonai erői vannak birtokon belül a két helyszínen. A repülőjáratokat törölték, a telefon- és internetkapcsolat gyenge, és az országos televízió mindkét oldal üzeneteit közvetíti.
Míg a hadsereg légierővel is rendelkezik, a félkatonai erők rendelkeznek a legmodernebb felszereléssel, mivel az RSF olyan háborús színtereken is működött, mint Jemen és Líbia. Abdel Fattáh al-Burháni tábornokot a szomszédos Egyiptom támogatja, amelynek vezetői azt szeretnék, ha Kartúmban a kairóihoz hasonló politikai rendszer jönne létre.
Sarokba szorítva. Az eddigi első számú szudáni vezető, Abdel Fattáh al-Burháni kénytelen szembenézni eddigi alvezérével
Fotó: Facebook
Ezzel szemben a dárfúri régióból származó
Daglo volt az, aki hivatalosan meghívta a Wagner-csoportot Szudánba, és ő tárgyalt a haditengerészeti bázis megépítéséről is, miután al-Basír elvesztette a hatalmat. A Szudánt irányító két tábornoknak amúgy közös célja is van: megakadályozni, hogy az ország visszatérjen a polgári irányítás alá. A polgári uralomra való átmenetet 2019-re ígérték, miután Omar al-Basír tábornokot eltávolították a hatalomból.
aminek sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem örült. Április 6-án kellett volna aláírni azt a 2019 óta tárgyalt paktumot, amely átadja a kartúmi kormány irányítását a civil politikai erőknek, integrálja a félkatonai RSF-et a nemzeti fegyveres erőkbe, és véget vetett volna az országot több mint 30 éve irányító tábornokok uralmának. Az aláírást a hadseregen belüli nézeteltérések és külső hatások egyaránt késleltették, mivel sem Oroszország, Egyiptom, Etiópia és Szaúd-Arábia nem érdekeltek egy ilyen átmenetben.
A kihívó. A Moszkva támogatását is élvező Mohamed Hamdan Daglo tábornok
Fotó: Twitter
A lázadó Hamdan Daglo tábornok az április 15-i puccskísérlet kezdetén azt mondta, hogy
Abdel Fattáh al-Burháni tábornok ugyanakkor leszögezte, hogy az általa vezetett katonai rezsim nem enged a lázadóknak, és a hadsereg csak egy választott kormánynak és polgári erőknek adja át a hatalmat.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Felszállás közben lecsúszott a kifutópályáról és kigyulladt a Saurya Airlines nepáli légitársaság egy kisebb repülőgépe szerdán Katmanduban. Az első hatósági beszámolók szerint a légi katasztrófának legkevesebb 18 halálos áldozata volt.
Pokolgép robbant egy Toyota Land Cruiser terepjáróban szerda reggel Moszkva északi részén, egy parkolóban, a járműben ülő házaspárt kórházba szállították.
A július 26-án kezdődő olimpiai játékok idejére „mindenki tegye le a fegyvert” – szólított békességre kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz „augusztus közepéig”.
A Fidesz–KDNP megőrizte előnyét (47 százalék), miközben a Tisza Párt az EP-választás óta nem szerzett újabb szavazókat (29 százalék), Gyurcsány Ferenc pártja pedig nem veszített többet (8 százalék).
Legalább 71 ember életét vesztette és 200-an megsebesültek hétfőn a Gázai övezet déli részén található Hán-Júnisz elleni újabb izraeli támadásban – jelentette a Vafa palesztin hírügynökség kórházi dolgozókra hivatkozva.
Egy olasz állatvédő szervezetnek sikerült bírósági úton megakadályoznia egy medvekilövési rendelet végrehajtását, arra hivatkozva, hogy az állatot át lehet telepíteni Romániába.
Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek, valamint védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Közösen szólították fel lemondásra a titkosszolgálat igazgatóját republikánus és demokrata kongresszusi tagok hétfőn, a Donald Trump elleni merényletkísérletről szóló meghallgatáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!