Hogy ez valóban így lesz,arra a VMSZ tanácsának hét eleji közleményébőlis következtetni lehet, a testület ugyanis bejelentette,hogy 2007. május 5-ére Magyarkanizsáraösszehívja a VMSZ tisztújítóközgyűlését. Erre egyes értesülésekszerint azért van szükség, mert a januáriparlamenti választásokra való felkészülés,a vajdasági magyarokkal folytatott párbeszéd ésa vártnál rosszabb választási eredményekértékelése során egyértelműenmegfogalmazódott a párton belüli személyi,szervezeti és tartalmi megújulásra vonatkozóigény.
Magyar–magyar ellentétek
Az egyébként, hogy azeredetileg közgazdász-végzettségű, évekigszabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 közöttpedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedőKasza a VMDP közgyűlésén jelentette be távozásiszándékát, igencsak meglepő, tekintve a kétpárt közötti, tizenhárom éve tartó,kibékíthetetlennek tűnő ellentétet. A VMSZ ésa VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakultVajdasági Magyar Demokratikus Közösségbőlnőtt ki. A VMDP honlapján található írásszerint az alakulat nem ideológiai alapon szerveződő párt,hanem a magyarok különböző rétegeit tömörítőérdekszervezet volt, amelynek alapvető célja, hogy aVajdaságban élő magyar nemzeti kisebbségkollektív érdekeit képviselje. Programja azeurópai demokratikus államokban elfogadottkisebbségvédelmi elveken alapult, s ezekmegvalósításának legmegfelelőbbkereteként a területi és a személyiautonómia elemeit kombináló modellt javasolta.
Az 1990. decemberi szerbiai elsőtöbbpárti választásokon 32 jelöltetállított, és jelöltje valamennyi olyanválasztókörzetben győzött, ahol a magyaroktöbbségben voltak. A 250 tagú szerbiaiparlamentben 8 képviselője volt, és megkapta amagyarokat részarányuk alapján megilletőleadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztána belső konfliktusok nyomán több, a belgrádihatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogatóképviselő kivált a szervezetből, és létrehoztaa VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszítettjelentőségéből, 1997-ben pedig ÁgostonAndrással az élen néhány egykori vezetőjelétrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bíráljaKasza Józsefet és pártját. Részbena két párt közötti párbeszéd-képtelenségkövetkezménye, hogy a magyaroknak nem sikerültképviselőt juttatniuk a belgrádi parlamentbe a 2003-asválasztásokon.
Szükséges a párbeszéd
A legutóbbi találkozásalkalmával Kasza nem is hagyta szó nélkülaz őt ért támadásokat. Ugyanakkor kijelentette:átadja helyét a fiataloknak, és ezt javasoltaÁgoston Andrásnak és csapatának is,mondván: a vajdasági magyarság érdeke,hogy végre tényleges kommunikációinduljon el a két szervezet között.
Egyes értesülésekszerint Kasza utódját már sikerült ismegtalálni Pásztor István, Vajdaságtartományi privatizációs titkáraszemélyében. Pásztor az újvidékijogtudományi karon szerzett jogászi oklevelet, majddolgozott a szabadkai Sigma gyárban, a szabadkai közgazdaságikar informatikai intézetének igazgatója is volt,2000 óta pedig ő a tartomány privatizációstitkára. Ha valóban őt választják azMVSZ élére, rá hárul a feladat, hogytalpra állítsa a pártot, amely a négyévvel ezelőtti választási kudarc után –amikor kiesett a szövetségi parlamentből – az ideivoksoláson is csak úgy tudott az eredetileg vártnálegyébként jóval kevesebb képviselőtjuttatni a törvényhozásba, hogy előzőleg akisebbségi szervezetek számára kedvezőenmódosították a választásitörvényt. A feladat nem könnyű, főképpazért nem, mert a többi exjugoszláv tagállamból,illetve Koszovóból százezres nagyságrendbenbevándoroló szerb népesség miatt amintegy 300 ezer főt számláló vajdaságimagyarság számaránya jelentősen csökkent atartományban.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.