Távozhat. Forró Krisztián a kudarc után nagy eséllyel már nem sokáig vezeti a Szövetséget
Fotó: Facebook/Forró Krisztián
Az EU-szkeptikus kampány és a szlovák pártokra való átszavazás vezethetett oda, hogy a felvidéki magyar párt ezúttal sem tudott bejutni az Európai Parlamentbe – jelentette ki a Krónikának a kudarcos eredmények kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
2024. június 09., 23:242024. június 09., 23:24
2024. június 09., 23:302024. június 09., 23:30
Kérdésünkre, hogy az egyébként szombaton megtartott választás kapcsán minek tudható be, hogy immár zsinórban sokadik alkalommal nem sikerült a Szövetségnek megugrani az öt százalékos küszöböt, talán az asszimiláció a gond, vagy egyszerűen nem tudott érdemi témákkal előállni, Tokár Géza kifejtette: a pontos okokat biztosan kielemzik még, az biztos, hogy a Szövetség ismét nem tudta nagy számban mobilizálni a magyar szavazókat.
„Valamilyen szerepet játszhat benne a helyi témák hiánya és a hangsúlyosan Európai Unió-szkeptikus kampány (a magyar lakosság komoly része inkább szimpatizál az Unióval), a belső ellentétek és a jelöltek közti feszültségek, vagy az, hogy helyi szinten rosszul sikerült a mozgósítás.
– hangsúlyozta az elemző.
A Krónika felvetésére, miszerint m jöhet ezután, van-e még egyáltalán jövője az etnikai politizálásnak, Tokár Géza kifejtette: az elnökség, illetve Forró Krisztián pártelnök valószínűleg távozni fog a posztjáról, a kérdés, hogy mi és ki jön ezután.
– jelentette ki lapunknak Tokár Géza.
A pozsonyi Új Szó rámutat: a szombati EP-választás nem hivatalos eredményei szerint a Magyar Szövetség 57 350 szavazattal a voksok 3,88 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, a párt ismét nem küldhet képviselőt az uniós testületbe. Az országos választási bizottság még nem ismertette a hivatalos számokat, de a fent leírt adat mégis a végeredménynek tekinthető.
Nem sikerült visszaszereznie európai parlamenti képviseletét a felvidéki magyar közösségnek a Szlovákiában szombaton rendezett EP-választáson a nem hivatalos eredmények alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!