Fotó: Rompres
A vasárnapdélutáni rendezvényen arra az 1965-ösdemonstrációra emlékeztek, amelynek soránfekete polgárok Selmából Montgomerybemeneteltek, szavazati jogot követelve. A tüntetéstakkor szétverte a rendőrség, ám ez az incidensis hozzájárult ahhoz, hogy a kongresszus végülmegváltoztassa a választójogi törvényt.
Mint ismeretes, azEgyesült Államokban négyévente megtartottelnökválasztásokat megelőzően mindkétpárt – a demokraták és a republikánusokis – egy-egy elnökjelöltet állít. Ahhozazonban, hogy valaki elnökjelölt lehessen, pártjánbelül is meg kell mérkőznie riválisaival aválasztók voksaiért. Ezért annakellenére, hogy a tulajdonképpeni voksolást csak2008 késő őszén tartják, már ez évelején megkezdődött a jelöltek párton belülikampánya, amelynek sikerességét az elkövetkezőmásfél év során több állambanmegtartott előválasztásokon mérhetik le. Azelnöki tisztségért rendszerint az ezeken amegmérettetéseken sikeres jelöltek szállhatnakringbe.
Egy női vagy egyszínes bőrű politikus lesz a jelölt?
Demokrata oldaloneddig példátlan küzdelem látszikkibontakozni Hillary Clinton és Barack Obama között.Bármelyikük lesz a befutó, mindenképpenpremiert jelent: Bill Clinton volt elnök feleségénekszemélyében az első női, Barack Obama személyébenpedig az első fekete elnökjelölt szállna harcbarepublikánus ellenfelével.
Jelenleg HillaryClintonnak áll a zászló: a népszerűségétmár First Ladyként megalapozó New York-iszenátor egyelőre férje hírnevénekfényében sütkérezik, demokratakampányszakértők szerint ugyanis Bill Clinton mégmindig rendkívüli népszerűségnek örvenda fekete lakosság körében. Az összlakosságkörében is Hillary Clinton vezet: a Washington Post címűnapilap és az ABC televíziós csatorna múlthéten közzétett közös felméréseszerint a megkérdezettek 36 százaléka voksolnará, míg riválisára csupán 24százaléknyian szavaznának. A különbségetugyanakkor árnyalja, hogy Obama szenátornak akorábbiakhoz képest jelentős mértékbensikerült faragnia a hátrányából, egyhónappal ezelőtt ugyanis még 40:17 volt az arány.
A kétpolitikus pályafutása merőben eltérő. Arégivágású demokraták jelöltjénekszámító Hillary Clinton történeteismerős: Bill Clinton oldalán vált ismertté,majd férje második mandátumának lejártaután harcba szállt New York állam egyikszenátori tisztségéért, amelyet meg isszerzett. Elemzők már akkor úgy vélekedtek,hogy a 2008-as elnökválasztásokon esélyesjelöltként kell vele számolni.
Egészen másutat járt be Barack Obama, aki a 2004-es szenátusiválasztásokon robbant be a politikába, miutánelsöprő, 70 százalékos szavazattöbbséggelválasztották Illinois állam egyik képviselőjévéa washingtoni szenátusba. A 46 éves, kenyai apátólés kansasi fehér anyától származóObama konszenzusra kész politikusként ismert, akifőként az etnikai alapú diszkriminációtés a szegénységet ostorozza beszédeiben.
Egyes elemzőkszerint ugyanakkor a demokrata párti küzdelembe Al Gore,Clinton egykori alelnöke is beleszólhat, aki a 2000-eselnökválasztáson alulmaradt az azóta mármásodik mandátumát töltő George W. Bushjelenlegi elnökkel szemben. Gore, aki Oscar-díjat nyert aKellemetlen igazság című, a környezetszennyezésellen küzdő dokumentumfilmjével, hivatalosan cáfolja,hogy ismét indulni kíván, ugyanakkor demokrataforrások szerint igen nagy népszerűségnekörvend a párton belül, egyes hírek szerintpedig támogatói csendben már elkezdtékszervezni a kampányát.
Szeptember 11.hőse lehet a republikánusbefutó
Arepublikánusoknál fordított a helyzet: ott apárt tapasztalt veteránjának számító,a 2000-es elnökválasztás előzetes küzdelmeibenfeltűnt John McCain szenátor nem áll olyan jól,mint a másik oldalon Hillary Clinton. Párton belülikihívója, Rudy Giuliani volt New York-i polgármesterugyanis jócskán megelőzi a népszerűségilistákon, ráadásul egyre nő a különbségkettejük között: míg egy hónappalezelőtt 34:27 volt az állás, Giuliani most 44százalékon áll, míg McCaint csupán21 százalék támogatja. Giuliani népszerűségéta 2001. szeptember 11-i terrortámadások idejénalapozta meg, amikor polgármesterként sikerülthatékonyan megszerveznie a mentési ésromeltakarítási munkálatokat. Akkori fellépésenyomán a Time magazin őt választotta a 2001-es évemberévé, II. Erzsébet angol királynőpedig a Brit Birodalom Lovagjává ütötte.Politikai nézeteit a szakértők mérsékeltkonzervatívként határozzák meg. Arepublikánus párton belüli kihívókközül Bill Richardson, Új Mexikó államkormányzójának neve érdemel mégemlítést – nem feltétlenül azért,mert komolyabb esélyesként kellene számolnivele, hanem mert anyai ágon mexikói, ígyszemélyében a hispánó közösségis képviselteti magát a küzdelmekben. A jelenlegiállás szerint az elnöki tisztségérttehát a Clinton–Obama és a Giuliani–McCainpárharcok győztesei küzdhetnek meg.
Ámtermészetesen semmit sem lehet még biztosra venni:emlékezetes, hogy 2004-ben a demokrata párton belülimegmérettetésen a jóval esélyesebbnektartott John Edwardsszal és Howard Deannel szemben ajószerivel ismeretlen John Kerry került ki győztesen,így ő mérkőzhetett meg a végül másodikmandátumához jutó George W. Bushsal.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.