2009. november 10., 09:402009. november 10., 09:40
A statútumot még tavaly ősszel fogadták el Újvidéken, de mindmáig nem került a belgrádi parlament elé. Most remény van rá, hogy novemberben a kormány beterjeszti a törvényhozásnak, s az el is fogadja.
A több mint egyéves belgrádi időhúzás legfőbb oka az az össztűz volt, amelyet a központosított állami irányítás hívei, valamint a szerb ortodox egyház zúdított a tervezetre, mert úgy ítélte meg, hogy államot teremt az államban, s megveti az alapját Vajdaság elszakadásának.
Heves támadások érték a statútumnak azokat a rendelkezéseit, amelyek Vajdaság szimbólumairól rendelkeztek, törvényalkotási jogot akartak biztosítani a helyi parlamentnek, Újvidékről mint fővárosról beszéltek, Vajdaságot európai régióként határozták meg, külföldi képviseletek létrehozására s államközi szerződések megkötésére adtak lehetőséget.
Korhecz Tamás tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár szerint többségében olyan terminológiai változások történtek a statútumban, amelyek alapvetően nem érintik a benne szereplő jogi megoldásokat és alapelveket. Megfigyelők szerint azonban a vajdasági statútumnak alapvetően szimbolikus jelentősége van, önálló cselekvésre, valódi autonómiára nem ad lehetőséget.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.