Évforduló. Az EU vezetői szerint „példátlan szankciókat” vezettek be Oroszországgal szemben
Fotó: Facebook/European Commission
Oroszország és vezetése kizárólagos felelősséggel tartozik az ukrajnai háborúért és az ukrán lakosság ellen elkövetett atrocitásokért – jelentették ki az Európai Unió intézményeinek vezetői közös nyilatkozatban hétfőn, az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulóján.
2025. február 24., 14:212025. február 24., 14:21
Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök, Roberta Metsola uniós parlamenti elnök, valamint António Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közös nyilatkozatban hangsúlyozta: felelősségre kell vonni Oroszországot minden elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményért.
Kijelentették: Oroszország és népe már most magas árat fizet vezetőjük, Vlagyimir Putyin elnök cselekedeteiért.
A közlemény szerint ezzel párhuzamosan az EU „példátlan intézkedéseket” hozott az európai védelmi ipari termelés fejlesztésének érdekében. Emellett további rendelkezéseket tervez hozni a kapacitások növelésére, hogy lehetővé tegye a katonai támogatás fokozását és az együttműködés erősítését Ukrajnával, miközben megerősíti a védelmi felkészültséget és az európai szuverenitást – írták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, a háború harmadik évfordulóján méltatta honfitársai hősies kitartását.
Emlékeztettek arra, hogy az Európai Unió a háború kezdete óta legkevesebb 135 milliárd euró összegű gazdasági, humanitárius, pénzügyi és katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, amelyből 48,7 milliárd euró katonai támogatás volt.
Kijelentették: az ukrán nép bátorságról tett tanúbizonyságot hazája és a nemzetközi jog alapelveinek védelmében.
„Ukrajna az európai családunk része” – fogalmaztak a nyilatkozattevők, majd emlékeztettek: az ukránok kifejezték vágyukat az Európai Unión belüli jövő iránt. Ezt - mint kiemelték - az EU azzal ismerte el, hogy megadta az országnak a tagjelölti státuszt, és megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat.
– hívták fel a figyelmet. Ukrajna és polgárainak jövője az Európai Unióban rejlik – jelentették ki.
„A kihívásokkal teli nemzetközi és geopolitikai környezetben hangsúlyozzuk az Ukrajnával való transzatlanti és globális szolidaritás fenntartásának fontosságát. Biztosítani kell, hogy a nemzetközi közösség továbbra is támogassa Ukrajnát az ukrán békeformulán alapuló átfogó, igazságos és tartós béke elérésében” – fogalmaztak.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás átformálását, a tűzszünet elérését, az Oroszországgal fennálló kapcsolat újraalakítását és az európai szövetségesekkel való viszonyt nevezte az ukrajnai békefolyamat sarokpontjainak a Fehér Ház.
Az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és megerősíti, hogy a béke, a biztonság és az igazságosság győzedelmeskedni fog – tette hozzá közös nyilatkozatában az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnöke.
Hétfőn robbanások történtek a marseille-i orosz főkonzulárus közelében. A francia média helyi rendőrségtől származó értesülései szerint ismeretlenek két Molotov-koktélt dobtak a külképviselet kertjébe.Az incidensnek az első jelentések szerint nem voltak sebesültjei. Az első jelentések két gyújtópalackról szóltak, később már háromról számoltak be a helyi hatóságok, amelyek közül egy nem robbant fel.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a marseille-i „robbanások” magukon hordozzák a terrortámadás minden jelét, és az orosz fél azt követeli Franciaországtól: tegyen intézkedéseket az orosz képviselet biztonságának megerősítésére. Hozzátette, hogy Oroszország alapos és gyors vizsgálatot követel Franciaországtól a történtekkel kapcsolatban.
„Meg kell szigorítani a biztonsági intézkedéséket a külföldön működő orosz intézmények védelmében, a moszkvai külügyminisztérium intézkedéseket tesz ennek érdekében” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak a marseille-i orosz főkonzulátusnál történt robbanásokkal összefüggésben. „Minden szükséges intézkedés megtörténik a diplomáciai tárca vonalán annak érdekében, hogy felhívják a fogadó fél figyelmét az összes biztonsági intézkedés megerősítésének szükségességére” – tette hozzá Peszkov.
A moszkvai híradásokban felhívták a figyelmet arra, hogy szerdán az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) közleményt adott ki, amelyben európai orosz képviseletek elleni terrortámadás-sorozat veszélyére hívta fel a figyelmet, azt állítva, hogy Kijev így kísérelheti meg meghiúsítani az orosz-amerikai tárgyalásokat, amelyek az ukrajnai rendezésre is kiterjednek. Az SZVR szerint Ukrajna a legnagyobb valószínűséggel Németországban, a balti államokban és Skandináviában próbál meg támadásokat végrehajtani, de nem zárta ki azt sem, hogy Szlovákia és Magyarország lehet majd a színhely.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!