Hálás. Zelenszkij az ukránok kitartását méltatta a háború kitörésének harmadik évbfordulója alkalmából
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, a háború harmadik évfordulóján méltatta honfitársai hősies kitartását.
2025. február 24., 10:382025. február 24., 10:38
X-posztjában hangsúlyozta:
„Három év ellenállás. Három év hála. Három év az ukránok abszolút hősiességéből. Büszke vagyok Ukrajnára! Köszönöm mindenkinek, aki védi és támogatja hazánkat. Mindazoknak, akik Ukrajnáért dolgoznak. És örökké emlékezni fogunk mindazokra, akik életüket adták államunkért és népünkért.”
Hétfő reggel több európai és kanadai vezető vonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahol Andrij Szibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnök kabinetfőnöke fogadta őket – írja az AP News alapján a Híradó.hu.
Az évfordulós megemlékezéseken részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is.
A vendégek között volt továbbá Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint több észak-európai ország és Spanyolország miniszterelnöke.
Az EU elfogadta az orosz alumíniumipart is célzó 16. szankciós csomagot
Az Európai Unió külügyi tanácsa „az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel” elfogadta tizenhatodik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz alumíniumipart, további orosz bankokat és médiumokat, valamint az úgynevezett orosz „árnyékflotta” tankhajóit célozza.
Az uniós külügyi tanács tájékoztatása szerint a brüsszeli ülésen hétfőn elfogadott szankciós csomagban tiltólistára került az Oroszország ellen bevezetett korábbi szankciók megkerülésében részt vevő, orosz olajat szállító „árnyékflotta” 73 tankere.
Szankciós listára tettek számos, az orosz katonai rendszerek fejlesztéséhez és gyártásához szükséges nyersanyagot, így az uniós behozatali tilalom vonatkozik a megmunkálatlan orosz alumíniumra is.
A szankciócsomag újabb 13 orosz bankot tilt ki a bankok közötti kommunikációt biztosító SWIFT-rendszerből, valamint nyolc orosz médium műsorszolgáltatási engedélyét tiltja be az unió területén.
A vezetők részt vettek az évfordulós eseményeken, és megbeszéléseket folytattak Ukrajna további támogatásáról.
Különösen fontos téma volt az Egyesült Államok politikájának változása Donald Trump elnöksége alatt, amely hatással lehet az ukrán háborús erőfeszítésekre.
Oroszország hosszú távú békemegállapodást akar Ukrajnáról, amely a konfliktus alapvető okait kezeli, és nem egy gyors, az Egyesült Államok által támogatott tűzszünetet, amelyet a harcok gyors újraindulása követ – mondta eközben egy magas rangú orosz diplomata a RIA hírügynökségnek.
„Kellő magabiztossággal ismerjük el az amerikai fél azon szándékát, hogy a gyors tűzszünet felé haladjon” – idézte Rjabkovot a RIA alapján a Reuters.
„De ... a hosszú távú rendezés nélküli tűzszünet a harcok gyors újrakezdéséhez és a konfliktus feléledéséhez vezet, ami még súlyosabb következményekkel jár, beleértve az orosz-amerikai kapcsolatokra gyakorolt következményeket is. Mi ezt nem akarjuk” – mondta.
– szögezte le Rjabkov.
A múlt héten Rijádban tartott orosz-amerikai tárgyalások, amelyeken Moszkva szerint megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok helyreállításán és az ukrajnai tárgyalások előkészítésében, nem egyértelműsíteték Donald Trump elnök Ukrajnára vonatkozó béketervét illetően – mondta Rjabkov.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint nem volt más választása, mint az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai hadművelet elindítása a NATO-szövetség szerinte „korlátlan” keleti terjeszkedése miatt.
Felrótta továbbá az ukrajnai orosz ajkú lakosság jogainak lábbal tiprását is.
Szijjártó Péter: mindent elkövetünk, hogy a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást
Három év háborúskodás után itt az esély a békére, ezért „mindent el is fogunk követni annak érdekében, hogy Brüsszel és a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást”– közölte hétfő reggeli Facebook-bejegyzésében a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter azt írta, „mi mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy csak egy amerikai-orosz megállapodás vezethet el a háború lezárásához. A békepárti amerikai elnök el is hozta a várva várt fordulatot: megkezdődtek az amerikai-orosz tárgyalások a békéről, s az amerikai-orosz kapcsolatok rendezéséről”.
Hozzátette, „Legyen világos: nekünk mindkettő alapvető érdekünk. Ezért alapvető érdekünk, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezessenek. Ezért is tartjuk aggasztónak a háborúpárti európai liberálisoknak a megállapodás megakadályozására irányuló szervezkedését. S ezért mindent el is fogunk követni annak érdekében, hogy Brüsszel és a háborúpárti európaiak ne tudják megakadályozni a békét elhozó amerikai-orosz megállapodást”.
„Ma Brüsszelben EU-s külügyminiszteri tanácsülést tartunk, farkasszemet fogunk nézni, lesz nagy nyomás is, de mi nem engedünk. Három éve dacolunk a nyomással, három éve nem hagyjuk, hogy belenyomjanak minket a háborús politikájukba, most már ki fogjuk bírni!” – írta.
Leszögezte, „Nem járulunk hozzá, hogy előre rohanjunk a személyek szankciós rezsimjének meghosszabbításával, nem járulunk hozzá újabb euró tízmilliárdok kifizetéséhez fegyverszállításokra, és amikor a biztonsági garanciákról lesz szó, mi nem úgy tesszük fel a kérdést, hogy Ukrajnának milyen biztonsági garanciákra van szüksége, hanem úgy, hogy milyen biztonsági garanciákra van szükségünk nekünk, magyaroknak?! Zúzós egy nap lesz…”
Az izraeli hadsereg több mint két évtizede először küldött harckocsikat a megszállt Ciszjordániába, miután vasárnap kiterjesztette hadműveleteit a területen. A palesztin hatóságok az agresszió fokozásaként tekintenek a műveletre, és elítélték azt.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás átformálását, a tűzszünet elérését, az Oroszországgal fennálló kapcsolat újraalakítását és az európai szövetségesekkel való viszonyt nevezte az ukrajnai békefolyamat sarokpontjainak a Fehér Ház.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy azért cserébe is, hogy az országa NATO-tagságot kaphatna.
Az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyert az első exit poll eredmények szerint a németországi parlamenti választáson, amelyet vasárnap tartottak.
A kelet-franciaországi Mulhouse-ban szombaton elkövetett halálos támadás feltételezett elkövetője három másik emberrel együtt őrizetben van.
Vasárnap reggel a szentszéki sajtóiroda közölte, hogy Ferenc pápa nyugodtan töltötte kilencedik éjszakáját a római Gemelli kórházban, ahol kétoldali tüdőgyulladással kezelik.
Megkezdődött a voksolás a németországi szövetségi parlamenti választáson, a szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig vannak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben folyik.
Ferenc pápa állapota továbbra is kritikus, nincsen túl a veszélyen, hosszabb asztmás légzési rohama volt – közölte a Szentszék szombat este.
A következő két hétben sor kerül az Egyesült Államok és Oroszország következő találkozójára, azt követően, hogy a felek ezen a héten Szaúd-Arábiában vitattak meg számos kérdést, köztük az ukrajnai háború ügyét is.
Egy 30 éves, nemzetközileg körözött és különösen veszélyes francia állampolgárt fogtak el szombaton Bukarestben a román rendőrség bűnügyi osztályának és különleges műveleti osztályának munkatársai.
szóljon hozzá!