Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor kormányfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel, valamint tárgyalnak a 2024-2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendről, Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a biztonságról és védelemről, illetve a versenyképességről.
2024. június 27., 19:112024. június 27., 19:11
2024. június 27., 20:072024. június 27., 20:07
A kétnaposra tervezett találkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői mindenekelőtt le kívánják zárni a június 17-i nem hivatalos munkavacsorán elkezdett, a legfőbb európai uniós intézmények vezetőinek kiválasztásáról szóló megbeszélésüket. Várhatóan megválasztják az Európai Tanács elnökét, javaslatot tesznek az Európai Bizottság elnökévé jelölt személyre, valamint kinevezik az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.
Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Az uniós vezetők várhatóan elfogadják a 2024-2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet, mely meghatározza, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen. A stratégiai menetrend három pilléren alapszik: a szabad és demokratikus Európa, az erős és biztonságos Európa, valamint a virágzó és versenyképes Európa. A vezetők megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további támogatásokról, különösen a katonai támogatásról. Megvitatják a lőszerekkel és rakétákkal kapcsolatos tagállami kezdeményezéseket, valamint az Európai Békekeret keretében nyújtható támogatást.
Az ülésen elnöklő Charles Michel meghívólevele szerint az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak a közel-keleti fejleményekről. Áttekintik a regionális helyzetet – különös tekintettel a főként palesztinok lakta Ciszjordániára és Libanonra –, valamint a gázai humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit. Zárónyilatkozatukban várhatóan azonnali és fenntartható tűzszünetet sürgetnek majd, valamint a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítanak fel.
A tagállamok vezetői továbbá megbeszélést fognak tartani a migráció kérdéséről, a georgiai helyzetről, különös tekintettel a külföldi ügynökökről szóló törvényre, valamint meg fogják vitatni a Moldovának abból a célból nyújtott támogatás folytatását, hogy kezelni tudja az ukrajnai háború következtében előtte álló kihívásokat.
A tanácskozást megelőzően Brüsszelben beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezt követően biztonsági paktumot is aláírt az Európai Unióval. A paktum megerősíti a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Elmélyíti a meglévő uniós kezdeményezéseket, köztük az ukrán katonák kiképzésével kapcsolatban, és hosszú távú kötelezettségeket vállal Ukrajna tüzérségi lövedékekkel és légvédelmi rendszerekkel való ellátására.
Magyarország nem tudja támogatni az Európai Bizottság elnökasszonya mandátumának meghosszabbítását, mert a jogállamiság eszközét, ami egy fontos európai érték, pártalapon és politikai alapon használta, és használja Magyarországgal szemben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. Orbán Viktor a kétnapos EU-csúcsra érkezve az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásával kapcsolatban közölte: amikor Lengyelországban kormányváltás volt, amit a jogállamiság eszközeivel Brüsszelből „mindig is támogattak”, és számos, „minimum kétséges” változást megcsináltak, akkor az Európai Bizottság egy szót sem szólt.
„Amikor egy levélben megkérdeztem, hogy amit az új lengyel kormány megtett Lengyelországban, azt szabad-e nekünk, magyaroknak is megtennünk, még válaszra sem méltattak. Tehát a mi felfogásunk szerint egy ilyen bizottság elnöke nem maradhat a helyén” – fogalmazott.
A megállapodást pártalapon hozták létre, nem programok, nem az eddigi teljesítmény, nem a jövendőbeli tervek alapján. Kifejezetten hatalmi osztozkodás valósult meg – hangsúlyozta. A Néppárt, a szocialisták és a liberálisok megállapodását „szégyenteljesnek kell minősítenem” – fogalmazott.
Az uniós jelentésekben megfogalmazott, Magyarországnak szóló országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban azt mondta: „ezeket mind dicséretnek vesszük”. Ezek a magyar gazdaságpolitika fontos eszközei, ezek járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés jóval meghaladja az Európai Unió átlagát.
Az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségével kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar elnökség programja a versenyképességről és a gazdasági növekedésről szól, amit – mint kiemelte – mindenki támogat. Magyarország ezen kívül békét, az illegális migráció megállítását akarja. „A programunk 95 százaléka mögött a nagy országok támogatása ott van” – tette hozzá Orbán Viktor.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
szóljon hozzá!