Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Az uniós vezetők várhatóan elfogadják a 2024-2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet, mely meghatározza, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen. A stratégiai menetrend három pilléren alapszik: a szabad és demokratikus Európa, az erős és biztonságos Európa, valamint a virágzó és versenyképes Európa. A vezetők megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további támogatásokról, különösen a katonai támogatásról. Megvitatják a lőszerekkel és rakétákkal kapcsolatos tagállami kezdeményezéseket, valamint az Európai Békekeret keretében nyújtható támogatást.

Az ülésen elnöklő Charles Michel meghívólevele szerint az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak a közel-keleti fejleményekről. Áttekintik a regionális helyzetet – különös tekintettel a főként palesztinok lakta Ciszjordániára és Libanonra –, valamint a gázai humanitárius segítségnyújtás lehetőségeit. Zárónyilatkozatukban várhatóan azonnali és fenntartható tűzszünetet sürgetnek majd, valamint a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítanak fel.

A tagállamok vezetői továbbá megbeszélést fognak tartani a migráció kérdéséről, a georgiai helyzetről, különös tekintettel a külföldi ügynökökről szóló törvényre, valamint meg fogják vitatni a Moldovának abból a célból nyújtott támogatás folytatását, hogy kezelni tudja az ukrajnai háború következtében előtte álló kihívásokat.

A tanácskozást megelőzően Brüsszelben beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezt követően biztonsági paktumot is aláírt az Európai Unióval. A paktum megerősíti a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy széles körű támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Elmélyíti a meglévő uniós kezdeményezéseket, köztük az ukrán katonák kiképzésével kapcsolatban, és hosszú távú kötelezettségeket vállal Ukrajna tüzérségi lövedékekkel és légvédelmi rendszerekkel való ellátására.

Orbán Viktor: Magyarország nem tudja támogatni az EB-elnök mandátumának meghosszabbítását

Magyarország nem tudja támogatni az Európai Bizottság elnökasszonya mandátumának meghosszabbítását, mert a jogállamiság eszközét, ami egy fontos európai érték, pártalapon és politikai alapon használta, és használja Magyarországgal szemben – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. Orbán Viktor a kétnapos EU-csúcsra érkezve az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásával kapcsolatban közölte: amikor Lengyelországban kormányváltás volt, amit a jogállamiság eszközeivel Brüsszelből „mindig is támogattak”, és számos, „minimum kétséges” változást megcsináltak, akkor az Európai Bizottság egy szót sem szólt.

„Amikor egy levélben megkérdeztem, hogy amit az új lengyel kormány megtett Lengyelországban, azt szabad-e nekünk, magyaroknak is megtennünk, még válaszra sem méltattak. Tehát a mi felfogásunk szerint egy ilyen bizottság elnöke nem maradhat a helyén” – fogalmazott.

A megállapodást pártalapon hozták létre, nem programok, nem az eddigi teljesítmény, nem a jövendőbeli tervek alapján. Kifejezetten hatalmi osztozkodás valósult meg – hangsúlyozta. A Néppárt, a szocialisták és a liberálisok megállapodását „szégyenteljesnek kell minősítenem” – fogalmazott.

Az uniós jelentésekben megfogalmazott, Magyarországnak szóló országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban azt mondta: „ezeket mind dicséretnek vesszük”. Ezek a magyar gazdaságpolitika fontos eszközei, ezek járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdasági növekedés jóval meghaladja az Európai Unió átlagát.

Az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnökségével kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar elnökség programja a versenyképességről és a gazdasági növekedésről szól, amit – mint kiemelte – mindenki támogat. Magyarország ezen kívül békét, az illegális migráció megállítását akarja. „A programunk 95 százaléka mögött a nagy országok támogatása ott van” – tette hozzá Orbán Viktor.