Oroszország azt követően kezdett az ukrán gabona exportját lehetővé tevő infrastruktúra megsemmisítésébe, hogy néhány hete – arra hivatkozva, hogy annak az Oroszországra vonatkozó részét nem tartották be – kilépett az ukrán mezőgazdasági termékek exportját lehetővé tevő megállapodásból.

Ennek nyomán

Vasárnap például egy orosz hadihajó figyelmeztető lövésekkel kényszerített megállásra egy teherhajót nemzetközi vizeken, majd orosz katonák léptek a fedélzetre, hogy ellenőrizzék, nem fegyvert szállít-e Ukrajnába.

Mindeközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy három drónt lőttek le a Kalugai régió fölött. A közlés szerint sem áldozatok, sem anyagi károk nincsenek.

Közben Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese leszögezte: Ukrajna számára a győzelemhez vezető út „hosszú és nehéz lesz”.

„Két-három hét, az év végére, jövő tavaszra – mindez nem igaz” – hangsúlyozta Verescsuk kedden egy Telegram-posztban.

– tette hozzá.

Az ukrán népnek a győzelemért kell dolgoznia, amely „jár neki” – mutatott rá Verescsuk.

„Mi itt és most megtesszük a tőlünk telhetőt. Türelem. Napról napra” – írta a posztban. „Hosszútávú futásra készüljünk, ne sprintre”.

Ukrán tisztviselők elmondták, hogy az erőfeszítések Oroszország képességeinek megsemmisítésére és logisztikájának megzavarására összpontosítanak.

Zelenszkij egyébként kedden Zaporizzsjában tett látogatást, ahol találkozott a 65. és a 116. gépesített dandár parancsnokságával. Ezt az államfő maga hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.

Közlése szerint elsősorban a régióban lévő Orihiv település körzetében zajló harci cselekményeket vitatták meg.
Zelenszkij kitüntetéseket is átadott a térségben szolgálatot teljesítő katonáknak.

Köszönetet mondok minden katonánknak, mindazoknak, akik Ukrajnáért harcolnak, minden önkéntesnek, aki segít, és minden ukrán férfinak és nőnek, aki úgy érzi, hogy háborúban áll, és ezért segíti a védelmet” – fogalmazott az elnök a Facebookon.

Emlékeztetett arra is, hogy hétfőn Donyeck megyében látogatta meg az ott harcoló ukrán csapatokat.

„Területet cserélni a NATO-ernyőért? Ez nevetséges. Ez azt jelenti, hogy szándékosan a demokrácia vereségét választjuk, egy globális bűnözőt bátorítunk, megőrizzük az orosz rezsimet, leromboljuk a nemzetközi jogot, és továbbadjuk a háborút más generációknak” – írta egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

Jenssen, aki 2017 óta tölti be jelenlegi NATO-szerepkörét, a Verdens Gang című norvég lapnak adott interjúban tette meg észrevételeit.

Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője is bírálta a megjegyzéseket.

– írta Nyikolenko egy Facebook-bejegyzésben.

Hozzátette, hogy a NATO-tisztviselők „tudatos vagy tudattalan részvétele a narratíva alakításában”, amely Ukrajna egyes területeinek esetleges átadásával kapcsolatos, „Oroszország kezére játszik". Szerinte „inkább az szolgálja euroatlanti biztonság érdekét, hogy megvitassuk, hogyan lehetne felgyorsítani Ukrajna győzelmét és teljes jogú NATO-tagságát”.

Közben kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) azt közölte, hogy csaknem tízezer civil vesztette életét Ukrajnában a háború kezdete óta.

A kedden közzétett friss jelentés szerint 9444 polgári lakos halálát és 16 940 sebesülését erősítette meg az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta.

Az OHCHR mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a valós szám ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy Ukrajna számos térségéből nem tudtak adatokhoz jutni, különösen igaz ez a hosszas harcok árán orosz ellenőrzés alá került Mariupol, Liszicsanszk és Szeverodonyeck városokra. A kijevi vezetés szintén attól tart, hogy több ezerrel vagy akár tízezrekkel is magasabb lehet az áldozatok száma.

Az ENSZ adatai szerint

Az orosz megszállás alatt lévő régiókban 2105 civil halt meg.

A jelentés mindemellett kiemeli, hogy a legtöbb civil halálos áldozat a hadművelet kezdetének első hónapjaiban volt. 2023 tavaszán és nyarán havonta átlagosan 170-180 polgári lakos halálát jegyezték fel.