Kijev kész a tárgyalásokra, de a kapitulációra nem
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
Ukrajna kész tárgyalni, de nem fogja megadni magát – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter szerdán az X-en, az ukrajnai háború lezárását célzó londoni nemzetközi egyeztetés kapcsán.
2025. április 23., 21:142025. április 23., 21:14
2025. április 23., 21:442025. április 23., 21:44
A politikus leszögezte: Ukrajna nem fog elfogadni olyan megállapodást, amely lehetőséget adna Oroszországnak csapatai átcsoportosítására és arra, hogy később még nagyobb erővel térjen vissza.
– hangsúlyozta. Szviridenko szavai szerint elengedhetetlen első lépés a teljes körű tűzszünet szárazföldön, levegőben és tengeren, és ha „Oroszország egy korlátozott szünetet választ, arra Ukrajna ugyanazzal fog válaszolni”.
„Népünk nem fogadja el a befagyasztott konfliktust, amelyet békének álcáznak. Soha nem ismerjük el a Krím orosz megszállását. És ha a NATO-tagságot nem biztosítják, Ukrajna biztonsági garanciákat fog kérni, elég erőseket ahhoz, hogy megakadályozzák a jövőbeli agressziót, és elég világosakat ahhoz, hogy biztosítsák a tartós békét” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
Tarasz Kerminy, az ukrán parlamentnek az államnyelv védelméért felelős biztosa az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva visszautasította Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottnak a közelmúltban tett kijelentését, miszerint Oroszország megtarthatná az ellenőrzését Ukrajna öt régiója felett, figyelembe véve, hogy az ott élők „oroszul beszélnek”.
Az ombudsman szerint az ilyen kijelentések – főként egy partnerország vezető politikusa részéről – sértik a nemzetközi és a kétoldalú megállapodásokat. Emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök március 1-jén aláírta azt a rendeletet, amely az angol nyelvet országa egyetlen hivatalos államnyelvének minősítette.
Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy amit az orosz propaganda követel, az szerintem teljesen elfogadhatatlan az Egyesült Államok átlagpolgárai és a civilizált világ számára egyaránt” – tette hozzá.
Oroszország öt ukrajnai régióra akarja kiterjeszteni fennhatóságát: a 2014-ben megszállt Krímre, valamint Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyék egészére. Az államnyelvi biztos szerint a 11 éve tartó háború alatt jelentősen megváltozott a nyelvi helyzet.
„Ma Ukrajna állampolgárainak túlnyomó többsége, függetlenül attól, hogy Ukrajna déli, keleti vagy nyugati részében élnek, az ukrán nyelvet részesíti előnyben mind a közéletben, mind a magánéletben. Ezzel párhuzamosan 2014 óta számos esetben tapasztaltuk az ideiglenesen orosz megszállás alá került területeken a nyelvi genocídiumot, valamint az emberek megalázását és a nemzeti identitás megsemmisítését, amelyeket továbbra is dokumentálunk” – nyilatkozott az ombudsman.
Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök az ukrán Hromadszke Rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy a parlament aligha fogja napirendre tűzni a mozgósítási korhatár csökkentésére irányuló kezdeményezést.
Úgy gondolom, hogy a parlament nem fog visszatérni a mozgósítási korhatár csökkentésének kérdéséhez” – fejtette ki. A házelnök azt is hangsúlyozta, hogy fontos megőrizni a 18 év alatti fiatal generációt, akiknek a jövőben újjá kell építeniük Ukrajnát.
Az ukrán 56. rohamzászlóalj közölte, hogy a Donyeck megyei Torecknél foglyul ejtettek egy szenegáli férfit, aki az orosz hadseregben harcolt. A hadifogoly kihallgatásáról videófelvételt is közzétettek a Facebookon, ezen a szenegáli férfi azt mondja, hogy két évet tanult Oroszországban, ahonnan Németországba akart emigrálni, de az orosz hatóságok közölték vele, hogy előbb harcoljon a fronton.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere arról tájékoztatott, hogy városát napközben az orosz erők ágyúzták, aminek következtében életét vesztette egy 72 éves férfi, egy másik helybeli pedig megsebesült.
Délután Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk kormányzója közölte, hogy Marhanec városában – ahol orosz drón mért csapást egy munkásokat szállító buszra – a sebesültek száma 49-re nőtt, közülük 31-et kellett kórházba szállítani. Változatlanul kilenc halálos áldozata van a támadásnak.
Amerikai, ukrán és európai tisztségviselők szerdán Londonban találkoznak, hogy megvitassák az ukrajnai orosz háború befejezését, de az áttörés esélye csekélynek tűnik, miután a legtöbb külügyminiszter az Egyesült Államok nyomása ellenére visszalépett.
A kanadai ügyészség gyilkossággal vádolta meg azt a 30 éves vancouveri lakost, aki legalább 11, 5 és 65 év közötti embert megölt és több tucatnyit megsebesített, miután egy terepjáróval keresztülgázolt a tömegen egy filippínó közösségi fesztiválon.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy szerinte ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij hajlandó egy békemegállapodás részeként átadni a Krímet Oroszországnak – annak ellenére, hogy Kijev korábban elutasított minden ilyen javaslatot.
Tömött sorokban több tízezren állnak sorban reggel óta Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, miközben a Szent Péter téren szászötvenezren vettek részt a Pietro Parolin bemutatta vatikáni misén vasárnap.
Tömegbe hajtott egy autós helyi idő szerint szombat este Vancouverben egy utcai fesztiválon, több ember meghalt, és többen megsebesültek – közölte a kanadai rendőrség.
Szombaton hivatalosan is megkezdődtek a romániai Moldvát a Moldovai Köztársasággal összekötő híd építési munkálatai. A Pruton átívelő híd része lesz az A8-as autópályának, amely Marosvásárhelytől a moldovai Ungheni-ig halad.
Több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás történt szombaton az iráni Bandar-Abbász kikötőjében.
Donald Trump amerikai elnök Ferenc pápa temetése előtt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két vezető egyetértett abban, hogy a szertartás után további megbeszéléseket folytatnak majd az orosz–ukrán háború béketárgyalásaival kapcsolatban.
Mintegy harmincan sérültek meg, és több száz épület dőlt romba, illetve károsodott meg a legfrissebb adatok szerint abban a nagy erejű földrengésben, amely Ecuadort rázta meg helyi idő szerint pénteken.
Két napon belül másodszor nyitottak tüzet egymásra az India és Pakisztán közötti demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő katonák. A konfliktus háborúval fenyeget a két ország között.
A húsvéthétfőn 88 éves korában elhunyt római katolikus egyházfő végrendeletében rögzítette kívánságát, hogy utolsó földi útja a Santa Maria Maggiore-bazilikában érjen véget.
szóljon hozzá!