Ukrajna: megrongálták az oroszok egy víztározó gátját, több frontszakaszon is támadás várható

Baljós előjelek. Tavaly az oroszok a kahovkai vízerőmű gátját robbantották fel •  Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki

Baljós előjelek. Tavaly az oroszok a kahovkai vízerőmű gátját robbantották fel

Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki

Az orosz erők hétfőn megrongálták a Donyecki területen lévő kurahovei víztározót tartó gátját – jelentette Vadim Filaskin kormányzó.

Krónika

2024. november 12., 08:312024. november 12., 08:31

Filaskin nyilatkozatát azután tette, hogy többször is beszámoltak arról, hogy a gátat megtámadták Sztarij Ternij falu közelében, mintegy 25 kilométerre a harcok sújtotta Kurahove várostól.

A kurahovei víztározó a Vovcsa folyón található, amelynek forrása Progressz község közelében van.

Idézet
Ez a támadás potenciálisan veszélyezteti a Vovcsa folyó menti települések lakóit, mind Donyeck, mind Dnyipropetrovszk megyében”

– mondta Filaskin.

Nem ez az első eset, hogy egy kritikus fontosságú gátat ért támadás a háború során.

Oroszország a keleti front több szakaszán is intenzív támadásokat folytat, a Donyecki területen Kurahove és Pokrovszk városok felé próbálják áttörni az ukrán védelmet.

A Szabad Európa/Rádió Szabadság (RFE/RL) rádiónak Nazar Vojtenkov, az ukrán 33. Különleges gépesített dandár megbízott szóvivője november 5-én arról beszélt:

fennáll a veszélye Kurahove bekerítésének.

Eközben Vlagyiszlav Volosin, az ukrán hadsereg déli parancsnokságának szóvivője hétfőn a Reutersnek arról beszélt: az orosz támadások a Zaporizzsjai területen „bármelyik nap” megkezdődhetnek

Október elején az orosz csapatok a jelentések szerint felújították támadásaikat a Zaporizzsjai szektorban.

Kijev figyelmeztetett egy esetleges orosz előrenyomulásra a déli régióban, miközben Moszkva csapatai tovább nyomulnak Ukrajna keleti részén.

A Volosin szerint Oroszország kiképzett támadócsoportokat is bevet, hogy előrenyomuljon a Zaporizzsjai területen. Támadásra készülnek – tette hozzá.

„(A támadások) a közeljövőben megkezdődhetnek, nem is hetekről beszélünk, arra számítunk, hogy bármelyik nap megtörténhet” – mondta a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint

Oroszország páncélozott járműveket és jelentős számú drónt tervez bevetni

– mondta Volosin –, bár még nem világos, hogy ez egy egységes támadási lépés lesz-e vagy különálló támadások.

„Mind páncélos csoportokat, mind könnyű járműveket előkészítenek elő ezeknek a támadó hadműveleteknek a végrehajtására” – tette hozzá.

Volosin októberben azt mondta, hogy az orosz erők a Zaporizzsjai területen lévő Orihiv és Mala Tokmacska irányában tömegesen készülnek áttörésre. Ez a terület volt a fő tengelye Ukrajna 2023-as déli ellentámadásának, amely Robotine település felszabadításához vezetett, de nem ért el jelentősebb eredményeket.

Az orosz csapatok fokozták a támadásokat Zaporizzsja ellen, irányított légibombákkal célozva a polgári infrastruktúrát .

Közben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn közölte, hogy Oroszország közel 50 ezer katonát vezényelt Kurszkba,

abba a dél-oroszországi régióba, ahol Kijev nyáron meglepetésszerű ellentámadást indított.

Az ukrán csapatok „továbbra is visszatartják” a „közel 50 ezer fős ellenséges csoportot” Kurszkban – közölte Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében, miután tájékoztatást kapott Olekszandr Szirszkij tábornoktól, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától.

Kijev augusztusban indította meg behatolását az oroszországi Kurszk térségébe, meglepve ezzel nemcsak Moszkvát, hanem szövetségeseit is. Akkor azt mondta, hogy a hadműveletre azért volt szükség, mert Oroszország a térségből újabb támadást tervezett indítani Ukrajna ellen. Azt mondta, hogy

célja egy „ütközőzóna” létrehozása volt, hogy megakadályozza a jövőbeni határokon átnyúló támadásokat.

Mindeközben Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos.

Borrell emlékeztetett arra, hogy

csaknem három éven keresztül, vagyis amióta tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, Magyarország támogatta az összes uniós szankciót és minden döntést Ukrajna megsegítéséről.

„Összesen 122 milliárd eurós európai támogatásról beszélünk, amit Ukrajnának nyújtottunk, ez nem jöhetett volna létre konszenzus nélkül, és ennek a konszenzusnak Magyarország is részese volt” – hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.

Arra a kérdésre, amely az Európai Békekereten keresztül Ukrajnának nyújtandó forrásokra vonatkozott, amelyeket viszont Magyarország blokkol, Borrell azt válaszolta, hogy az uniónak most vannak más támogatási eszközei is.

„Az Európai Békekeret az első, 2022-ben létrehozott olyan eszköz, amellyel az EU katonai támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán védelmi ipar potenciáljának fejlesztésére” – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges. „Nem tudom garantálni, hogy ehhez meglesz az egyhangú támogatás” – tette hozzá.

Borrell kitért arra, hogy

bár az EU a NATO-val ellentétben nem katonai szövetség, a tagországok számíthatnak egymástól biztonsági garanciákra.

Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk. „Egyesek szerint ez a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelője, míg mások szerint nem olyan nyilvánvaló a hasonlóság. Senki sem tagadja azonban azt, hogy van olyan cikk, amely minden tagországtól szolidaritást ír elő, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá. Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez „sokkal több lenne”, ha az EU tagállama volna.

A főképviselő reagált arra is, hogy az Egyesült Államokban ismét Donald Trumpot választották elnökké. Európa szempontjából ezt „lehetőségnek” nevezte a „felébredésre”.

Idézet
Fel kell ismernünk, hogy a biztonságunkat nem bízhatjuk másra, és magunknak kell gondoskodnunk róla. Ha Európa meg akarja őrizni befolyását a világban, akkor erősebb Európát kell teremtenünk”

– hangsúlyozta. Szerinte az EU-ban mindenki egyetért abban, hogy erősebbnek és egységesebbnek kell lennie az uniónak.

Borrell elmondta még az interjúban, hogy az EU az ígért egymillióból – amelyet idén tavaszig kellett volna leszállítania – valamivel több mint 980 ezer lövedéket már elküldött Ukrajnának. Azt ígérte, hogy az év végéig a maradékot is leszállítják, sőt még többet. „Összességében az év végéig az EU-nak több mint 1,5 millió lőszert kell szállítania Ukrajnának” – jelentette ki.

Moszkva szerint Washington elmozdítaná Zelenszkijt
Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását. Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.
„Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán polgári aktivisták között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést” – áll a közleményben.
Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.
„A szomszédos ország és bábvezetőinek sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok fognak dönteni” – hangoztatta az orosz hírszerző szolgálat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 11., hétfő

Elon Musk Trump egyik legfőbb háttérembere, egyre közelebb a képviselőház megtartásához a republikánusok

Donald Trump Mar-a-Lago-i klubja az elmúlt 48 órában kétféle emberrel volt tele: azokkal, akik a megválasztott elnök új kormányában szeretnének állást kapni, és azokkal, akik megpróbálják befolyásolni őt.

Elon Musk Trump egyik legfőbb háttérembere, egyre közelebb a képviselőház megtartásához a republikánusok
2024. november 11., hétfő

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezzel cáfolva a Washington Post beszámolóját a két vezető múlt heti telefonbeszélgetéséről.

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin
2024. november 11., hétfő

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja

Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – tudta meg a Híradó.hu.

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja
2024. november 11., hétfő

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt.

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására
2024. november 11., hétfő

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált

Feljelentést tesz volt barátnője, Vogel Evelin ellen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, mert Vogel titokban 11 órányi hangfelvételt készített, a hallgatásáért pedig 30 millió forintot követelt.

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált
2024. november 11., hétfő

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött

Izrael most először erősítette meg, hogy ő állt a szeptemberi művelet mögött, amelynek során a Hezbollah által Libanonban használt több száz személyhívót robbantottak fel.

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött
2024. november 11., hétfő

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában

Donald Trump megválasztott elnök közvetlenül beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami az első telefonbeszélgetésük volt Trump választási győzelme óta – mondták az ügyet ismerő források a Washington Postnak.

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában
2024. november 10., vasárnap

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet

Vidéken rejtette el a napokban Budapesten meggyilkolt amerikai nő holttestét a megölésével gyanúsított ír férfi – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombati sajtótájékoztatóján. A bűncselekmény az intim együttlét során történt.

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet
2024. november 10., vasárnap

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok

Ukrajna minden korábbinál nagyobb dróntámadást indított Moszkva ellen: a támadás egy ember sérülését okozta és több tucatnyi repülőjárat átirányításához vezetett. Eközben az oroszok Odessza ellen intéztek légicsapást.

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok
2024. november 10., vasárnap

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban

A lakosság szerint a hatóságok későn és hibásan kezelték az árvízhelyzetet Spanyolországban, ezért körülbelül 130 ezren tüntettek Valenciában. A tömeg sárral, székekkel és tárgyakkal dobálta meg a rendőrséget, és megrohamozta a városházát is.

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban