Figyelmeztetés? Ukrajna szerint az oroszok interkontinentális ballisztikus rakétával támadták
Fotó: Wikimedia Commons
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
2024. november 21., 14:302024. november 21., 14:30
2024. november 21., 14:382024. november 21., 14:38
„Interkontinentális ballisztikus rakétát indítottak az Oroszországi Föderáció Asztraháni területéről” – közölte közleményében az ukrán légierő az Ukrajna ellen állítólag kilőtt rakétáról.
A közlemény nem pontosította, hogy Oroszország milyen típusú ICBM-et vetett be, és az eseményről beszámoló CNN nem tudta ellenőrizni az állítást.
Az ukrán hadsereg azt is közölte, hogy a Dnyipro elleni támadás során hét manőverező robotrepülőgéppel együtt egy X-47M2 Kinzsal ballisztikus rakétát is kilőttek.
„A többi rakéta nem járt jelentős következményekkel” – áll a közleményben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, „nem tud mit mondani” az ukrán hadsereg azon vádjáról, hogy Oroszország a nap során először lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát Ukrajnára.
Az újságírókkal folytatott telefonbeszélgetésen Peszkov nem kívánt nyilatkozni.
„Ezt a kérdést a hadseregünknek kell feltenni” – mondta.
Malcolm Davis, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet vezető elemzője a CNN-nek nyilatkozva úgy vélekedett,
„Az oroszok egyértelműen azt tették, hogy levették a nukleáris robbanófejeket a rakétáról, és a rakétát vagy inert rakétaként indították el anélkül, hogy bármi is lenne rajta, vagy esetleg valamilyen hagyományos robbanófejjel” – mondta.
Szerinte azonban a nagy teljesítményű, nagy hatótávolságú fegyver bevetése jelzésértékű lehetett a Nyugat felé, miután Ukrajna a héten először támadott mélyen Oroszországban található célpontokat amerikai ATACMS és brit-francia gyártmányú Storm Shadow rakétákkal.
„Megpróbálnak üzenetet küldeni. Megpróbálják masszívan jelezni a Nyugatnak, hogy »Nézzétek, ezeknek a Storm Shadow és ATACMS rakétáknak a használata talán kihívást jelent Oroszország kritikus érdekei számára «. És így próbálnak megfélemlíteni minket, hogy meghátráljunk” – mondta Davis.
A tisztségviselő, aki csütörtökön Laoszban, az ázsiai országok védelmi minisztereinek csúcstalálkozója alkalmával tájékoztatta az újságírókat, nem volt hajlandó továbbiakat mondani a rakétról, mondván, hogy annak hatását még vizsgálják.
Egy ICBM kilövése – amely lényegesen nagyobb hatótávolsággal rendelkezik, mint más típusú ballisztikus rakéták – egy új típusú rakéta bevetését jelenthetné Oroszország részéről az Ukrajnával folytatott konfliktusban, és jelentős eszkalációként értelmezhető.
Az interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) egy olyan nagy hatótávolságú fegyver, amelyet az űrbe lőnek ki, majd robbanófejet vagy robbanófejeket bocsát ki, amelyek visszatérnek a légkörbe, hogy célpontjukra zuhanjanak.
a Center for Arms Control and Non-Proliferation szerint.
Az ICBM-eket silókból vagy mobil hordozórakétákról lehet indítani, és lehetnek szilárd vagy folyékony üzemanyaggal működő rakéták. A szilárd hajtóanyaggal működő ICBM-eket veszélyesebbnek tartják, mivel gyorsabban mozgathatók és indíthatók, mint a folyékony hajtóanyaggal működők.
Az első ICBM rakétát 1957-ben indította az akkori Szovjetunió. Az Egyesült Államok 1959-ben követte.
A ballisztikus rakéták egyéb típusai közé tartoznak a közepes hatótávolságú (IRBM), 3000 és 5000 kilométer közötti; a közepes hatótávolságú, 1000 és 3000 kilométer közötti; és a rövid hatótávolságú, 1000 kilométernél kisebb rakéták.
Moszkva azt állítja, hogy az orosz hadsereg Storm Shadow rakétákat lőtt le
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelem lelőtt két brit-francia gyártmányú Storm Shadow rakétát, elismerve, hogy Ukrajna használta a nagyobb hatótávolságú fegyvereket.
A minisztérium csütörtökön közölte, hogy légvédelme „lelőtt két brit gyártmányú Storm Shadow manőcerező robotrepülőgépet, hat amerikai gyártmányú HIMARS rakétát” és 67 drónt.
Azt nem közölte, hogy a támadások mikor történtek.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
szóljon hozzá!