Fotó: Wikipédia
Az ukrán kormány még az idén meg akarja kezdeni a Duna-delta Ukrajnához tartozó részén lévő Bisztroje-csatorna medrének mélyítését annak érdekében, hogy bővítse az alternatív útvonalakat gabonaexportja számára – közölte Jurij Vaszkov felújítási és infrastrukturális miniszterhelyettes kedden.
2023. május 31., 14:102023. május 31., 14:10
Az alternatív exportútvonalak keresése a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború alatt vált egyre sürgetőbbé, miután Oroszország több mint négy hónapon át blokkolta a fekete-tengeri ukrán kikötőket, illetve Ukrajna hagyományos tengeri exportútvonalát. Emellett a Törökország és az ENSZ közvetítésével tavaly júliusban létrejött megállapodás (a fekete-tengeri gabonakezdeményezés) értelmében Ukrajna csak korlátozott mennyiségű árut szállíthat el kikötőiből egy, a paktum révén megnyitott biztonságos tengeri humanitárius folyosón.
Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter még februárban jelentette be, hogy az értesülései szerint Ukrajna a medermélyítés örve alatt 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méterre mélyítette a csatornát, ami ellentétes a kétoldalú szerződésekkel.
Románia többek között környezetvédelmi szempontokkal magyarázza, hogy ellenzi a csatorna medrének mélyítését, ugyanakkor a háttérben az is ott van, hogy
A román külügy a medermélyítés miatt bekérette az ukrán nagykövetet, aki azt állította: csupán mederkotrási munkálatok zajlottak, a kétoldalú tárgyalásokat követően aztán Kijev beleegyezett, hogy megmérjék a Bisztroje-csatorna mélységét.
Azt ugyanakkor kikötötte, hogy a munkálatokat ukrán hajó és ukrán személyzet végezze, amelyhez román szakemberek is csatlakozhatnak.
A mérési munkálatok márciusban kezdődtek, és
Sorin Grindeanu közlekedési miniszter korábban leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
A román illetékesekhez eljutott információk azt mutatják, hogy a Bisztroje-csatornán történő hajózási munkálatokat Ukrajna kormánya már 2022 februárjában (a háború kezdete előtt) jóváhagyta. Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát, bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!