Támogatást ígér. Volodimir Zelenszkij és Mark Rutte NATO-főtitkár az Ukrajna jövőjéről szóló megbeszéléseken
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna „ötleteket vitat meg az európai vezetőkkel” európai békefenntartó erők esetleges telepítéséről a harcok sújtotta országba – közölte Volodimir Zelenszkij elnök szerdai sajtótájékoztatóján.
2024. december 19., 10:302024. december 19., 10:30
„Támogatjuk az Ukrajnát megerősítő elképzelést. A kérdés (a békefenntartók) a részletekben rejlik. Ezeket a részleteket most vitatjuk meg” – mondta Zelenszkij az újságíróknak a Kyiv Independent szerint.
Zelenszkij megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy az EU és a NATO vezetőivel folytat megbeszéléseket a szerdán és csütörtökön zajló kétnapos európai csúcstalálkozón, az EU Tanácsának brüsszeli ülésén.
Korábban a nap folyamán Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök négyszemközti megbeszélést folytatott, hogy megvitassák a békefenntartó csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.
Találkozójukat követően Zelenszkij elmondta, hogy
„Úgy látom, hogy néhány (európai vezető) már pozitív reakciókat mutat erre. Ez egy összetett folyamat. Tisztában van a kockázatokkal” – mondta Zelenszkij a sajtótájékoztatón.
Korábban Pal Jonson svéd védelmi miniszter a Kyiv Independentnek adott interjújában kijelentette, hogy az ország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bővítse fizikai jelenlétét Ukrajnában az ország védelmének megerősítése érdekében.
Mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban visszatér a Fehér Házba, az európai vezetők arra készülnek, hogy nagyobb szerepet vállalnak Ukrajna védelmi igényeinek támogatásában.
A két nap alatt Zelenszkij találkozik Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az EU vezetőivel, hogy megvitassa a katonai és humanitárius kérdéseket Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt.
A részletekkel takarékosan bánva a megválasztott elnök utalt arra, hogy csökkentené az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse.
Zelenszkij Mark Rutte NATO-főtitkárral is találkozott.
„Tárgyalásaink középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése és a béke megbízhatóságának biztosítása állt, amelynek eléréséért közösen dolgozunk” – írta Zelenszkij a közösségi médiában.
„Köszönjük Marknak, a NATO főtitkárának és minden partnerünknek, hogy hajlandóak aktívabban erősíteni légi pajzsunkat és együtt dolgozni a hatékony biztonsági garanciákért” – tette hozzá.
Mint mondta a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt Zelenszkijjel és több uniós tagállami vezetővel arról tárgyalnak, hogyan biztosíthatják Ukrajna védelmét a légvédelem és más fegyverrendszerek tekintetében.
– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna gazdaságáról és annak jövőjéről is tanácskozni fognak
Zelenszkij nyilatkozatában elmondta, hogy az uniós tagállamok vezetőivel való tanácskozás nagyon jó alkalom arra, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit a jövőre nézve.
– jelentette ki.
A szerda esti tanácskozáson részt vett továbbá Németország, Lengyelország, Olaszország, Dánia és Hollandia állam- és kormányfője, valamint Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere.
Eközben Gitanas Nauseda litván elnök szerdán Brüsszelben Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen adott sajtónyilatkozatában arról beszélt: a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapokmánya okafogyottá vált, mivel Moszkva érvénytelenítette, az agresszor pedig nem lehet az európai biztonsági architektúra része.
Litvánia elnöke szerint
A Kreml katonai-gazdasági potenciáljának megerősítésével készül a Nyugattal való hosszú távú konfrontációra, és a szövetségeseknek fel kell készülniük ezzel a kihívással – hangoztatta.
Hangsúlyozta: hazája NATO-frontállamként kiemelt figyelmet fordít Ukrajna támogatására és Oroszország elrettentésére, továbbá a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-nak növelnie kell a gyakorlati támogatást Ukrajna ellenállóképességének maximalizálása érdekében.
Litvánia javasolja, hogy a szövetségesek GDP-jük 0,25 százalékát Ukrajna katonai támogatására fordítsák, és a jövő évi hágai csúcson ambiciózusabb pénzügyi vállalásokat tegyenek.
Nauseda úgy véli, hogy
Litvánia GDP-jének 3,2 százalékát fordítja védelemre, és ezt az arányt 3,5 százalékra kívánja emelni. Hosszú távon, 2030-ra egy hadosztályt szeretnének felállítani, amelyhez a GDP 5 százalékának védelmi célokra fordítása szükséges – jelentette ki.
„Világos európai stratégiára van szükség az ukrajnai háború kapcsán, amelynek prioritása Ukrajna maximális támogatása. Ukrajnának meg kell őriznie a kezdeményezést a háborúban, mivel a gyengébbik oldal helyzetéből nehéz eredményesen tárgyalni. A cél, hogy Ukrajna a csatatéren továbbra is sikeres legyen” – mondta a litván elnök.
Mark Rutte NATO-főtitkár kiemelte, hogy
A NATO Wiesbadenben működő parancsnoksága már segíti Ukrajnát kiképzéssel és biztonsági támogatással, de további erőfeszítésekre van szükség a háború menetének határozott megváltoztatásához – mutatott rá.
Rutte szerint a békemegállapodásról szóló viták megkönnyíthetik Oroszország dolgát, ezért bölcsebb lenne ezeket háttérben tartani, és az aktuális ügyekre összpontosítani. „A fő prioritás Ukrajna támogatása, Vlagyimir Putyin orosz elnök vereségének és Ukrajna győzelmének támogatása” – hangsúlyozta a főtitkár.
Moszkva: Magyarország és Szlovákia is marad barátságtalan ország
Jelenleg nincs elegendő indok arra, hogy Magyarország és Szlovákia lekerüljön arról a listáról, amelyen Oroszország a vele szemben „barátságtalannak” minősített országokat tartja nyilván, azzal együtt, hogy készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával – közölte az orosz külügyminisztérium az Izvesztyija című orosz napilappal szerdán.
A tárca szerint a két ország továbbra is betartja a nyugati blokk fegyelmét, és tiszteletben tartják az oroszellenes szankciókat, bár készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával.
„Az Oroszországi Föderáció kormányának 2022. március 5-i, 430. számú rendelete értelmében Magyarország és Szlovákia felkerült azoknak az országoknak és területeknek a listájára, amelyek az Oroszországi Föderációval, orosz jogi és magánszemélyekkel szemben ellenséges lépéseket tettek. Annak ellenére, hogy ezek az országok igyekeznek megtartani egy sor hasznos eredményt az Oroszországhoz fűződő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok stratégiailag fontos területein, továbbá a kétoldalú politikai párbeszéd támogatására törekszenek, Budapest és Pozsony – tekintettel az európai uniós és a NATO-tagságukra – kénytelenek betartani a blokk fegyelmét, az oroszellenes korlátozásokat is beleértve. Emiatt nincs elegendő indok a jelenlegi jogállás felülvizsgálására” – közölte a lappal a külügyminisztérium.
Az orosz kormány 2022. márciusi rendeletével – az ukrajnai háború kezdete után – létrehozott listáján szerepelnek azok az országok, amelyek egyoldalú korlátozó intézkedéseket vezettek be Oroszország ellen. Magyarország és Szlovákia mint EU-tagállamok részt vettek a szankciók bevezetésében, ennek megfelelően felkerültek a listára – emlékeztetett az orosz pénzügyminisztérium az Izvesztyijának adott nyilatkozatban.
A 27 uniós tagállamon kívül a listán szerepel Ausztrália, Albánia, Nagy-Britannia, Izland, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Korea, Észak-Macedónia, az Egyesült Államok, Tajvan, Ukrajna, Montenegró, Svájc és Japán is.
Nyilvános vécé borzolja a kedélyeket Kárpátalján: az ungvári városvezetés a Petőfi téren, a költő szobra mellett építené meg az illemhelyet, ami ellen a magyar szervezetek tiltakoznak.
Az izraeli hadsereg csütörtökön kora reggel csapást mért jemeni húszi célpontokra, alig néhány órával azután, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoport újabb támadást intézett Izrael ellen.
Őrizetbe vették az orosz sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatok főnökét, Igor Kirillov altábornagyot megölő terrortámadás feltételezett elkövetőjét – jelentette az orosz TASZSZ hírügynökség a keddi bombamerényletről.
Bukarestbe utazik pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök – ezt Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte szerdán.
Több tényező együttese vezethette az amerikai Wisconsin állambeli iskolai lövöldözőt, a 15 éves Natalie Rupnow-t – közölte a helyi rendőrség vezetője kedden Madison városában.
A Bassár el-Aszad vezetése alatt működő állami halálgépezet a becslések szerint 2013 óta több mint 100 000 embert kínzott meg és gyilkolt meg Szíriában – jelentette ki egy nemzetközi háborús bűnöket vizsgáló ügyész kedden.
A tisztességes választások a demokrácia sarokkövét képezik, és éberségre van szükség – jelentette ki Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos.
Két merényletkísérletet élt túl Ferenc pápa 2021-ben tett történelmi iraki látogatása alatt – derül ki a katolikus egyházfő önéletírásának az olasz sajtóban megjelent részleteiből.
A NATO a tervek szerint átvette az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segélyek koordinálását az Egyesült Államoktól – közölte egy forrás kedden.
Az orosz Nyomozó Bizottság „terrorcselekménynek” minősítette Igor Kirillov altábornagy meggyilkolását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!