Ukrajna: egyre komolyabban merül fel európai békefenntartók beküldése

Ukrajna

Támogatást ígér. Volodimir Zelenszkij és Mark Rutte NATO-főtitkár az Ukrajna jövőjéről szóló megbeszéléseken

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Ukrajna „ötleteket vitat meg az európai vezetőkkel” európai békefenntartó erők esetleges telepítéséről a harcok sújtotta országba – közölte Volodimir Zelenszkij elnök szerdai sajtótájékoztatóján.

Hírösszefoglaló

2024. december 19., 10:302024. december 19., 10:30

„Támogatjuk az Ukrajnát megerősítő elképzelést. A kérdés (a békefenntartók) a részletekben rejlik. Ezeket a részleteket most vitatjuk meg” – mondta Zelenszkij az újságíróknak a Kyiv Independent szerint.

Zelenszkij megjegyzései annak kapcsán hangzottak el, hogy az EU és a NATO vezetőivel folytat megbeszéléseket a szerdán és csütörtökön zajló kétnapos európai csúcstalálkozón, az EU Tanácsának brüsszeli ülésén.

Korábban a nap folyamán Zelenszkij és Emmanuel Macron francia elnök négyszemközti megbeszélést folytatott, hogy megvitassák a békefenntartó csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét.

Találkozójukat követően Zelenszkij elmondta, hogy

Macronnal megvitatta a „más partnerekkel folytatott kommunikációt, hogy minden szükséges lépést megtegyenek a béke eléréséhez”.

„Úgy látom, hogy néhány (európai vezető) már pozitív reakciókat mutat erre. Ez egy összetett folyamat. Tisztában van a kockázatokkal” – mondta Zelenszkij a sajtótájékoztatón.

Korábban Pal Jonson svéd védelmi miniszter a Kyiv Independentnek adott interjújában kijelentette, hogy az ország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy bővítse fizikai jelenlétét Ukrajnában az ország védelmének megerősítése érdekében.

Macron 2024 februárja óta élen jár abban, hogy valamilyen formában csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Mivel Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban visszatér a Fehér Házba, az európai vezetők arra készülnek, hogy nagyobb szerepet vállalnak Ukrajna védelmi igényeinek támogatásában.

A két nap alatt Zelenszkij találkozik Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az EU vezetőivel, hogy megvitassa a katonai és humanitárius kérdéseket Donald Trump megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt.

Trump ígéretet tett arra, hogy szorgalmazni fogja a béketárgyalásokat Kijev és Moszkva között.

A részletekkel takarékosan bánva a megválasztott elnök utalt arra, hogy csökkentené az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse.

Zelenszkij Mark Rutte NATO-főtitkárral is találkozott.

„Tárgyalásaink középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése és a béke megbízhatóságának biztosítása állt, amelynek eléréséért közösen dolgozunk” – írta Zelenszkij a közösségi médiában.

„Köszönjük Marknak, a NATO főtitkárának és minden partnerünknek, hogy hajlandóak aktívabban erősíteni légi pajzsunkat és együtt dolgozni a hatékony biztonsági garanciákért” – tette hozzá.

Mark Rutte a Zelenszkijjel adott közös sajtónyilatkozatában arról beszélt: Ukrajnának a lehető legjobb helyzetben kell lennie, amikor úgy döntenek, megkezdhetik a béketárgyalásokat.

Mint mondta a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt Zelenszkijjel és több uniós tagállami vezetővel arról tárgyalnak, hogyan biztosíthatják Ukrajna védelmét a légvédelem és más fegyverrendszerek tekintetében.

Idézet
Mindent meg kell adni, amit csak tudunk. Ukrajna kérése, hogy 19 légvédelmi rendszert szállítsunk az országba a kritikus infrastruktúra védelme érdekében”

– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna gazdaságáról és annak jövőjéről is tanácskozni fognak

Zelenszkij nyilatkozatában elmondta, hogy az uniós tagállamok vezetőivel való tanácskozás nagyon jó alkalom arra, hogy megvitassák Ukrajna biztonsági garanciáit a jövőre nézve.

Idézet
Nagyon fontos, hogy ezt a két napot Brüsszelben arra használjuk fel, hogy találkozzunk minden partnerünkkel, és hogy ugyanaz maradjon az európai közös álláspont arról, hogyan lehet megerősíteni Ukrajnát, az állampolgárainkat, hadseregünket ezen a télen”

– jelentette ki.

A szerda esti tanácskozáson részt vett továbbá Németország, Lengyelország, Olaszország, Dánia és Hollandia állam- és kormányfője, valamint Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere.

Eközben Gitanas Nauseda litván elnök szerdán Brüsszelben Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen adott sajtónyilatkozatában arról beszélt: a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapokmánya okafogyottá vált, mivel Moszkva érvénytelenítette, az agresszor pedig nem lehet az európai biztonsági architektúra része.

Litvánia elnöke szerint

a NATO Oroszországgal szembeni megközelítésének azon kell alapulnia, hogy Moszkva még hosszú ideig a legjelentősebb fenyegetés marad a transzatlanti térség számra.

A Kreml katonai-gazdasági potenciáljának megerősítésével készül a Nyugattal való hosszú távú konfrontációra, és a szövetségeseknek fel kell készülniük ezzel a kihívással – hangoztatta.

Hangsúlyozta: hazája NATO-frontállamként kiemelt figyelmet fordít Ukrajna támogatására és Oroszország elrettentésére, továbbá a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-nak növelnie kell a gyakorlati támogatást Ukrajna ellenállóképességének maximalizálása érdekében.

Litvánia javasolja, hogy a szövetségesek GDP-jük 0,25 százalékát Ukrajna katonai támogatására fordítsák, és a jövő évi hágai csúcson ambiciózusabb pénzügyi vállalásokat tegyenek.

Nauseda úgy véli, hogy

a NATO-nak Ukrajna győzelmére kell összpontosítani, és valódi biztonsági garanciákat kell nyújtani számára, miközben a szövetségnek fel kell készülnie a rövidtávú fenyegetésekre, és fel kell számolnia a képességbeli hiányosságokat.

Litvánia GDP-jének 3,2 százalékát fordítja védelemre, és ezt az arányt 3,5 százalékra kívánja emelni. Hosszú távon, 2030-ra egy hadosztályt szeretnének felállítani, amelyhez a GDP 5 százalékának védelmi célokra fordítása szükséges – jelentette ki.

„Világos európai stratégiára van szükség az ukrajnai háború kapcsán, amelynek prioritása Ukrajna maximális támogatása. Ukrajnának meg kell őriznie a kezdeményezést a háborúban, mivel a gyengébbik oldal helyzetéből nehéz eredményesen tárgyalni. A cél, hogy Ukrajna a csatatéren továbbra is sikeres legyen” – mondta a litván elnök.

Mark Rutte NATO-főtitkár kiemelte, hogy

a NATO szövetségesei elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett, különös tekintettel a védelmi iparba történő befektetésekre, több lőszer és légvédelem biztosítására, valamint a 40 milliárd eurós biztonsági támogatás teljesítésére.

A NATO Wiesbadenben működő parancsnoksága már segíti Ukrajnát kiképzéssel és biztonsági támogatással, de további erőfeszítésekre van szükség a háború menetének határozott megváltoztatásához – mutatott rá.

Rutte szerint a békemegállapodásról szóló viták megkönnyíthetik Oroszország dolgát, ezért bölcsebb lenne ezeket háttérben tartani, és az aktuális ügyekre összpontosítani. „A fő prioritás Ukrajna támogatása, Vlagyimir Putyin orosz elnök vereségének és Ukrajna győzelmének támogatása” – hangsúlyozta a főtitkár.

Moszkva: Magyarország és Szlovákia is marad barátságtalan ország
Jelenleg nincs elegendő indok arra, hogy Magyarország és Szlovákia lekerüljön arról a listáról, amelyen Oroszország a vele szemben „barátságtalannak” minősített országokat tartja nyilván, azzal együtt, hogy készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával – közölte az orosz külügyminisztérium az Izvesztyija című orosz napilappal szerdán.
A tárca szerint a két ország továbbra is betartja a nyugati blokk fegyelmét, és tiszteletben tartják az oroszellenes szankciókat, bár készek folytatni a politikai kapcsolattartást Moszkvával.
„Az Oroszországi Föderáció kormányának 2022. március 5-i, 430. számú rendelete értelmében Magyarország és Szlovákia felkerült azoknak az országoknak és területeknek a listájára, amelyek az Oroszországi Föderációval, orosz jogi és magánszemélyekkel szemben ellenséges lépéseket tettek. Annak ellenére, hogy ezek az országok igyekeznek megtartani egy sor hasznos eredményt az Oroszországhoz fűződő kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok stratégiailag fontos területein, továbbá a kétoldalú politikai párbeszéd támogatására törekszenek, Budapest és Pozsony – tekintettel az európai uniós és a NATO-tagságukra – kénytelenek betartani a blokk fegyelmét, az oroszellenes korlátozásokat is beleértve. Emiatt nincs elegendő indok a jelenlegi jogállás felülvizsgálására” – közölte a lappal a külügyminisztérium.
Az orosz kormány 2022. márciusi rendeletével – az ukrajnai háború kezdete után – létrehozott listáján szerepelnek azok az országok, amelyek egyoldalú korlátozó intézkedéseket vezettek be Oroszország ellen. Magyarország és Szlovákia mint EU-tagállamok részt vettek a szankciók bevezetésében, ennek megfelelően felkerültek a listára – emlékeztetett az orosz pénzügyminisztérium az Izvesztyijának adott nyilatkozatban.
A 27 uniós tagállamon kívül a listán szerepel Ausztrália, Albánia, Nagy-Britannia, Izland, Kanada, Új-Zéland, Norvégia, Dél-Korea, Észak-Macedónia, az Egyesült Államok, Tajvan, Ukrajna, Montenegró, Svájc és Japán is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 16., vasárnap

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik

Ferenc pápának szigorú pihenést írtak elő az orvosok a mielőbbi gyógyulás érdekében, ezért hagyományos vasárnapi beszédét sem tarthatta meg – közölte a Vatikán. Ferenc pápát légúti fertőzéssel kezelik.

Ferenc pápát légúti fertőzéssel kórházban kezelik
2025. február 16., vasárnap

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetése azt jelenti, hogy Moszkva és Washington ezentúl a békéről, nem háborúról fog beszélni – jelentette Dmitrij Peszkov.

Moszkva szerint a Nyugat többször átverte Oroszországot, ezért ők is garanciákat kérnek
2025. február 16., vasárnap

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett

Egy 14 éves fiú meghalt, öten pedig megsérültek egy késeléses támadásban az ausztriai Villach városában. A hatóságok szerint a 23 éves elkövetőt iszlamista nézetek motiválták.

Osztrák késelés – a hatóságok szerint iszlamista terrorcselekmény történhetett
2025. február 16., vasárnap

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról

Orbán Viktor miniszterelnök Dubajból hazafelé tartva adott exkluzív interjút Szalai Zoltánnak, a Mandiner főszerkesztőjének. Orbán Viktor magyar kormányfő a világpolitikáról, Európa szerepéről és Magyarország külpolitikai stratégiájáról beszélt.

Orbán Viktor: Európa azt kockáztatja, hogy lemarad a jövőt meghatározó megállapodásokról
2025. február 16., vasárnap

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők

Az európai vezetők jövő héten Párizsban tanácskoznak az ukrajnai háborúról, miután felmerült, hogy Donald Trump külön béketárgyalásokat folytatna Oroszországgal.

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó alternatívájaként hívnak össze rendkívüli csúcsot az európai vezetők
2025. február 16., vasárnap

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját

Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte szombaton az orosz diplomáciai tárca. Egyeztettek Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozójának előkészítéséről is.

A külügyminiszterek előkészítik Vlagyimir Putyin és Donald Trump találkozóját
2025. február 15., szombat

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki

Ukrajna nem fogad el olyan békemegállapodást, amelyet a háta mögött vagy a bevonása nélkül köt bárki is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián.

Zelenszkij: nem fogadunk el olyan békemegállapodást, amelyet Ukrajna háta mögött köt bárki
2025. február 15., szombat

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász

Az Hamász iszlamista terrorszervezet szabadon engedett három újabb izraeli túszt cserébe 369, izraeli börtönökben őrzött palesztinért, köztük 36 életfogytiglanra ítélt terroristáért.

Még három izraeli túszt szabadon engedett a Hamász
2025. február 15., szombat

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) egyik meghatározó pillanata volt, amikor Julija Navalnaja, az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye szenvedélyes beszédet mondott.

Navalnij özvegye szerint Putyinnal nincs értelme tárgyalni
2025. február 15., szombat

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték

Ferenc pápa a Vatikánhoz közeli Gemelli-klinikára ment kivizsgálásra, hörghurutjának kezelésére – közölte a szentszéki sajtóközpont.

Kórházba került Ferenc pápa, programjait törölték