Fotó: Facebook/Karpat.in.ua
Az ukrán parlament csütörtöki rendkívüli ülésén elfogadta az őshonos népekről szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett törvényjavaslatot, amelyet előző nap Vlagyimir Putyin orosz államfő hevesen támadott, és a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői sem értettek egyet az indítvánnyal.
2021. július 01., 20:012021. július 01., 20:01
2021. július 01., 20:102021. július 01., 20:10
Az előterjesztést 325 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. A Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért párt frakcióján kívül minden képviselőcsoport támogatta.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint
Az előterjesztés szövege szerint „Ukrajna őslakos népe egy őshonos etnikai közösség, amely Ukrajna területén alakult ki, eredeti nyelv és kultúra hordozója, hagyományos, társadalmi, kulturális vagy képviseleti szervekkel rendelkezik, önmagát Ukrajna őslakos népeként azonosítja”.
Célja meghatározni Ukrajna őslakosainak jogi státuszát, biztosítani az őslakos népeknek, hogy teljes mértékben rendelkezzenek minden emberi joggal és alapvető szabadsággal, amelyet a nemzetközi jog normái határoznak meg, valamint Ukrajna alkotmányában és törvényeiben előírnak. Ezen felül az ukrán elnök indítványozta, hogy hozzanak létre olyan testületeket, amelyek jogosultak lesznek az őslakos népek képviseletére és az ő nevükben döntések meghozatalára.
Rámutatott, hogy az ENSZ dokumentumai szerint az őshonos népek „független országokban élő népek”, mivel ők azok leszármazottai, akik abban az országban vagy földrajzi területen éltek, amely a jelenlegi ország részét képezi, az országrész meghódításakor vagy gyarmatosításakor, illetve a meglévő államhatárok megállapításakor, jogi státuszuktól függetlenül megőrizték társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai intézményeik egy részét vagy egészét.
Emlékeztette Zelenszkijt, hogy a magyar népcsoport több mint ezerszáz éve él a Kárpát-medencében, többek között Ukrajna területén, így – mint Brenzovics fogalmazott – „teljes joggal tart igényt őshonos népként való elismerésre”.
Az orosz államfő már több ízben támadta a törvényjavaslatot, legutóbb szerdán egy tévéadásban, amelyben lakossági kérdésekre válaszolt. Putyin korábban azt mondta, hogy a jogszabály az embereket Ukrajnában „őshonosokra, első-, másodosztályú és egyéb kategóriákba sorolja, ami a náci Németország eszméire emlékezteti őt”, szerdán pedig tömegpusztító fegyverhez hasonlította. Mindezt a kijevi vezetés határozottan visszautasítja. Dmitro Kuleba külügyminiszter még június 10-én – Putyin korábbi kijelentésére reagálva – leszögezte, hogy a törvényjavaslat teljes mértékben összhangban áll az őshonos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozattal, valamint az ukrán alkotmány vonatkozó normáival, és semmi köze nincs az orosz elnök „önkényes értelmezéséhez”.
A Román Posta szombaton bejelentette, hogy kézhez kapta az első, levélben leadott szavazatokat az államelnöki és a parlamenti választásokra a külföldön élő román állampolgároktól.
További két román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott szombaton a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Donald Trump elleni merénylet előkészítésére adott megbízást hetekkel az amerikai elnökválasztást megelőzően az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda – derült ki az amerikai hatóságok által pénteken nyilvánosságra hozott büntetőfeljelentésből.
Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén.
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.
A gyermekek elleni erőszak visszaszorítására szólított fel nemzetközi összefogást sürgetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kolumbiai Bogotában, a gyermekek elleni erőszakról tartott első ENSZ-konferencián.
Az ukrán elnök megvitatta a NATO-főtitkárral az észak-koreai hadsereg részvételét a háborúban
A budapesti informális EU-csúcs keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának egyik elképzelése az ukrajnai háború befejezésére az, hogy Kijev NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztják a folyamatos fegyverletételért cserébe – jelentette a Kyiv Independent.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
Magyar Gripen vadászgépek üldöztek román F-16-osokat a román légtérben, majd ugyanezt fordítva is lejátszották Magyarország fölött – mindez természetesen csupán egy gyakorlat keretében történt.
szóljon hozzá!