Újraválasztották Barrosót az Európai Bizottság elnökévé

Újraválasztotta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) José Manuel Barrosót az Európai Bizottság elnökévé. A 736 EP-képviselő közül 382-en szavaztak rá, 219-en ellene voksoltak, 117-en tartózkodtak, 18-an pedig nem vettek részt a szavazásban. Az 53 éves portugál jobbközép politikus, aki 2004 óta irányítja az EU legfőbb végrehajtó testületét, ezzel újabb öt évre szóló megbízást kapott.

MTI

2009. szeptember 16., 14:342009. szeptember 16., 14:34

Az 53 éves portugál jobbközép politikus elérte azt, ami előtte csak két embernek sikerült: másodszor is mandátumot kapott az Európai Unió legfőbb végrehajtó testületének az irányítására. Az 1958 és 1967 között elnökösködő német Walter Hallstein, a brüsszeli bizottság első vezetője hatékony igazgatási apparátust hívott életre az európai intézmények élén, az 1985-től 1995-ig „uralkodó” francia Jacques Delors pedig lerakta a közösség egységes piacának az alapjait. Barroso 2004 óta nyújtott teljesítményét saját pártcsaládján belül is vegyesen értékelték.

Politikai pályafutásának kezdetén még maoista volt. A „szekfűk forradalma” előtt, 1974-ben csatlakozott egy szélsőbalos csoportosuláshoz, igaz, a következő évben már szakított is ezzel az iránnyal, és jó diák vált belőle. Lisszabonban 1978-ban jogi diplomát, majd Genfben 1981-ben politikatudományi diplomát szerzett. Politikai gondolkodásának igazi fordulata 1980-ban következett be, amikor belépett a portugál liberális konzervatívok táborába, igaz, az a párt (PSD) paradox módon szociáldemokratának nevezi magát.

José Manuel Barroso 29 évesen már a belügyminisztérium államtitkára, 36 évesen külügyminiszter lett. Ügyes tárgyalónak bizonyult, 1990-ben sikerült tető alá hoznia az angolai polgárháborút lezáró békemegállapodást. Hazájának miniszterelnöki tisztségét - a PSD vezetőjeként - 2002-ben foglalhatta el. Ebbéli minőségében nem sokkal az iraki háború előtt az Azori-szigeteken tartott találkozó házigazdájaként látványosan a háborúpárti George Bush amerikai elnök mellett sorakozott fel, a brit Tony Blairrel és a spanyol José María Aznarral együtt.

Maoista diákból európai menedzser

„Nem éppen látnok, de jó az állóképessége” – jellemezte egy uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli újságíró José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság szerdán öt évre újraválasztott elnökét. Az 53 éves portugál jobbközép politikus elérte azt, ami előtte csak két embernek sikerült: másodszor is mandátumot kapott az Európai Unió legfőbb végrehajtó testületének az irányítására.

Barroso 2004 óta nyújtott eddigi teljesítményének értékelése saját pártcsaládján belül is enyhén szólva vegyes. Politikai pályafutásának kezdetén még maoista volt. A „szekfűk forradalma” előtt, 1974-ben csatlakozott egy szélsőbalos csoportosuláshoz, igaz, a következő évben már szakított is ezzel az iránnyal, és jó diák vált belőle.

Lisszabonban 1978-ban jogi diplomát, majd Genfben 1981-ben politikatudományi diplomát szerzett. Politikai gondolkodásának igazi fordulata 1980-ban következett be, amikor belépett a portugál liberális konzervatívok táborába, igaz, az a párt (PSD) paradox módon szociáldemokratának nevezi magát.

Az Európai Bizottságot 2004 óta vezeti. Számos bíráló elemző azt veti a szemére, hogy ennek a testületnek az élén - ahelyett, hogy az egyes tagállami szempontokkal szemben a közösségi szempontokat igyekezne érvényesíteni - úgy cselekszik, mintha a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács „titkárságvezetője” lenne. Hiányolják belőle az „európai víziót”, túlságosan a nagy tagállamok érdekeinek szolgálójaként jellemzik.

Ezekkel a bíráló megállapításokkal ugyanakkor minden elemző szembeállítja azt, hogy hatalmas a munkabírása, kiváló menedzser, nagyon ügyesen lavíroz az eltérő érdekű és nézetű felek között, és ezzel a képességével valamilyen szintű egyetértést szinte mindig ki tud munkálni a sokszor 27 felé húzó unióban. Erre a legutóbbi nagy példa a klímavédelmi kötelezettségvállalások ügyében mutatkozott.

Bizottsági elnöki ténykedésének első ciklusában Barroso nyakába zúdult az unió intézményes válsága: a francia és a holland népszavazáson megbukott az „európai alkotmány” tervezete. Annak „enyhébb” változatát, a lisszaboni reformszerződést az ír népszavazás siklatta ki tavaly. Ehhez jött az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válsága. Mindkét probléma átnyúlik Barroso első ciklusán.

A gazdaság helyzetét illetően ugyan már sokan látni vélik „a fényt az alagút végén”, de ehhez többen hozzáteszik: ha kijutnak a sötétből, nem a megszokott táj fogadja majd az utasokat, hanem teljesen új világban kell eligazodni, és garanciákat kell teremteni arra, hogy még egy hasonló válságnak ne legyen esélye.

Ha szerencséje van Barrosónak, az intézményi válság gyorsabban megoldódhat. Október másodikán tartják a megismételt ír népszavazást, és ha ott igent mondanak a lisszaboni szerződésre, akkor rohammunkával létre lehet hozni az új intézményes keretek közt az új összetételű Európai Bizottságot is - talán alig kicsúszva a november elsejei határidőből, amikor is a mostani testület mandátuma lejár.

Az Európai Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül működik, feladata az Európai Unió egészének képviselete és érdekeinek szem előtt tartása. A bizottság testülete 27 főből áll: minden EU-ország egy biztost delegál. A jelenlegi bizottság mandátuma 2009. október 31-ig tart.

Új bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. A bizottság elnökét és tagjait a tagállamok kormányainak közös megállapodásával, az Európai Parlament hozzájárulásával jelölik ki megújítható 5 éves hivatali időszakra. Elnökének személye meghatározó a testület egész tevékenységére. A testület politikai irányítójaként ő jelöli ki a bizottság munkájának fő irányvonalait, befolyásolja munkastílusát, valamint viszonyát a többi szervhez. A bizottság elnöke egyben az Európai Tanácsnak is tagja.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 15., péntek

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában

Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában
2025. augusztus 15., péntek

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot

Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot
2025. augusztus 15., péntek

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában

Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában
2025. augusztus 14., csütörtök

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája

Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája
2025. augusztus 14., csütörtök

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot

Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot
2025. augusztus 14., csütörtök

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet
2025. augusztus 14., csütörtök

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak

Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak
2025. augusztus 14., csütörtök

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón

Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón
2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez
2025. augusztus 13., szerda

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését