Dmitrij Peszkovnak nincs sok információja a történtekről, de azokat határozottan állítja
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt – derült ki csütörtökön az orosz államfő szóvivőjének szavaiból.
2023. május 04., 17:352023. május 04., 17:35
2023. május 04., 17:472023. május 04., 17:47
Dmitrij Peszkov ezt a vádat újságíróknak tartott tájékoztatóján ismertette, mondván: Washingtonnak észben kell tartania, hogy Oroszországban tudják, hogy ott választják ki a célpontokat, Ukrajna pedig csak végrehajtotta az amerikai terveket. Bizonyítékot azonban nem szolgáltatott a dróntámadásban való amerikai részvételre vonatkozó állítás alátámasztására.
Peszkov nem fedte fel, Moszkva miképpen reagál arra, hogy Kijev drónokkal próbálta megtámadni a Kremlt. Elmondása szerint különböző intézkedésekről tárgyalnak, de azok minden esetben kiegyensúlyozottak, és Oroszország érdekeinek megfelelőek lesznek. Részletekbe nem bocsátkozott.
Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz államfő sajtószolgálata szerint Kijev szerda este drónokkal próbált csapást mérni a Kreml elnöki rezidenciájára. Az orosz hadsereg és a különleges szolgálatok állításuk szerint azonnal hatástalanítottak két drónt, amelyeket a Kreml ellen irányítottak. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sérült meg, és a szokásos módon folytatja munkáját – derült ki a tájékoztatásból. A Kreml a történteket az orosz elnök elleni tervezett terrortámadásnak és merényletnek tartja. A közlemény hangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció fenntartja a megtorlás jogát az általa megfelelőnek ítélt módon.
Ennek majd az ügyben eljáró nyomozók fognak utánajárni – tette hozzá. Arra a kérdésre, ismer-e részleteket arról, hogy milyen drónok vettek részt a támadásban, azt mondta, hogy „ezt nem az ő dolga kideríteni”.
Szólt arról is, hogy a Kreml tud Ferenc pápának az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos nyilatkozatáról, de konkrét elképzelések nem ismertek Moszkva számára. Mint kifejtette: „tudjuk, hogy a pápa gondolkodik azon, hogyan lehetne véget vetni ennek a konfliktusnak, de nem tudunk semmilyen részletes tervről, amelyet a Vatikán ezzel kapcsolatban felajánlott volna”.
Korábban a katolikus egyházfő kijelentette, hogy a Vatikán „békemissziót” folytat az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. Elmondása szerint ez a küldetés „még nem nyilvános”. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy Moszkva még nem kapott konkrét terveket a Vatikántól az ukrán válság békés rendezésére.
Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Helsinkiben.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
szóljon hozzá!