Fotó: Hannibal Hanschke/EPA/Agerpres
Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben az Hamász iszlamista terrorszervezet infrastruktúráját, az északi határnál pedig az Izraelt támadó Hezbollah síita szervezet célpontjait lőtte szerda éjjel a katonai szóvivők jelentése szerint.
2023. október 19., 12:052023. október 19., 12:05
A Gázai övezetben végrehajtott légicsapásokkal terrorista infrastruktúrát semmisítettek meg, és megölték különböző terrorszervezetek több, magas rangú tisztviselőjét és aktivistáját.
Megölték a rafahi Népi Ellenállási Bizottságok katonai szárnyának vezetőjét, Rafat Harav Husszein Abu Halalt, valamint a Hamász rádiója beszámolt a Hamász egyik alapítója, Abdel Aziz Ali Abdul Madzsid ar-Rantiszi özvegyének megöléséről is, aki a szervezet politikai irodájának első női tagja volt.
Északon, a libanoni határnál, a Hezbollah célpontjait támadták az izraeli erők, a többi között egy tenger felőli megfigyelőállást, ahonnan szerdán egy páncéltörő rakétát lőttek ki Ros Hanikrára, Izrael legészakibb helyére a Földközi - tenger partvidékén.
Izrael 13 napja háborút indított a Gázai övezet iszlamista terrorszervezetei ellen, miután azok október 7-én váratlan támadást intéztek a gázai övezet melletti izraeli települések ellen, ahol megöltek több mint 1400 embert, és ahonnan az övezetbe hurcoltak mintegy kétszáz izraelit, köztük kisgyermekeket, nőket, időseket.
Közben csütörtökön az orosz külügyminiszter Phenjanban újságíróknak kijelentette: komoly kockázata van annak, hogy regionális méretűvé szélesedhet a gázai konfliktus, Oroszország kapcsolatban áll Törökországgal az ügyben.
A moszkvai diplomácia vezetője hangoztatta, az orosz fél számít az izraeli-palesztin konfliktus rendezéséről szóló konzultációk folytatására, amelyek egy része a következő napokban várható.
„Abból indulok ki, hogy az érintett országok konzultációi mindenképpen folytatódnak. Egyiptom kezdeményezéseket mutat. Mindannyian a feszültség csökkentését szeretnénk a Gázai övezetben. Az elkövetkező napokban lesznek olyan megbeszélések, amelyek során kiderül, hogy mennyire reális erre számítani” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a valódi mechanizmus egy ENSZ BT-határozat lehetne, amely felszólít minden felet, hogy hagyjon fel minden erőszakos akcióval, és biztosítsa a humanitárius kérdések megoldását, figyelembe véve a Gázai övezetet és az ott élő több millió embert fenyegető valódi katasztrófát.
„De sajnos ezt a határozatot nem fogadták el. Bár nem vagyok biztos abban, hogy ha ez az állásfoglalást elfogadták volna, akkor ez megtörtént volna, hogy tűzszünetet hirdettek volna, hogy a humanitárius kérdésekkel foglalkozzanak” – emelte ki Lavrov.
közölte.
„Készek vagyunk megvitatni minden konstruktív javaslatot. Azt a kezdeményezést, amelyet a minap már hallottam, egyértelműen a de-eszkaláció, a helyzet normalizálásának vágya motiválja. Hogy pontosan mit jelent ez, azt természetesen török barátainktól szeretnénk hallani, akikkel ebben a kérdésben is kapcsolatban állunk” – mondta.
Nekem úgy tűnik, hogy a török kezdeményezést az ilyen egyensúly biztosítására irányuló törekvés diktálja. Készek leszünk együttműködni ennek megfontolásában” – vélekedett az orosz miniszter.
Hakan Fidan török külügyminiszter korábban azt mondta, Ankara azt tervezi, hogy javasolja az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) tagjainak, hogy fontolják meg a palesztinok és Izrael közötti konfliktus rendezésében való részvétel gondolatát egy olyan rendszer alapján, amely mindkét fél számára garanciavállaló országokat tartalmaz, amelyeknek felelősséget kell vállalniuk a rendezés feltételeinek végrehajtásáért.
Az X közösségi platformon közzétett legfrissebb bejegyzésében arról nem írt, hogy kit tart felelősnek a keddi támadásért. „Tegnap a mészárlás a Gázai övezetben új szintre lépett az Al Ahli kórház elleni förtelmes támadással” – írta.
„Elítélem a támadás elkövetőit, mert az felér emberiesség elleni bűncselekménnyel és a Gázai övezet lakói elleni népirtással” – tette hozzá anélkül, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezetre vagy Izraelre mutatott volna.
Mindazonáltal Erdogan a nap folyamán – szintén az X közösségi oldalon – álhírnek nevezte Izrael azon állítását az esettel kapcsolatban, miszerint az Iszlám Dzsihád nevű palesztin szélsőséges szervezet eltévedt rakétája okozta a tragédiát.
A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) háromnapos nemzeti gyászt hirdetett a súlyos támadás miatt. A török kormány nemrég közölte, hogy megbeszéléseket folytat a Hamásszal az Izraelből elhurcolt emberek szabadon engedése végett.
Közben
A német főváros Neukölln nevű kerületében sorban a második este rontottak rá tüntetők a nagy erőkkel kivonuló rohamrendőrökre. A várható antiszemita megnyilvánulások miatt egyelőre nem is adnak ki engedélyt palesztinpárti demonstrációkra, mégis több százan gyűltek össze, és a spontán megmozdulások ismét heves összecsapásokba torkolltak.
Többen megsebesültek, köztük rendőrök, rendőri intézkedésnek ellenszegülő tüntetők és kívülállók, járókelők is.
A rendet kora hajnalra sikerült helyreállítani. A csütörtök reggeli adatok szerint legkevesebb száz embert őrizetbe vettek – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság.
A biztonsági erők könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták a több száz fős tiltakozó tömeget a nagykövetséghez vezető utcában.
A feldühödött demonstrálók megpróbáltak áttörni az erősen őrzött nagykövetséget védő szögesdrótakadályon – számolt be róla egy szemtanú.
Jake Nelson, a nagykövetség szóvivőjének közleménye szerint
A szóvivő megköszönte a libanoni biztonsági erők gyors beavatkozását. Egyúttal ismételten óvatosságra és éberségre intette a Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárokat.
Korábban a Hezbollah több ezer támogatója tüntetett Izrael ellen Bejrút külvárosaiban. A több száz halálos áldozatot követelő gázai Al-Ahli kórháznál történt robbanást követően az Irán-barát síita szervezet szerdán hirdette meg az Izrael elleni „harag napját”.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!