Csapás. Az izraeli haderő folytatja a Hamász terroristái elleni műveletet
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg (IDF) kedden újabb szárazföldi és légi támadást indított Gáza középső részén a mélyülő humanitárius válság közepette.
2024. június 05., 08:042024. június 05., 08:04
2024. június 05., 08:052024. június 05., 08:05
A CNN szerint az IDF helyi idő szerint kedd délután azt állította, hogy vadászgépek támadják a Hamász célpontjait Bureidzs térségében „a szárazföldi erőkkel egy időben, amelyek célzottan és hírszerzési útmutatással operálnak” ugyanabban a térségben.
A gázai Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy
a Bureidzs és az Al-Magazi menekülttáboroktól keletre. A helyi Al-Aksza Mártírok Kórháza túlterhelődött a sebesültek nagy száma miatt.
A CNN szerint legalább hat holttestet és több mint 30 sebesültet szállítottak a kórházba.
A halálos áldozatok között volt egy apa és 12 éves fia, akik akkor haltak meg, amikor egy tüzérségi lövedék eltalált egy lakóházat Al Bureidzstől keletre, valamint egy fiú és egy lány. Egy 20 év körüli nő is meghalt.
A minisztérium szerint
Felszólította az Egészségügyi Világszervezetet, hogy látogasson el a kórházba.
Szemtanúk szerint a civilek elkezdték elhagyni Bureidzs területét a tengerpart irányában, miután a katonai tevékenység fokozódott.
A CNN arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban harckocsik nyitottak túzet a kelet-nyugati irányú Necarim folyosóról, amelyet az IDF a Gázai övezet központi részén keresztül a Gázavárostól délre fekvő városrészek felé alakított ki. Az elmúlt három napban ugyanezekben a városrészekben korlátozott földi behatolásra került sor.
A legutóbbi támadás híre akkor érkezett, amikor Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök a CNN-nek azt mondta, hogy
„Sokkal gyorsabban kell cselekednünk. Ez az egész háború túl sokáig tart. Rafahot már három-négy hónappal ezelőtt elintézhettük volna. Úgy gondolom, hogy az izraeli kormány rossz hozzáállása és az amerikai kormányzat folyamatos lassító tevékenysége együttesen egy nagyon lassú és elhúzódó háborút eredményezett” – mondta Bennett. Szerinte
hozzátéve, hogy az ottani műveletek nem fejeződtek be. Szerinte Izrael „nemzetközi árat fizet”, mivel más országok bírálják a háború humanitárius áldozatait. „A történelem legigazságosabb háborúját próbáljuk folytatni” – mondta Bennett, de „a világon mindenki kettős mércét alkalmaz, és azt mondja nekünk, hogyan kellene csinálni, és hogyan csinálnák ők jobban, de ők nem a mi helyünkben vannak, és nekünk elsősorban a polgárainkat kell megvédenünk” – szögezte le.
Eközben
és „bizonytalannak” nevezte, hogy Izrael háborús bűnöket követett-e el. „Minden ok megvan arra, hogy az emberek ezt a következtetést vonják le” – mondta, amikor arról kérdezték, hogy szerinte Netanjahu politikai célokból próbálja-e elhúzni a konfliktust, hangot adva annak a Washingtonban és más fővárosokban széles körben elterjedt vélekedésnek, hogy
„Mielőtt a háború elkezdődött, az izraeli hadsereg bírálta, amiért meg akarja változtatni az alkotmányt, a legfelsőbb bíróság működését. És így ez egy belpolitikai vita, amelynek úgy tűnik, nincs következménye” – mondta Biden, utalva Netanjahu javasolt igazságügyi módosítására, amely dühös tiltakozásokat váltott ki a Hamász október 7-i terrortámadásai előtt, amelyek a jelenlegi konfliktust kirobbantották.
„Hogy változtatna-e az álláspontján vagy sem, nehéz megmondani, de nem volt hasznos” – mondta Biden.
Az elnök a múlt héten tette a megjegyzéseket, amikor egy beszéd megtartására készült, amelyben kifejtette azt az izraeli javaslatot, amely szerinte a háború befejezését és a túszok szabadon bocsátását célozza.
Szlovénia hivatalosan is elismerte az önálló palesztin államot
A szlovén parlament kedden hivatalosan is elismerte az önálló palesztin államot, a határozatot 52 képviselő támogatta a 90 fős parlamentben. Az ellenzéki jobbközép pártok nem vettek részt a szavazáson – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
A szlovén nemzetgyűlés kedden egyetlen napirendi pontként, rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeli béketárgyaláson megállapodnak.
A Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) még hétfőn népszavazási indítványát nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a szavazást.
A baloldali kormányzó koalíció azonban úgy döntött, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.
Még a délután folyamán összehívták a parlament külpolitikai bizottságának ülést, amelyen elutasították az SDS indítványát.
A parlamenti szavazás előtt Urska Klakocar Zupancic házelnök azzal vádolta az SDS-t, hogy visszaél a népszavazás intézményével.
„Az ilyen visszaéléseket mostantól nem fogom megengedni az én felügyeletem alatt” – mondta. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a döntés megtámadható lesz az alkotmánybíróságon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!