Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Újabb tíz izraeli és két külföldi túsz szabadult ki a Hamász iszlamista palesztin szervezet fogságából kedden – jelentette Izraelben a helyi média kedden este.
2023. november 29., 08:022023. november 29., 08:02
Az eredetileg négynaposra tervezett humanitárius tűzszünet meghosszabbításának első napján kilenc izraeli nő és egy lány hagyhatta el a Gázai övezetet és térhetett vissza Izraelbe azok közül, akiket a Hamász október 7-i terrortámadásakor a Gázai övezetbe hurcolt.
A két elengedett külföldi thaiföldi vendégmunkás. Emellett az értesülések szerint a Hamász már eljuttatta Izraelnek azon túszok névsorát is, akiket a meghosszabbított tűzszünet második napján, szerdán engednek el.
Az egyik fogoly Marvat al-Azza kelet-jeruzsálemi újságíró, aki ellen hétfőn emeltek vádat az október 7-i terrortámadás után a közösségi médiában tett kijelentései miatt.
A többek között az amerikai NBC-hálózattal dolgozó al-Azzát terrorizmusra való felbujtással és terrorszervezettel való azonosulással vádolták. A névsorban nem szerepelnek izraeli állampolgárságú palesztin női foglyok.
Hasonlóképpen a hadsereg bejelentette, hogy három katona elesett az október 7-i harcokban, és csak a földi maradványaikat hurcolták el az iszlamisták az övezetbe. Két család a megtalált maradványokkal el is temetheti katona fiát.
Kedden többször is megszegték a tűzszünetet a Gázai övezetben. Két helyen három pokolgép robbant fel, melyeket távirányítással hoztak működésbe a Hamász fegyveresei, és több izraeli katona könnyebben megsebesült a robbanások nyomán.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közben bejelentette:
Jake Sullivan közleménye szerint a csomag orvosi, és egészségügyi eszközöket, valamint élelmiszert tartalmaz, és a következő napokban két hasonló szállítmányt juttatnak el a palesztin területen élőkhöz.
Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) közleményéből az is kiderül, hogy a segélyt az amerikai légierő szállítógépe juttatta el Egyiptomba, valamint, hogy az elmúlt hetekben az Egyesült Államok már csaknem 250 tonna humanitárius támogatást küldött a gázai civilek számára.
A Fehér Ház kedden azt közölte, hogy az Izrael és Hamász között, részben amerikai közvetítéssel, megkötött fogolycsere-egyezségben 3 amerikai állampolgár elengedése szerepelt.
A kedden elengedett 12 ember között nem volt amerikai állampolgár. Washington azzal számol, hogy az október 7-én elhurcolt és palesztin fegyveresek fogságában lévő túszok között még 9 amerikai van, köztük 8 állampolgár és egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező ember.
Kedden amerikai kormányzati illetékesek azt is közölték, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója ismét Katarba utazott, ahol katari, izraeli és egyiptomi illetékesekkel találkozik. Sajtójelentések szerint Bill Burns találkozik az izraeli és egyiptomi társszervek vezetőivel. A CIA igazgatója amerikai részről az egyik legmagasabb rangú tisztségviselő, aki közvetítőként részt vett a Hamász túszai egy részének elengedését eredményező megállapodásról szóló tárgyalásokon.
Közben
– jelentette kedden a török államfő hivatala.
Erdogan az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT) a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt szerdára összehívott tanácskozása előtt vitatta meg Guterressel „a nemzetközi közösség elvárásait Izrael illegális támadásaira tekintettel”, valamint a humanitárius segélyezés és a tartós békére irányuló erőfeszítések kérdését.
„A telefonbeszélgetés során Erdogan elnök kijelentette, hogy Izrael továbbra is szégyentelenül tiporja a nemzetközi jogot, a háborús helyzetre vonatkozó szabályokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot, miközben a nemzetközi közösség szemébe néz; s felelősségre kell vonni az elkövetett bűncselekményekért a nemzetközi jog előtt” – olvasható a török elnök hivatalának állásfoglalásában.
A török külügyminisztérium közölte, hogy Hakan Fidan tárcavezető részt fog venni az ENSZ BT tanácskozásán New Yorkban.
Erdogan az izraeli támadásokat a Gázai övezetben korábban népirtásnak, Izraelt pedig „terrorista államnak” nevezte. Izrael visszautasította ezeket a vádakat mondván, hogy önvédelemből cselekszik egy olyan ellenséggel szemben, amely létét fenyegeti.
Az uralkodó, aki ismételten a háború végét sürgette, kijelentette, hogy a Gázai övezet ostroma, amely a térséget hetekig elvágta a gyógyszer-, élelmiszer- és üzemanyagszállítmányoktól, valamint áramellátástól, háborús bűncselekménnyel ér fel. „Ezek háborús bűncselekmények (…) nem maradhatunk vesztegek” – hangsúlyozta II. Abdalláh.
Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálja a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita ügyet
Az amerikai oktatási minisztérium polgárjogi irodája vizsgálatot indított a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita megnyilvánulások felderítésére – derül ki egy erről szóló hivatalos levélből.
A Fox News hírtelevízió birtokába került dokumentum szerint a vizsgálat egy panasz alapján indult, és arról szól, hogy a Harvard Egyetem elmulasztott intézkedni a diákjait származásuk miatt ért zaklatás ügyében, ami a polgári jogokról szóló törvénybe ütközik.
A kormányzati polgárjogi irodától származó tájékoztatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a vizsgálat a tények megállapítására törekszik, és az egyetem részéről rendelkezésre bocsátott információkra, valamint egyéb forrásokra alapszik.
A panaszt a sajtóértesülés szerint az egyetem egy volt diákja nyújtotta be, és megemlít egy első éves izraeli diákot ért incidenst, akit az Izrael ellen tüntető diáktársai „fizikai és verbális erőszakkal” léptek fel. Az ügyben a rendőrség is kapott bejelentést.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!