Egyeztettek. Keir Starmer és Donald Trump találkozóján az ukrán területek visszaszerzésének kérdése is felmerült
Fotó: X/Keir Starmer
Az ukrajnai béketárgyalásokon kísérletet tesznek majd arra, hogy az Oroszország által elfoglalt ukrán szuverén területek egy részét visszaszerezzék – közölte csütörtökön Donald Trump amerikai elnök, amikor a washingtoni Fehér Házban fogadta Keir Starmer brit miniszterelnököt.
2025. február 28., 08:232025. február 28., 08:23
Trump a találkozó elején újságírók kérdésére a küszöbön álló tárgyalásokra is utalva megjegyezte, hogy az oroszok „nagyon nagy területet elfoglaltak a tengerparti sávban, és arról is beszélni fogunk majd”. Hozzáfűzte, „meglátjuk, hogy vissza tudjuk-e szerezni, vagy sokat belőle vissza tudunk-e szerezni Ukrajna számára”.
„Együtt akarunk működni Önökkel annak érdekében, hogy a békéről szóló megállapodás tartós legyen, és történelmi egyezségként maradjon majd meg, amit senki nem sért meg” – fogalmazott a brit kormányfő.
Az amerikai-brit csúcstalálkozó kiemelt témája az ukrajnai békefolyamat elindítása és az Ukrajnának adható biztonsági garanciák kérdése.
Keir Starmer kijelentette, hogy
„Ma megvitattunk egy olyan tervet, amelynek célja egy olyan béke elérése, amely kemény és igazságos, amelyet Ukrajna segít kialakítani, amely mögött erő áll, és amely megakadályozza, hogy Putyin még többért térjen vissza” – mondta Starmer Trump mellett a Fehér Házban.
Trump ugyanakkor azt mondta, hogy
Starmer, aki az amerikai vezető hivatalba lépése óta először találkozott Trumppal a Fehér Házban, hízelegni próbált, mondván, hogy az ukrajnai béke csak Trumpnak köszönhetően vált lehetségessé.
Trump azt mondta, hogy a békemegállapodás felé vezető lépések „elég gyorsan haladnak”, és hogy arra számít, hogy „viszonylag hamar” vagy egyáltalán nem is lesz megállapodás.
„Ha nem történik meg gyorsan, akkor lehet, hogy egyáltalán nem is fog megtörténni” – mondta.
Egyébként egy újságírói jérdésre válaszolva Trump igyekezett hárítani annak kapcsán, hogy diktátornak bevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
„Ezt mondtam volna? Nem hiszem el, hogy ezt mondtam volna” – válaszolta Trump arra a kérdésre, hogy még mindig »diktátornak« tartja-e Zelenszkijt.
Trump február 19-én egy Truth Social posztban „választások nélküli diktátorként” emlegette Zelenszkijt, azzal vádolva őt , hogy megtagadja a választások megtartását, és megismételte a Kreml narratíváját Zelenszkij állítólagos illegitimitásáról.
Rutte bejelentette, hogy a NATO-szövetségesek további milliárdos segélyt nyújtanak Ukrajnának
Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentette, hogy a szövetség tagjai növelik védelmi beruházásaikat és további pénzügyi támogatásra készülnek Ukrajna számára. Bejelentését a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése után tette.
„Nagyszerű volt beszélni Donald Trumppal. Az USA és a NATO egyre erősebbé válik. A NATO-szövetségesek gyorsan lépnek, hogy többet fektessenek be a védelembe. Nagy emeléseket jelentettek be és továbbiak is követik” – írta Rutte az X-en közzétett bejegyzésében.
Azt is hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, hozzátéve, hogy „Ukrajnával kapcsolatban a szövetségesek további milliárdos segélyekre és a biztonsági garanciákhoz való hozzájárulásokra készülnek”.
Rutte korábban azt mondta, hogy Európa kész vezető szerepet vállalni Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában. Az X-en február 17-én közzétett nyilatkozata az Emmanuel Macron francia elnök által rendezett párizsi csúcstalálkozót követte, amelyen európai vezetők gyűltek össze a háború befejezéséről szóló közelgő amerikai-orosz tárgyalások előtt.
„Európa készen áll és hajlandó lépni. Hogy vezető szerepet vállaljon Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában. Kész és hajlandó sokkal többet befektetni a biztonságunkba. A részletekről még dönteni kell, de az elkötelezettség egyértelmű” – tette hozzá.
Donald Trump a találkozó elején átvette III. Károly brit uralkodó levelét, amelyben állami látogatásra hívta meg az amerikai elnököt. Donald Trump elfogadta az invitációt, amivel kapcsolatban Keir Starmer hangsúlyozta, hogy az történelmi meghívásnak számít abban a tekintetben, hogy brit uralkodó amerikai elnököt korábban soha nem hívott meg második hivatalos állami látogatásra.
Donald Trump első elnöksége idején, 2019-ben II. Erzsébet királynő meghívására tett hivatalos látogatást az Egyesült Királyságban.
– mondta Trump.
A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan nem a brit kormány, hanem az uralkodó vendégei, jóllehet az udvar minden esetben a kormánnyal szoros együttműködésben, sőt általában a kormány kezdeményezésére választja ki az ilyen jellegű látogatásra meghívandó vendégeket.
A brit uralkodók évente csak egy-két alkalommal látnak vendégül külföldi államfőket, így a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít az állami látogatásra szóló meghívás.
II. Erzsébet királynő – aki 2022. szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el skóciai nyári rezidenciáján, Balmoral kastélyában – 112 külföldi államfőt fogadott állami látogatáson, köztük három amerikai elnököt: George W. Bush-t 2003-ban, Barack Obamát 2011-ben és Donald Trumpot 2019-ben.
Trump volt az utolsó külföldi államfő, akit II. Erzsébet állami látogatáson látott vendégül.
Eközben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette: csak azután lehet majd az EU-nak az ukrajnai rendezéshez való konstruktív hozzájárulásáról beszélni, miután Brüsszel felhagy militarista irányvonalával.
„Egyszerűen lehetetlen, hogy valaki megmaradjon úgy az ukrajnai háború fő apologétájának, hogy közben nem szégyell külön szerepet követelni magának egy béketárgyalási folyamatban. Itt nekik dönteniük kell. Csak miután az Európai Unió felhagy ezzel a szörnyű retorikával, militarista vonalával, végtelen arcátlanságával, beteges ruszofóbiájával, csak akkor lehet majd Brüsszel valamiféle konstruktív hozzájárulásáról beszélni a konfliktus ukrajnai rendezéséhez” – nyilatkozott a szóvivő.
„Úgy tűnik, hogy a kijevi neonáci rezsimmel való túl szoros érintkezés odavezet, hogy maga a miniszter is átitatódott annak ideológiájával. Azt is szeretném tisztázni, hogy Sébastien Lecornu mit ért szláv hálózatok fogalmán. Kire gondol pontosan?” – fogalmazott Zaharova.
Mindeközben Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek adott, csütörtökön megjelent interjújában arról beszélt: Oroszországgal fegyverszünetet lehet gyorsan kötni, de békét nem.
A hírszerző tiszt úgy fogalmazott, hogy Oroszország mindig is a „mézesmadzag és a furkósbot” politikáját folytatta Ukrajnával szemben, azaz hajlandó engedni bizonyos kérdésekben, de közben folyamatosan nyomást gyakorol Kijevre.
„A mielőbbi tűzszünetet illetően az a személyes véleményem, hogy elvileg létrejöhet, de a békét gyorsan nem lehet elérni” – jelentette ki.
„Különben legfeljebb regionális szinten marad vezető, ami egyáltalán nem felel meg neki. Túl magas a háború pénzügyi költsége, ami miatt nem tud az ország fejlődni, nagyszabású projekteket véghez vinni. Pénzügyi hiány van Oroszországban, főként az északi-sarkvidéki régiók fejlesztésére és a földgázkitermelés fejlesztésére nem jut elég forrás” – mondta. Hozzátette: szerinte emellett Oroszországban még etnikai és vallási problémák is vannak.
A vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 110 katonai összecsapás volt a fronton, a legtöbb orosz rohamműveletet a Donyeck megyei Pokrovszknál jegyezték fel.
A kijevi katonai vezetés csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 872 ezret, az ukrán erők szerdán megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit, 69 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 141 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
Putyin szerint reményt keltő au amerikai-orosz találkozó
Reményt keltőnek nevezte a Moszkva és az új amerikai kormányzat közötti első kapcsolatfelvételeket Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatótanácsának csütörtöki moszkvai kibővített ülésén.
Putyin szerint kölcsönös a szándék a problémák megoldására. Méltatta, hogy az amerikai partnerek pragmatizmusról és a sztereotípiák elhagyásának szándékáról tesznek tanúbizonyságot. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a nyugati elitek továbbra is megpróbálják megzavarni a Moszkva és Washington között megkezdett párbeszédet.
„Mindannyian látjuk, milyen gyorsan változik a világ, a világ helyzete. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy az új amerikai adminisztrációval való első kapcsolatok bizonyos reményeket ébresztenek. A túloldalon is van egy készség az államközi kapcsolatok helyreállítására, a világ szerkezetében felhalmozódott kolosszális mennyiségű rendszerszintű, stratégiai probléma fokozatos megoldására. Épp ezek a problémák voltak azok, amelyek a maga idejében az ukrán és a többi regionális válságot kiváltották” – mondta
„Megértjük, hogy nem mindenki elégedett az orosz-amerikai kapcsolatok újrafelvételével. Egyes nyugati elitek továbbra is eltökéltek abban, hogy fenntartsák az instabilitást a világban,
és ezek az erők megpróbálják majd megzavarni vagy veszélyeztetni a megkezdett párbeszédet” – hangsúlyozta az orosz elnök.
Sürgette, hogy a diplomácia és a különleges szolgálatok akadályozzák meg az ilyen kísérleteket. Putyin síkraszállt az európai biztonság oszthatatlan rendszerének megteremtése mellett, amely valóban biztosítja az egyensúlyt és az érdekek kölcsönös figyelembevételét.
„Egyesek biztonságát nem lehet mások biztonságának rovására vagy kárára biztosítani, és semmiképpen sem a mi kárunkra, Oroszország kárára” – fogalmazott.
„A nemzetközi viszonyok mai dinamikus változásai nagymértékben a fegyveres erőink, hőseink bátorságának és állhatatosságának köszönhetők. Ők azok, akik bátorságukkal, győzelmeikkel megteremtették a feltételeket a komoly párbeszéd megkezdéséhez, a párbeszédhez az ukrán és más válságok alapvető megoldásáról” – mondta Putyin.
Kitért arra, hogy az elmúlt év során megnőtt a terrorista jellegű bűncselekmények száma Oroszországban, és ezeknek csaknem felét az ukrán szakszolgálatok szervezték.
„Különös figyelmet kell fordítani a megelőző intézkedésekre, a katonai és ipari létesítmények, az életfenntartó rendszerek, a közintézmények, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúra terrorellenes biztonságának javítására” – hangoztatta.
Megjegyezte, hogy a „különleges hadművelet” során megnőtt a külföldi hírszerző szolgálatok tevékenysége és technikai felszereltségük szintje. Sürgette az állami és katonai közigazgatással, a legújabb fegyverek és a fejlett technológiák létrehozásával kapcsolatos katonai és stratégiai jellegű információk kémelhárítási védelmének megerősítését.
Amerikai és orosz magas szintű delegáció 2022 februárja, vagyis az ukrajnai háború kezdete óta idén február 18-án Rijádban találkozott először. Ott a kétoldalú kapcsolatok kiépítésének és az ukrajnai konfliktus rendezésének kilátásairól tárgyaltak.
A megbeszéléseken elért főbb megállapodások között szerepel a nagykövetségek normális működésének helyreállítása. A két ország küldöttsége erről a kérdésről csütörtökön Isztambulban tárgyalt egymással.
A több mint hat órás megbeszélés után egyik fél sem tartott hivatalos sajtótájékoztatót. Bár az amerikai külügy előzetesen jelezte, hogy a megbeszélésen Ukrajna nem kerül szóba, kiszivárgott hírek szerint Oroszország ismét jelezte: a béke feltétele, hogy teljes egészében megkapja azon ukrán régiókat, amelyeket magához kíván csatolni – azon részeiket is, amelyek jelenleg még ukrán fennhatóság alatt vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.
A holland rendőrség két beépített ügynök révén próbálta meg kideríteni, hogy épségben megvanna-e még a Drents Múzeumból januárban ellopott dák műkincsek, vagy már beolvasztották őket – derült ki a hétvégi beszámolókból.
A Hamász bejelentette, hogy hamarosan szabadon engedi Edan Alexandert, az utolsó ismert élő amerikai túszt, akit Gázában tartanak fogva.
Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!