Nem kertel. Trump megfenyegette a Hamász terroristáit, akik több mint egy éve fogva tartják az izraeli túszokat
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump kedden arra az esetre, ha beiktatása napjáig, január 20-ig nem szabadulnak ki a Hamász palesztin terrorszervezet által 2023. október 7-én Izrael területéről elhurcolt, még fogságban tartott túszok.
2025. január 08., 08:282025. január 08., 08:28
A megválasztott amerikai elnök floridai rezidenciáján tartott 70 perces sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „pokol tör majd ki a Közel-Keleten” abban az esetben, ha követelése nem teljesül.
– fogalmazott.
Megismételte, hogy a Hamász október 7-i támadásának soha nem lett volna szabad megtörténnie.
A sajtótájékoztatón Steve Witkoff, a leendő elnök kijelölt közel-keleti különleges megbízottja arról számolt be, hogy nagy előrelépés van a túszok szabadon engedéséről folytatott tárgyalásokon és derűlátásának adott hangot, úgy fogalmazva: „igazán reményteljes vagyok abban, hogy a beiktatásig jó dolgokat tudunk majd bejelenteni az elnök nevében”.
Steve Witkoff azt is elmondta, hogy visszautazik Dohába, ahol szerdán folytatódnak a tárgyalások a túszok elengedéséről szóló megállapodás részleteiről.
„Az a háború eszkalálódhat, és sokkal rosszabbá válhat, mint most” – fogalmazott a leendő elnök.
Megértését hangoztatta az orosz álláspont tekintetében, ami Ukrajna NATO-tagságának ellenzését illeti, s közölte, hogy beiktatása előtt nem fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Joe Biden elnököt hibáztatta azért, mert az Egyesült Államok változtatott álláspontján Ukrajna NATO-tagságát illetően.
Egyben kritizálta Joe Biden tárgyalási módszerét Ukrajnával kapcsolatban és bírálta a távozó elnök afganisztáni és szíriai válsággal kapcsolatos lépéseit is, valamint kijelentette, hogy a „világ lángokban áll Oroszországgal, Ukrajnával és Izraellel”.
A Dnyeszteren túli energiaválság, amelyet Oroszország gázszállításainak január 1-jei leállása váltott ki, egy szélesebb körű orosz manipulációs és propagandaterv része – állította Daniel Vodă moldovai kormányszóvivő h&a
Szankciós listára helyezte az Egyesült Államok a budapesti Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. A magyar kormány a távozó amerikai nagykövet és a washingtoni adminisztráció „kisstílű bosszújának” nevezte a Rogán Antallal szembeni lépést.
Kilencvenhat éves korábban elhunyt Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front alapítója.
A BRICS elnökségét 2025-ben betöltő Brazília bejelentette Indonézia csatlakozását teljes jogú tagként a csoporthoz.
Páncéltörő rakétát lőttek ki palesztin fegyveresek izraeli katonákra a Gázai övezetben folytatott harcokban, két katona meghalt – jelentette be az izraeli hadsereg szóvivője kedden.
Ferenc pápa Simona Brambilla olasz nővért nevezte ki egy vatikáni hivatal vezetőjévé, a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma prefektusává – közölte a Vatikán hétfőn.
Erőteljes földrengés volt kedd reggel a Tibeti Autonóm Terület egyik legszentebb városa, Sigace közelében, a kínai állami média szerint a rengés épületkárokat és halálos áldozatokat követelt.
Legalább öt ember életét követelte az az erőteljes téli vihar, amely az Egyesült Államok egy jelentős részére mért csapást.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.
Az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek az öt hónapja tartó harcok során az oroszországi Kurszk térségében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!