Nem örül. Trump bírálta Vlagyimir Putyint a Kijev elleni halálos légicsapás miatt, de úgy véli, Moszkva hajlandó a kompromisszumra a béke érdekében
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Miközben több európai ország diplomatái aggódnak az amerikai béketerv miatt, amely meghagyná Oroszországnak a már elfoglalt ukrán területek jelentős részét, Donald Trump amerikai elnök máshogy közelíti meg a kérdést.
2025. április 25., 09:012025. április 25., 09:01
A CNN beszámolója szerint arra a kérdésre, hogy milyen engedményeket ajánlott Oroszország csütörtökön, Trump azt válaszolta, hogy „a háború leállítását”, utalva arra, hogy „nem az egész országot akarja elvenni” „elég nagy engedmény”.
Egyébként a Kijev elleni, tizenkét halálos áldozatot és több mint 90 sérültet követelő csütörtök hajnali orosz támadásra reagálva Donald Trump a Truth Social platformon adott hangot felháborodásának.
– írta bejegyzésében, sürgetve a háború befejezését.
Kitért a témára egy sajtótájékoztatón is.
„Nem tetszett a tegnap este” – mondta Trump az újságíróknak az Ovális Irodában, ahol a norvég miniszterelnökkel találkozott.
„Nem voltam elégedett vele, a béke megbeszélésének közepén vagyunk, és rakétákat lőttek ki, és nem voltam elégedett vele”.
„Nem tudja, milyen nyomást gyakorolok Oroszországra” – fakadt ki Trump egy újságíró azon felvetésére reagálva, hogy próbál-e nyomást gyakorolni az oroszokra? „Nagy nyomást gyakorolunk Oroszországra, és ezt Oroszország tudja” – tette hozzá.
„Ez a következő néhány nap nagyon fontos lesz. Most is zajlanak a találkozók” – mondta Trump. „Úgy gondolom, hogy meg fogunk állapodni ... Szerintem nagyon közel vagyunk hozzá” – tette hozzá.
Az amerikai elnök azt mondta, hogy Washington nyomást gyakorol Kijevre is.
A CBS News „Face the Nation” című műsorában csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az erőfeszítések „jó irányba haladnak”, de „néhány konkrét pontot ... még finomítani kell”. Részletekkel nem szolgált.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter, aki szintén a Fehér Házban tartózkodott, azt mondta, hogy
Mark Rutte NATO-főtitkár a Trumppal folytatott washingtoni megbeszélések után csütörtökön azt mondta, hogy Kijev keményen dolgozik a megállapodásért.
„Azt hiszem, most már van valami az asztalon, ahol az ukránok már megjátszották a labdát, és azt hiszem, a labda most egyértelműen az orosz térfélen van” – mondta újságíróknak.
– mondta egy illetékes.
J. D. Vance alelnök szerdán felszólított arra, hogy „fagyasszuk be a területi vonalakat valamilyen szinten, közel a jelenlegi szinthez”.
A dél-ukrajnai Krím a 2014-es illegális annektálása óta orosz megszállás alatt áll. Négy másik ukrán régió – Donyeck és Luhanszk keleten, valamint Herszon és Zaporizzsja délen – szintén részben Oroszország megszállása alatt áll a 2022-es teljes körű invázió óta.
Donald Trump amerikai elnök a béketárgyalások szempontjából „nagyon károsnak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Krím elismerésére vonatkozó szerdai szavait, mert azok szerinte csak nehezítik az ukrajnai háború lezárását.
A tervezet emellett azt is tartalmazza, hogy
Ugyanakkor amerikai irányítás alá kerülne a zaporizzsjai atomerőmű – Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye jelenleg orosz megszállás alatt van –, és az Egyesült Államok hozzáférést kapna Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez egy erről szóló megállapodás nyomán.
A CNN szerint több szövetséges diplomata elmondta, hogy felzaklatja őket az, amit a Trump-kormányzat javasol, mert úgy vélik, hogy
„A nemzetközi jog alapelveiről van szó. Ez nagyon is a saját létezésünkről szól, és a saját függetlenségünkre vonatkozó biztosítékok gyengítéséről" – mondta egy kelet-európai diplomata a CNN-nek.
„Ha egy európai ország jelenleg nyomás alatt van, vagy arra kényszerül, hogy feladja saját legális területének egy részét, olyan területet, amelyet Ukrajna részeként ismertek el... ha egy európai országot erre kényszerítenek, akkor egyetlen európai vagy más ország sem érezheti magát biztonságban, NATO-val vagy NATO nélkül” - mondta a diplomata.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Pretoriában, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
Ránk támadtak, megszállták a területünket, tízezreket öltek meg, sok gyereket és felnőttet élve temettek el. Így az, hogy Ukrajna egy teljes tűzszünet után hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz azokkal a terroristákkal, akik mindezt elkövették a mi földünkön, az egy nagy kompromisszum részünkről” – fejtette ki Zelenszkij.
Ismét leszögezte, hogy Ukrajna mindenkinél jobban érdekelt a háború befejezésében. Számára ezért minden békés kezdeményezés fontos, és helyet kaphat. Kiemelte, hogy minden ilyen javaslatnak „teljes és feltétel nélküli tűzszünettel” kell kezdődnie. „Mindenki beleegyezik ebbe, kivéve az Oroszországi Föderációt” – tette hozzá.
A második legfontosabbnak az elnök az oroszok által elhurcolt ukrán gyerekek Ukrajnába történő visszajuttatását nevezte, és úgyszintén prioritásnak a „mindenkit mindenkire” elv szerinti fogolycserét.
Zelenszkij – a legutóbbi washingtoni kijelentések ellenére –
Hangsúlyozta, hogy nincs értelme tűzszünet nélkül bármilyen követelésről beszélni, „különben nagyon sokáig elhúzódhat ez a háború” – tette hozzá.
Tömeges kombinált rakéta- és dróntámadás érte Kijevet és több ukrán megyét, a fővárosban kilencen meghaltak és legalább hetvenen megsebesültek, lakóépületek és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg.
Az ukrán államfő meggyőződése szerint az oroszok csütörtökre virradóan végrehajtott intenzív támadása Kijev és más ukrán városok ellen összefüggésben áll azzal, hogy a Kreml próbál nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra.
„Mi védjük a jogainkat, Oroszország ennek tudatában van, és nyomást gyakorol ránk. Nyomást gyakorol az Egyesült Államokra is, és ezt is összefüggésbe hozom a mai támadással” – mondta Zelenszkij.
A szerdán Londonban megrendezett ukrán-európai-amerikai találkozót Zelenszkij konstruktívnak értékelte. Megjegyezte, hogy a találkozó létrejött, eredményes volt annak ellenére, hogy Oroszország kudarcra számított. „Az Egyesült Államok javaslata után megjelent egy dokumentum, amelyről úgy gondolom, hogy ma már (Donald) Trump (amerikai) elnök asztalán van. Minden, ami ellentmond a mi értékeinknek vagy alkotmányunknak, nem lehet része semmilyen megállapodásnak” – szögezte le.
Hozzátette, hogy Moszkvának „nem tetszik az Ukrajna körüli szövetség, mert ha Ukrajna egyedül marad, akkor könnyebb célpontot jelent Oroszország számára”.
– érvelt Zelenszkij.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte: az orosz hadsereg csütörtökön ukrán repülőgép- és rakétagyártó, űrkutatási, gépipari és páncélozott járműipari vállalatokra, valamint rakétaüzemanyag- és lőporgyárakra mért nagyszabású csapást az éjjel légi, szárazföldi és tengeri indítású nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy szerinte ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij hajlandó egy békemegállapodás részeként átadni a Krímet Oroszországnak – annak ellenére, hogy Kijev korábban elutasított minden ilyen javaslatot.
Tömött sorokban több tízezren állnak sorban reggel óta Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, miközben a Szent Péter téren szászötvenezren vettek részt a Pietro Parolin bemutatta vatikáni misén vasárnap.
Tömegbe hajtott egy autós helyi idő szerint szombat este Vancouverben egy utcai fesztiválon, több ember meghalt, és többen megsebesültek – közölte a kanadai rendőrség.
Szombaton hivatalosan is megkezdődtek a romániai Moldvát a Moldovai Köztársasággal összekötő híd építési munkálatai. A Pruton átívelő híd része lesz az A8-as autópályának, amely Marosvásárhelytől a moldovai Ungheni-ig halad.
Több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás történt szombaton az iráni Bandar-Abbász kikötőjében.
Donald Trump amerikai elnök Ferenc pápa temetése előtt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két vezető egyetértett abban, hogy a szertartás után további megbeszéléseket folytatnak majd az orosz–ukrán háború béketárgyalásaival kapcsolatban.
Mintegy harmincan sérültek meg, és több száz épület dőlt romba, illetve károsodott meg a legfrissebb adatok szerint abban a nagy erejű földrengésben, amely Ecuadort rázta meg helyi idő szerint pénteken.
Két napon belül másodszor nyitottak tüzet egymásra az India és Pakisztán közötti demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő katonák. A konfliktus háborúval fenyeget a két ország között.
A húsvéthétfőn 88 éves korában elhunyt római katolikus egyházfő végrendeletében rögzítette kívánságát, hogy utolsó földi útja a Santa Maria Maggiore-bazilikában érjen véget.
Szombat délelőtt helyezik végső nyugalomra Ferenc pápát, a gyászszertartás délelőtt helyi idő szerint 10 órakor kezdődik a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren.
szóljon hozzá!