Trump: ha nem rúgják ki Oroszországot a G8-csoportból, ma nem lenne háború Ukrajnában

Trump

Rombolás. Az orosz hadsereg szerdára virradóra is ukrajnai városokat támadott, trump szerint ennek egyik oka Oroszország kirúgása a G8-ból

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Donald Trump amerikai elnök Oroszország ukrajnai invázióját annak tulajdonította, hogy Oroszországot kizárták a Nyolcak csoportjából (G8), amely ma már a Hetek csoportjaként (G7) ismert.

Krónika

2025. május 07., 09:302025. május 07., 09:30

Kedden egy, a jövő évi észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság előkészítésével kapcsolatos találkozón újságíróknak nyilatkozva Trump azt mondta, hogy „ostoba döntés” volt Oroszország kizárása a csoportból.

Idézet
Ha nem szavazzák ki Oroszországot... Szerintem valószínűleg nem lenne ez a nevetséges, halálos háború... Ez egy nagyon rossz döntés volt”

mondta Trump.

„Kidobták őket, és emiatt... emberek milliói halnak meg” – tette hozzá, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára utalva.

Arra a kérdésre, hogy visszahívná-e Oroszországot a csoportba, Trump azt válaszolta, hogy „ez most nem jó időzítés”, ellentmondva korábbi kijelentéseinek.

Az év elején Trump azt mondta, hogy „szívesen” látná Oroszországot újra a G7-ben, és „hibának” nevezte Oroszország kizárását a csoportból.

A G8-akból azután lett a G7, hogy Oroszországot 2014-ben kizárták az ukrajnai Donbasz elleni inváziója, majd a Krím későbbi annektálása miatt.

Oroszország ukrajnai teljes körű inváziójának kezdete óta a G7-országok közösen támogatták Ukrajnát, többek között a rendkívüli bevételek felgyorsítására irányuló programon keresztül, amelynek célja, hogy 50 milliárd dollárnyi hitelt nyújtson Kijevnek a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.

A G7 jelenlegi tagjai közé tartozik Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Emellett az Európai Unió is képviselteti magát a csoportban.

Közben Volodimir Zelenszkij elnök szintén szerdán a Telegramon azt közölte, hogy

Ukrajna 205 katona hazatérését érte el az Oroszországgal folytatott egy az egyhez fogolycsere során, amely az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével valósult meg.

„Ukrajna 205 katonát hozott vissza. Fiatal és felnőtt férfiakat a hadsereg szinte minden típusából és ágából. Mariupol és az egész frontvonal védelmezői” – írta Zelenszkij.

Ez az ötödik ismert hadifogolycsere 2025-ben, és a 64. azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte a teljes körű inváziót.

„Minden nap harcolunk a népünkért. Mindenképpen mindent megteszünk, hogy mindegyiküket visszahozzuk” – tette hozzá az elnök.

Közben folytatódtak az Ukrajna elleni orosz légicsapások.

Oroszország szerdára virradóra rakéta- és dróntámadást intézett Kijev ellen, amelynek során két ember meghalt, hat másik pedig megsebesült, köztük négy gyermek

jelentették a hatóságok.

Az orosz dróntörmelékek a főváros Dnyipro, Sevcsenkivszkij és Szvjatosinszkij negyedében több lakóépületre zuhantak.

A Sevcsenkivszkij kerületben két ember holttestére bukkantak, miután egy drón becsapódott egy ötemeletes lakóépületbe – jelentette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat. A Szvjatoscsinszkij városrészben egy felnőtt és négy gyermek szenvedett sérüléseket a támadás következtében.

A Dnyipro kerületben szintén egy drón csapódott be egy többemeletes lakóépületbe, ahol a 29. és a 30. emeletet rombolta le.

Összesen három gyermek került kórházba a támadás miatti égési sérülések nyomán.

A Kyiv Independent szerint a robbanások helyi idő szerint hajnali 1 óra körül következtek be, amikor az ukrán légierő Kijev elleni rakétacsapásokra figyelmeztetett. Hajnali fél öt körül további robbanásokat jelentettek dróntámadások fenyegetése közepette.

Az ukrán főváros elleni támadás az oroszországi győzelem napi ünnepségek május 7-i kezdete előtt történt, amikor 29 világ vezetőit várják a moszkvai eseményekre.

Oroszország az elmúlt hetekben fokozta az ukrán civilek elleni támadásait, aminek következtében számos áldozatról számoltak be Krivij Rih, Szumi, Odessza, Harkiv és Kijev városokban.

Május 4-én egy orosz dróntámadás Kijev ellen 11 embert, köztük 2 gyermeket sebesített meg, és megrongált egy bevásárlóközpontot.

Az orosz erők kedden rakétatámadást intéztek Szumi egyik külvárosa ellen, három ember meghalt, 11 pedig megsebesült, köztük három gyermek

– jelentette a helyi katonai közigazgatás.

Az előzetes információk szerint az orosz csapatok ballisztikus rakétát használtak – közölte a Szumi terület katonai adminisztrációja. A rakétát helyi idő szerint 17 óra 30 perc körül indították, és polgári infrastruktúrát vett célba.

A támadás helyszínén egy 20 éves nő meghalt. Egy hatéves kisfiú és egy 41 éves férfi a kórházba szállítás közben halt meg.

A sebesültek többsége gyerek a hatóságok szerint.

Eközben Moszkva fő repülőterei az éjszaka nagy részében zárva maradtak, miután Szergej Szobjanyin polgármester közölte, hogy az orosz légvédelmi egységek helyi idő szerint kedden este 10 óra után legalább 14 ukrán drónt semmisítettek meg, de nem jelentettek károkat.

Több vidéki város repülőtere is zárva volt.

Ukrajna sorozatban harmadik éjszaka támadta drónokkal Moszkvát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet javasolt a május 7. és 9. közötti oroszországi győzelem napi megemlékezésekre – ezt a javaslatot Volodimir Zelenszkij elnök elutasította, „színházi előadásnak” nevezve azt, amelynek célja Oroszország nemzetközi elszigeteltségének enyhítése és Moszkva számára kedvező légkör megteremtése.

Keith Kellogg: demilitarizált övezetről és a háborús területi erőviszonyok befagyasztásáról is szól a 30 napos tűzszüneti javaslat
Egy demilitarizált övezetről, külföldi tűzszüneti ellenőrökről szól, valamint háborús területi erőviszonyok befagyasztását is tartalmazza a 30 napos átfogó tűzszüneti javaslat – közölte kedden Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért felelős különleges megbízottja.
A diplomata, nyugalmazott tábornok a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva elmondta, hogy a tervezet szerint mind az orosz, mind az ukrán erők 15 kilométer széles, és mintegy 130 kilométer hosszú területről vonnák vissza teljesen csapataikat a tűzszünet idejére, amelynek betartását a Dnyipro folyó nyugati oldalára vezényelt tűzszüneti ellenőrző erők felügyelnék, brit, francia és német vezetéssel. Hozzátette, hogy 12 további nemzet is jelezte, részt venne egy ilyen küldetésben.
Kifejtette, a tervezet azt is tartalmazza, hogy az elfoglalt területek státuszát illetően befagyasztanák az erőviszonyokat, ami nem kell, hogy ukrán részről az orosz fennhatóság elismerését jelentse.
Korábbi háborúk tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy az ukránoknak nem kell állandó helyzetként elfogadni a pillanatnyit. Szavai szerint, a második világháború után a balti államok sem ismerték el a szovjet fennhatóságot, mint ahogy a németek is egyesült országot kívántak, és később ez megvalósult.
Keith Kellogg szerint az ukrán fél akár azonnal is készen áll az átfogó – földet, levegőt, tengert és infrastruktúrát érintő – tűzszünet aláírására minimum 30 napra, ami meghosszabbítható lenne. Hozzátette, hogy ez megváltozott ukrán álláspontot takar a két héttel korábban Londonban tartott nemzetközi egyeztetésen képviselt kijevi véleményhez képest is.
A kijevi vezetők ma már „nem ott vannak, ahol egy évvel ezelőtt”, hanem készen állnak a tovább lépésre a tűzszünet felé
– mondta el az amerikai elnök különleges megbízottja az ukrán kormány és elnöki hivatal vezetőivel tartott megbeszéléseire hivatkozva.
„Azt hiszem, közel vagyunk”–  fogalmazott és úgy vélte, hogy a tűzszünet előtti egyetlen akadályt az jelenti, ha azt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadja el.
Keith Kellogg meggyőződését fejezte ki, hogy a tűzszünet megkötése egyetlen külföldi vezető Donald Trump, amerikai elnök közbenjárásával érhető el jelenleg.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 17., vasárnap

Trump péntekig összehozná a háromoldalú csúcstalálkozót, Putyin az egész Donbaszt akarja

Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.

Trump péntekig összehozná a háromoldalú csúcstalálkozót, Putyin az egész Donbaszt akarja
2025. augusztus 16., szombat

Afrikába telepítheti Izrael a gázai palesztinokat

Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.

Afrikába telepítheti Izrael a gázai palesztinokat
2025. augusztus 16., szombat

Európai reakció az alaszkai csúcstalálkozóra: elutasítják Putyin feltételeit

Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.

Európai reakció az alaszkai csúcstalálkozóra: elutasítják Putyin feltételeit
2025. augusztus 16., szombat

Elemzők: bár Trump és Putyin találkozóján nem állapodtak meg a fegyverszünetről, azért lehet még ígéretes folytatás

Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.

Elemzők: bár Trump és Putyin találkozóján nem állapodtak meg a fegyverszünetről, azért lehet még ígéretes folytatás
2025. augusztus 16., szombat

Kreml: Moszkva és Washington közösen keresheti tovább a megoldást – Megszólalt a román külügy is

Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.

Kreml: Moszkva és Washington közösen keresheti tovább a megoldást – Megszólalt a román külügy is
2025. augusztus 16., szombat

Zelenszkij: Ukrajna kész a békéért dolgozni, hétfőn találkozom Trumppal

Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.

Zelenszkij: Ukrajna kész a békéért dolgozni, hétfőn találkozom Trumppal
2025. augusztus 16., szombat

Amíg Trump és Putyin tárgyalt, Oroszország és Ukrajna drónesőt zúdított egymásra

Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.

Amíg Trump és Putyin tárgyalt, Oroszország és Ukrajna drónesőt zúdított egymásra
2025. augusztus 16., szombat

Trump–Putyin találkozó: nincs megállapodás a fegyverszünetről, de Trump szerint sikerült előrelépést elérni

Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.

Trump–Putyin találkozó: nincs megállapodás a fegyverszünetről, de Trump szerint sikerült előrelépést elérni
2025. augusztus 15., péntek

Mosolyogva rázott kezet Trump és Putyin, megkezdődött a történelmi csúcstalálkozó

Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.

Mosolyogva rázott kezet Trump és Putyin, megkezdődött a történelmi csúcstalálkozó
2025. augusztus 15., péntek

Bukarest magyarázza a bizonyítványát, miután az amerikai külügy ismét szóvá tette a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését

Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.

Bukarest magyarázza a bizonyítványát, miután az amerikai külügy ismét szóvá tette a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését