Rombolás. Az orosz hadsereg szerdára virradóra is ukrajnai városokat támadott, trump szerint ennek egyik oka Oroszország kirúgása a G8-ból
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök Oroszország ukrajnai invázióját annak tulajdonította, hogy Oroszországot kizárták a Nyolcak csoportjából (G8), amely ma már a Hetek csoportjaként (G7) ismert.
2025. május 07., 09:302025. május 07., 09:30
Kedden egy, a jövő évi észak-amerikai labdarúgó-világbajnokság előkészítésével kapcsolatos találkozón újságíróknak nyilatkozva Trump azt mondta, hogy „ostoba döntés” volt Oroszország kizárása a csoportból.
– mondta Trump.
„Kidobták őket, és emiatt... emberek milliói halnak meg” – tette hozzá, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára utalva.
Arra a kérdésre, hogy visszahívná-e Oroszországot a csoportba, Trump azt válaszolta, hogy „ez most nem jó időzítés”, ellentmondva korábbi kijelentéseinek.
Az év elején Trump azt mondta, hogy „szívesen” látná Oroszországot újra a G7-ben, és „hibának” nevezte Oroszország kizárását a csoportból.
A G8-akból azután lett a G7, hogy Oroszországot 2014-ben kizárták az ukrajnai Donbasz elleni inváziója, majd a Krím későbbi annektálása miatt.
A G7 jelenlegi tagjai közé tartozik Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Emellett az Európai Unió is képviselteti magát a csoportban.
Közben Volodimir Zelenszkij elnök szintén szerdán a Telegramon azt közölte, hogy
„Ukrajna 205 katonát hozott vissza. Fiatal és felnőtt férfiakat a hadsereg szinte minden típusából és ágából. Mariupol és az egész frontvonal védelmezői” – írta Zelenszkij.
Ez az ötödik ismert hadifogolycsere 2025-ben, és a 64. azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte a teljes körű inváziót.
„Minden nap harcolunk a népünkért. Mindenképpen mindent megteszünk, hogy mindegyiküket visszahozzuk” – tette hozzá az elnök.
Közben folytatódtak az Ukrajna elleni orosz légicsapások.
– jelentették a hatóságok.
Az orosz dróntörmelékek a főváros Dnyipro, Sevcsenkivszkij és Szvjatosinszkij negyedében több lakóépületre zuhantak.
A Sevcsenkivszkij kerületben két ember holttestére bukkantak, miután egy drón becsapódott egy ötemeletes lakóépületbe – jelentette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat. A Szvjatoscsinszkij városrészben egy felnőtt és négy gyermek szenvedett sérüléseket a támadás következtében.
A Dnyipro kerületben szintén egy drón csapódott be egy többemeletes lakóépületbe, ahol a 29. és a 30. emeletet rombolta le.
A Kyiv Independent szerint a robbanások helyi idő szerint hajnali 1 óra körül következtek be, amikor az ukrán légierő Kijev elleni rakétacsapásokra figyelmeztetett. Hajnali fél öt körül további robbanásokat jelentettek dróntámadások fenyegetése közepette.
Az ukrán főváros elleni támadás az oroszországi győzelem napi ünnepségek május 7-i kezdete előtt történt, amikor 29 világ vezetőit várják a moszkvai eseményekre.
Oroszország az elmúlt hetekben fokozta az ukrán civilek elleni támadásait, aminek következtében számos áldozatról számoltak be Krivij Rih, Szumi, Odessza, Harkiv és Kijev városokban.
Május 4-én egy orosz dróntámadás Kijev ellen 11 embert, köztük 2 gyermeket sebesített meg, és megrongált egy bevásárlóközpontot.
– jelentette a helyi katonai közigazgatás.
Az előzetes információk szerint az orosz csapatok ballisztikus rakétát használtak – közölte a Szumi terület katonai adminisztrációja. A rakétát helyi idő szerint 17 óra 30 perc körül indították, és polgári infrastruktúrát vett célba.
A támadás helyszínén egy 20 éves nő meghalt. Egy hatéves kisfiú és egy 41 éves férfi a kórházba szállítás közben halt meg.
A sebesültek többsége gyerek a hatóságok szerint.
Több vidéki város repülőtere is zárva volt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet javasolt a május 7. és 9. közötti oroszországi győzelem napi megemlékezésekre – ezt a javaslatot Volodimir Zelenszkij elnök elutasította, „színházi előadásnak” nevezve azt, amelynek célja Oroszország nemzetközi elszigeteltségének enyhítése és Moszkva számára kedvező légkör megteremtése.
Keith Kellogg: demilitarizált övezetről és a háborús területi erőviszonyok befagyasztásáról is szól a 30 napos tűzszüneti javaslat
Egy demilitarizált övezetről, külföldi tűzszüneti ellenőrökről szól, valamint háborús területi erőviszonyok befagyasztását is tartalmazza a 30 napos átfogó tűzszüneti javaslat – közölte kedden Keith Kellogg, az amerikai elnök Ukrajnáért felelős különleges megbízottja.
A diplomata, nyugalmazott tábornok a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva elmondta, hogy a tervezet szerint mind az orosz, mind az ukrán erők 15 kilométer széles, és mintegy 130 kilométer hosszú területről vonnák vissza teljesen csapataikat a tűzszünet idejére, amelynek betartását a Dnyipro folyó nyugati oldalára vezényelt tűzszüneti ellenőrző erők felügyelnék, brit, francia és német vezetéssel. Hozzátette, hogy 12 további nemzet is jelezte, részt venne egy ilyen küldetésben.
Kifejtette, a tervezet azt is tartalmazza, hogy az elfoglalt területek státuszát illetően befagyasztanák az erőviszonyokat, ami nem kell, hogy ukrán részről az orosz fennhatóság elismerését jelentse.
Korábbi háborúk tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy az ukránoknak nem kell állandó helyzetként elfogadni a pillanatnyit. Szavai szerint, a második világháború után a balti államok sem ismerték el a szovjet fennhatóságot, mint ahogy a németek is egyesült országot kívántak, és később ez megvalósult.
Keith Kellogg szerint az ukrán fél akár azonnal is készen áll az átfogó – földet, levegőt, tengert és infrastruktúrát érintő – tűzszünet aláírására minimum 30 napra, ami meghosszabbítható lenne. Hozzátette, hogy ez megváltozott ukrán álláspontot takar a két héttel korábban Londonban tartott nemzetközi egyeztetésen képviselt kijevi véleményhez képest is.
A kijevi vezetők ma már „nem ott vannak, ahol egy évvel ezelőtt”, hanem készen állnak a tovább lépésre a tűzszünet felé
– mondta el az amerikai elnök különleges megbízottja az ukrán kormány és elnöki hivatal vezetőivel tartott megbeszéléseire hivatkozva.
„Azt hiszem, közel vagyunk”– fogalmazott és úgy vélte, hogy a tűzszünet előtti egyetlen akadályt az jelenti, ha azt Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadja el.
Keith Kellogg meggyőződését fejezte ki, hogy a tűzszünet megkötése egyetlen külföldi vezető Donald Trump, amerikai elnök közbenjárásával érhető el jelenleg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!