Barátságos beszélgetés. Netanjahu szerint Izrael győzelmének szükségességérőé beszélt Trumppal
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap közölte, hogy „nagyon szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, amelynek során arról beszéltek, hogy Izraelnek győznie kell a Hamász elleni gázai háborúban, valamint Szíriával kapcsolatos álláspontjáról.
2024. december 16., 08:372024. december 16., 08:37
Az izraeli államfő egy videonyilatkozatban közölte, hogy a szombat esti telefonbeszélgetés során számos témát megvitatott Trumppal, köztük Izrael elkötelezettségét a libanoni székhelyű Hezbollah újrafegyverkezésének megakadályozása mellett, valamint Izrael konfliktusát a Hamásszal, amely során közel 45 ezer palesztin halt meg az ostromlott Gázai övezetben.
A vezetők arról is beszéltek, hogy haza kell hozni a Gázában maradt túszokat – mondta Netanjahu.
„Mindezt tegnap este ismét megvitattam barátommal, a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal” – mondta Netanjahu.
– tette hozzá a CNN szerint.
A Hamász és más csoportok vélhetően még mindig száz túszt tartanak fogva Gázában, köztük hét amerikait. Négy kivételével a túszok mindegyike a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadása során került fogságba.
Netanjahu azt mondta, hogy Izrael továbbra is „fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy hazahozzuk túszainkat, az élőket és a halottakat egyaránt. És hozzáteszem, minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb, és így Isten segítségével sikerrel járunk”.
Szíriával kapcsolatban, ahol a múlt hétvégén egy lázadó koalíció megdöntötte Bassár el-Aszad elnök rezsimjét, miután villámgyorsan végigvonult az országon,
Legutóbbi megjegyzései azután hangzottak el, hogy Aszad bukását követően az izraeli erők átvették az ellenőrzést egy régóta fennálló ütközőzóna felett, amely évtizedek óta elválasztotta az izraeli és a szíriai erőket – ezt a lépést a Szíriát most irányító lázadók és az ország néhány szomszédja bírálta.
Izraeli tisztségviselők szerint az intézkedés ideiglenes, Netanjahu pedig korábban hangsúlyozta, hogy Izraelnek „nem áll szándékában” beavatkozni Szíria belügyeibe.
Vasárnapi nyilatkozatában azonban az izraeli vezető megjegyezte, hogy
„Ez egy folyamatos teszt Izrael számára, teljesítenünk kell – és teljesíteni is fogjuk. A Hezbollahnak és Iránnak egyértelműen azt mondom – hogy megakadályozzuk, hogy kárt okozzatok nekünk, továbbra is fellépünk ellenetek, amennyire csak szükséges, minden téren és bármikor” – mondta.
Izrael novemberben tűzszüneti megállapodást kötött a Hezbollahhal, miután a 13 hónapig tartó konfliktus nagyrészt Izrael és Libanon határa mentén zajlott, és Izrael számos magas rangú Hezbollah-parancsnokot megölt. A folyamatos, egymás elleni támadások nehezítették a megállapodást.
Az izraeli kormány vasárnap jóváhagyta a Golán-fennsíkon lévő izraeli települések bővítésének tervét, melynek célja a Golán-fennsíkon élő izraeli lakosság megduplázása.
„A Golán-fennsík megerősítése Izraelt erősíti, és ez jelenleg különösen fontos. Továbbra is ragaszkodunk hozzá, hogy felvirágoztassuk és megtelepedjünk rajta” – közölte Benjámin Netanjahu a döntésről.
Bassár al-Aszad bukása után Izrael elfoglalta a demarkációs vonalon kialakított ütközőzóna térségét, amely az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ felügyelete alatt állt.
A mintegy hatvan kilométer hosszú és huszonöt kilométer széles terület stratégiai jelentőségű, mert elfoglalásáig, 1967-ig erről a magasabban fekvő vidékről rendszeresen lőtték a szíriai erők az alacsonyabban fekvő izraeli falvakat, kibucokat és mosávokat.
Ezen települések kérésére foglalta el az izraeli hadsereg a szóban forgó területet az 1967-es hatnapos háború utolsó napjaiban, majd 1981-ben az izraeli parlament, a kneszet megszavazta annektálását, s az el nem menekült drúz nemzetiségű lakosságnak felajánlották az izraeli állampolgárságot.
Donald Trump volt és jövendő amerikai elnök 2019 márciusában hivatalosan is elismerte Izrael területének a Golán-fennsíkot, s ezt a döntését Joe Biden sem változtatta meg.
Izrael kormányai az elmúlt évtizedekben ösztönözték és népszerűsítették az izraeli lakosságot, hogy költözzön a Golán-fennsíkra, azonban a gazdasági központoktól fennálló távolsága miatt ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak.
A Golán-fennsíknak jelentős mértékben az idegenforgalmon alapuló gazdasági helyzete azonban a tavaly október 7-én kitört háború nyomán sokat romlott, mert szinte teljesen megszűnt mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!