Trump ellenzi, hogy Kijev mélységi támadásokat indítson Oroszország ellen amerikai rakétákkal

Trump

Nem támogatja, Donald Trump szerint az amerikai fegyverek mélységi területek elleni bevetése csak eszkalálja a háborút

Fotó: Facebook/Donald Trump

A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.

MTI

2024. december 13., 08:282024. december 13., 08:28

Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.

A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének. A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére.

„Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát” – írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.

Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte

az elnökválasztáson elsősorban az amerikai gazdaság, de még inkább az illegális bevándorlás kezelését illető elképzelései segítették győzelemhez.

„A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése” – mondta. A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. „Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik” – fogalmazott.

Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta:

Idézet
Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna”.

Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”. Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.

Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat.

Idézet
Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!”

– mondta.

Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. „Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el” – jegyezte meg.

A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.

Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet „szörnyűnek” nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben „nagyon produktív dolgok fognak történni”. Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte „az emberek elfeledkeztek”, pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a „tragikus napon”.

Német külügyminiszter: Berlin és partnerei erős biztonsági garanciákat adnak Ukrajnának
Németország és több más európai ország ígéretet tett arra, hogy „működőképes biztonsági garanciákat” adnak Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után tűzszüneti tárgyalások kezdődnének Oroszországgal – közölte csütörtökön Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter mint szervező európai hivatali kollégákkal folytatott tanácskozása végeztével és egy közös nyilatkozatuk kiadása után.
Az úgynevezett Berlini Nyilatkozatban Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság külügyminisztere, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismételten leszögezték, hogy továbbra is támogatják Kijevet. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy erős biztonsági garanciákat adunk Ukrajnának, beleértve ebbe az ország megbízható, hosszú távú katonai és pénzügyi támogatását” – írták.
A miniszterek abból a célból ültek össze, hogy megvitassák, miként segíthetnék tovább Ukrajnát, ha Trump január 20-i hivatalba lépése után csökkentené a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyt, és tűzszünetet szorgalmazna Oroszországgal. „Meggyőződésünk, hogy Ukrajnában a béke és az európai biztonság elválaszthatatlanok egymástól. Eltökélt szándékunk, hogy egységesen kiálljunk európai és transzatlanti partnereinkkel azért, hogy nagyban gondolkodjunk és cselekedjünk az európai biztonság érdekében” – hangsúlyozták a nyilatkozatban.
Eközben Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtóértekezletén kijelentette: Lengyelország és Franciaország egyetért abban, hogy Kijev nélkül nem folytathatók az ukrajnai háború befejezését célzó béketárgyalások.
A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Macron aláhúzta: ő és Tusk közös állásponton vannak arról, hogy „csak a tartós ukrajnai béke a lehetséges béke”. Az ukránoknak kell tárgyalniuk róla, hogy állandó biztonsági garanciákat nyerjenek – tette hozzá a francia elnök.
Macron hangsúlyozta: Tuskkal „egy hangon beszélnek” arról, hogy Ukrajnában „nem lesz béke az ukránok nélkül”, és „Európában sem lesz béke az európaiak nélkül”. Tartós ukrajnai béke „tartós európai békét is jelent” – jegyezte meg Macron.
Kiemelte az Egyesült Államokkal folytatott együttműködést szerepét is „az Ukrajna érdekeit és szuverenitását figyelembe vevő megoldás” keresésében.
Hangsúlyozta egyúttal: Európának fejlesztenie kell védelmi iparát, bővítenie kell védelmi beruházásait.
Kitért az Európai Uniónak a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezettel múlt héten aláírt előzetes megállapodására, aláhúzva: nem egyezik bele a szerződés jelenlegi formájába.
Donald Tusk is Macronnal közös, „határozott és egyértelmű” álláspontról beszélt, mely szerint Ukrajnának jelen kell lennie minden, róla szóló tárgyalásnál, és hozzá kell járulnia minden javasolt megoldáshoz.
A lengyel kormányfő cáfolta, hogy egy tűzszüneti vagy békemegállapodás létrejötte után „egyik vagy másik ország katonái esetleg jelen lehetnének Ukrajnában”. Arról, hogy mit tesz ez ügyben Lengyelország, „Varsóban, és csakis Varsóban fognak dönteni” – jelentette ki. Hozzátette: kormánya „egyelőre nem tervez ilyen lépéseket”. A fegyverszünet vagy a béke elérése esetén Lengyelország francia és más partnereivel együtt fog működni „az Európát és Ukrajnát a konfliktus újbóli kitörésétől megóvó megoldások kidolgozásában” – fogalmazott Tusk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. december 12., csütörtök

NATO-főtitkár: nem vagyunk felkészülve arra, ami négy-öt év múlva vár ránk

A NATO-főtitkár csütörtökön, egy brüsszeli rendezvényen tartott előadásában kijelentette, hogy a szövetségnek „háborús gondolkodásmódra” kell váltania a fokozódó orosz agresszióval és a Kína által jelentett új fenyegetésekkel szemben.

NATO-főtitkár: nem vagyunk felkészülve arra, ami négy-öt év múlva vár ránk
2024. december 12., csütörtök

Orbán Viktor a békéről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal Törökországban

Megkezdődött Ankarában Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő tárgyalása – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a helyszínről.

Orbán Viktor a békéről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal Törökországban
2024. december 12., csütörtök

Szijjártó: Románia schengeni csatlakozása a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja

A Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozásáról szóló döntés a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a csütörtöki döntést kommentálva.

Szijjártó: Románia schengeni csatlakozása a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja
2024. december 12., csütörtök

Kisorsolnák, melyik minisztérium melyik párthoz kerül? Nehezen haladnak a koalíciós tárgyalások az értesülések szerint

Nehezen haladnak a koalíciós tárgyalások az Európa-párti kormány megalakítására készülő négy párt között, így már annak a lehetősége is felmerült, hogy sorsolással döntsék el, melyik minisztérium melyik párthoz kerül – legalábbis egyes sajtóértesül&

Kisorsolnák, melyik minisztérium melyik párthoz kerül? Nehezen haladnak a koalíciós tárgyalások az értesülések szerint
2024. december 12., csütörtök

Megszületett a döntés: Románia is teljes jogú tagja lesz a schengeni övezetnek

Hosszú évek várakozása után végre teljes körű bebocsátást nyer Románia a schengeni „elitklubba”: az EU belügyminiszterei csütörtöki, brüsszeli ülésükön rábólintottak a teljes körű román és bolgár csatlakozás

Megszületett a döntés: Románia is teljes jogú tagja lesz a schengeni övezetnek
2024. december 12., csütörtök

Szíria: az Aszad-rezsim megdöntése után megerősödőben az Iszlám Állam

Szíriában az Aszad-rezsimet megdöntő iszlamista lázadók sikere nyomán egyre nagyobb annak a veszélye, hogy az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet is új erőre kap.

Szíria: az Aszad-rezsim megdöntése után megerősödőben az Iszlám Állam
2024. december 12., csütörtök

Ukrajna: bajban az ukrán hadsereg, egyre közelednek az oroszok az egyik kulcsfontosságú városhoz

A Donyecki területen lévő Pokrovszk városában, a frontvonalban zajló harcok „kivételesen kemények”, és Ukrajna katonai vezetésétől „nem szokványos döntések” meghozatalát követelik meg – mondta Olekszandr Szirszkij főparancsnok szerdán.

Ukrajna: bajban az ukrán hadsereg, egyre közelednek az oroszok az egyik kulcsfontosságú városhoz
2024. december 12., csütörtök

Magyar előterjesztésre rögzíthetik Románia teljes körű Schengen-csatlakozását Brüsszelben

Jóváhagyhatja csütörtöki brüsszeli ülésén Románia – és Bulgária – teljes körű Schengen-csatlakozását az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa. A két ország mintegy 15 éve vár bebocsátást a határellenőrzés nélküli övezetbe, ám a román és a bolgár állampolgárok.

Magyar előterjesztésre rögzíthetik Románia teljes körű Schengen-csatlakozását Brüsszelben
2024. december 11., szerda

Orosz–ukrán háború: Zelenszkij elutasította a karácsonyi tűzszünetre vonatkozó magyar javaslatot

A magyar EU-elnökség végén újabb erőfeszítéseket tettünk a béke érdekében – írta az X közösségi portálon Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán. Hozzátette: karácsonyi tűzszünetet javasolta, de az ukrán elnök visszautasította ezt.

Orosz–ukrán háború: Zelenszkij elutasította a karácsonyi tűzszünetre vonatkozó magyar javaslatot
2024. december 11., szerda

Kiállítás nyílt az 1989-es temesvári forradalomról a Magyar Nemzeti Múzeumban

Temesvár 1989 címmel nyílt kiállítás szerdán Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A tárlat a 35 évvel ezelőtti romániai rendszerváltó események első lángjának, a temesvári forradalomnak állít emléket.

Kiállítás nyílt az 1989-es temesvári forradalomról a Magyar Nemzeti Múzeumban