– fogalmazott Donald Trump.

Úgy vélekedett, hogy a kedd éjjeli csapásmérések után Teherán „kezd visszalépni”. Trump hangsúlyozta: a világ az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tűrte Irán tevékenységét. „Ennek az időszaknak vége” – szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy Iránnak fel kell hagynia „az egész civilizált világot fenyegető”, nukleáris fegyverek előállítását célzó atomprogramjával és a terrorizmus támogatásával is.

A potenciális terroristáknak küldött „erős üzenetnek” minősítette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egysége vezetője megölését. Megismételte, hogy Szulejmáni kezéhez amerikaiak vére tapad, és likvidálása előtt újabb támadásokat készített elő amerikai érdekeltségek ellen. „Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere” – ismételte meg korábbi álláspontját az elnök. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból.

Az amerikai elnök szorgalmazta, hogy a világ nagyhatalmai kezdjenek újabb tárgyalásokat egy Iránnal kötendő új megállapodásról. Az amerikai kormányzatot késznek nevezte e tárgyalásokra, mint fogalmazott: Washington kész tárgyalni mindenkivel, aki békességet akar. Ahogyan fogalmazott: „mindannyiunknak együtt kell munkálkodnunk egy Iránnal kötendő megállapodásáért, hogy a világ biztonságosabb és békésebb hely lehessen”. Trump kifejtette: miközben az amerikai kormányzat az újabb válaszlépések lehetőségeit fontolgatja, azonnali hatállyal új, erőteljes gazdasági szankciókat rendel el. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem akar katonai erőhöz folyamodni, mert szerinte az elrettentés legjobb eszköze a gazdasági szankció.

Megjegyezte azt is: az Egyesült Államoknak nincs szüksége a közel-keleti olajra. Az elnök bejelentette: a NATO-t arra fogja kérni, hogy vállaljon aktívabb szerepet a Közel-Keleten és a térség békefolyamatának elősegítésében.