Fotó: Facebook/Donald J. Trump
Az Egyesült Államok határának biztosítását nevezte legelső elnöki feladatának Donald Trump a jövő évi újraválasztása esetén – a volt elnök szerdán Tucker Carlson közösségi médiában elérhető műsorának adott interjút. Trump elmondta azt is, az ukrajnai háborúnak „azonnal véget kell érnie, és nem az egyik, vagy másik oldal miatt, hanem azért, mert több százezer ember már életét vesztette”.
2023. augusztus 24., 10:502023. augusztus 24., 10:50
Donald Trump az interjúban hangsúlyozta: legelső intézkedése a határ szigorú lezárása lenne a törvénytelenül érkezőkkel szemben, és csak azok jöhetnének be az Egyesült Államokba, akik ezt legálisan akarják megtenni.
A jelenlegi kormány határvédelmi kudarcára vonatkozó kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az illegális határátlépők csak az elmúlt hónapban a világ 149 országából érkeztek, és „fogalmunk nincs arról, hogy ki lép be”.
Donald Trump akkor is folytatja a 2024-es elnökválasztási kampányt, ha a bíróság bűnösnek találja – ígérte a volt elnök egy interjúban.
Állítása szerint az ország történelmében az ő elnöksége idején volt a legszigorúbb a határ őrizete, a felépített csaknem 500 mérföld fallal, amit megválasztása esetén tovább építene.
és inkompetensnek nevezte többek között az ukrajnai háború kezelését illetően. „Ennek a háborúnak azonnal véget kell érnie, és nem az egyik, vagy másik oldal miatt, hanem azért, mert több százezer ember már életét vesztette” – fogalmazott, hozzátéve: szerinte nagyon könnyen véget lehetne vetni a háborúnak, és ha ő lett volna az elnöki székben, a háború soha nem tört volna ki.
de ahogy mondta, ettől még elképzelhető, hogy ténylegesen ő indul a demokraták jelöltjeként. Megjegyezte, hogy szívesen megméretné magát újra Joe Bidennel szemben, már csak a mostani elnök által nyújtott teljesítmény miatt is, amit szörnyűnek nevezett.
A bíróság 200 ezer dollárban állapította meg az óvadékot Donald Trump ügyében Georgia államban – derül ki a hétfőn nyilvánosságra hozott bírósági iratokból.
A közösségi médiában nyilvánosságra hozott interjúval egy időben sugározták a Fox News országos televízióban 8 republikánus elnökjelölt-aspiráns vitáját. Arra a kérdésre, hogy miért nem vesz részt a vitában, Donald Trump azt mondta: nem látja értelmét, hogy olyanok kérdéseit állja, akiknek a támogatottsága messze elmarad az övétől, többeké közülük alig 1–2 százalék a republikánus választók körében.
Tucker Carlsonnak arra a kérdésére, hogy látja-e egy nyílt erőszakba torkolló konfliktus kialakulásának esélyét az Egyesült Államokban, Donald Trump azt mondta, hogy nem tudja, de „a szenvedély, és ezzel egy időben a gyűlölet, soha nem látott szintje jellemzi az országot, ami soha nem jó kombináció”.
Donald Trump nélkül vitázott nyolc republikánus elnökjelölt-aspiráns
A republikánus párti elnökjelöltségre pályázó nyolc politikus, köztük Ron DeSantis floridai kormányzó és Mike Pence korábbi alelnök részvételével, de Donald Trump volt amerikai elnök nélkül tartották szerdán este az első hivatalos nyilvános választási vitát. A Wisconsin állambeli Milwaukee-ban tartott vitán a Republikánus Nemzeti Bizottság feltételeit teljesítő jelöltek vehettek részt, akik legalább egy százalékos támogatottságot, és megfelelő számú anyagi támogatót tudnak felmutatni.
A mintegy kétórás, a Fox News hírtelevízióban élőben közvetített vitán az amerikai közvéleményt foglalkoztató legfontosabb kérdések merültek fel, így az infláció, a gazdaság állapota, a migráció, a szülők jogai és a terhesség-megszakítás szabályozása, valamint Donald Trump távolmaradása.
Donald Trump, aki a legnépszerűbb a republikánus elnökjelölt-aspiránsok között, a múlt héten jelentette be, hogy biztos vezetésének tudatában nem szándékozik részt venni a vitákon. A következő elnökjelölti vitát szeptemberben rendezik Kaliforniában, szigorúbb részvételi feltételek mellett. A felmérések szerint Donald Trump 50 százalék körüli támogatottsággal rendelkezik, akit Ron De Santis floridai kormányzó követ átlagosan 15-16 százalékkel, majd Vivek Ramaswamy vállalkozó 10 százalék körüli aránnyal a republikánus szavazók között. Öt százalék alatt marad a vita többi résztvevőjének népszerűsége, így Mike Pence korábbi alelnöké, Nikki Haley korábbi ENSZ-nagyköveté, volt kormányzóé, Tim Scott szenátoré, Chris Christie és Asa Hutchinson korábbi kormányzóké, valamint Doug Burgum kormányzóé.
A republikánus párt elnökjelöltjéről a 2024 első felében tartandó előválasztásokon és jelölőgyűléseken döntenek az Egyesült Államok államaiban külön-külön, majd a végleges induló neve hivatalosan a nyár közepén derül ki Milwaukee-ben, ott, ahol a csütörtöki első vitát tartották.
Több mint 30 ezer orosz katona vesz részt az újabb offenzívában Harkiv területen – közölte Olekszandr Litvinyenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az AFP-nek adott, kedden megjelent interjújában.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy kedden csapást mértek a Hamász „háborús irányítószobájára”, amely az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, az UNRWA által a Gázai övezet központjában működtetett iskolában volt berendezve.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Jurij Kuznyecov altábornagy, a védelmi minisztérium személyzeti főosztályának vezetője ellen.
Az ukrán légvédelmi rendszerek megsemmisítették mind a 18 támadó drónt, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán ukrán területre indított – közölte kedden az ukrán légierő.
Románia az első helyen áll az Európai Unióban a fiatalok szavazókedve tekintetében a június 9-i európai parlamenti választásokon – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett felmérésből.
Bíróság elé állítanak kedden öt belga fiatalt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megöltek egy román kamionost – írja a namuri ügyészség hétfői közleménye szerint az AFP.
Az Egyesült Államok becslése szerint Izrael elegendő katonát gyűjtött össze a Gázai övezet legdélibb városának, Rafahnak a környékén ahhoz, hogy a következő napokban teljes körű inváziót indítson.
Kijevbe érkezett kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy elhúzódó ukrajnai háborúra és a NATO-val való esetleges jövőbeni konfrontációra való felkészülést alapozta meg azzal, hogy leváltotta Szergej Sojgu védelmi minisztert, és Andrej Belouszovot nevezte ki a helyére.
Ha a nyugati országok a harctéren akarják megoldani az ukrán válságot, Moszkva készen áll erre – jelentette ki Szergej Lavrov megbízott külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!