Fotó: Facebook/Aleksandar Vulin
Tovább nő a feszültség Horvátország és Szerbia között; Zágráb nemkívánatos személynek nyilvánította Aleksandar Vulin szerb védelmi minisztert, aki vasárnap részt vett volna a horvátországi szerb ortodox egyháznak a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójára szervezett liturgiáján – írta a Vecernji List című horvát napilap vasárnap.
2018. április 22., 16:542018. április 22., 16:54
A szerb miniszter Dragan Antonic horvátországi szerb plébános meghívására érkezett volna a Jasenovachoz közeli Mlaka településre, ahol Irinej szerb pátriárka, a szerb ortodox egyház vallási vezetője tartott istentiszteletet az évforduló alkalmából. Ezzel közel egy időben tartották Jasenovacon a központi állami megemlékezést is, amelyen részt vett Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Gordan Jandrokovic házelnök, valamint több miniszter.
A hét közepén is volt egy komoly incidens a két ország között. A horvát házelnök megszakította kétnaposra tervezett szerbiai látogatását, miután a szerb ultranacionalista Vojislav Seselj a belgrádi képviselőházban szidalmazta a horvát parlamenti küldöttséget, majd megtaposta a horvát zászlót. A szerbiai látogatásnak éppen az volt a célja, hogy javítsanak a két ország kapcsolatán. A szerb védelmi miniszter szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: horvátországi látogatásáról, valamint részvételéről a mlakai megemlékezésen csak ő maga, valamint a szerb hadsereg parancsnoka, Aleksandar Vucic államfő dönthet.
Ezt követően a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött a zágrábi szerb nagykövetségnek, amelyben Vulint nyilatkozatáért nem kívánatos személynek nyilvánította, mondván, hogy Horvátország szuverén állam, amely az Európai Unió és a NATO tagja, és a horvát törvényekkel összhangban a horvát intézmények döntik el, ki lépheti át az államhatárt. A szerbiai hadsereg parancsnokát említeni mint olyan személyt, aki eldöntheti, ki léphet be Horvátországba, elfogadhatatlan – olvasható a szövegben.
Andrej Plenkovic szombaton újságíróknak azt mondta: elvárják, hogy az, aki Horvátországba látogat, tisztelje az országot. Hozzátette: Vulin korábbi horvátországi tartózkodásai alkalmával oda nem illő és sértő kijelentéseket tett, ezért nem biztosak abban, hogy ebben a pillanatban jó, ha szerb védelmi miniszter az országba látogat.
A legszörnyűbb, hogy Horvátország soha nem fogja megbánni, amit tett” – húzta alá a miniszter, aki provokációnak nevezte a horvát külügyminisztérium döntését.
A jasenovaci komplexumban, amelyet „horvát Auschwitzként” is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat, és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a világháború idején kikiáltott Horvát Független Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállam rendszerével. Szerbia ezzel szemben 600 ezer, zömében szerb áldozatról beszél.
Utcai zavargások törtek ki csütörtökön este az angliai Leeds városának egyik kerületében, a zavargások résztvevői között románok is voltak.
Az emberek más Európát és más európai politikát akarnak, mint amit a baloldal ajánl nekik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Energetikai együttműködést és Ukrajna további támogatását szorgalmazta Klaus Iohannis államfő csütörtökön az Európai Politikai Közösség negyedik csúcstalálkozóján Nagy-Britanniában.
A húszi lázadók Jemenből drónnal támadtak Tel-Aviv központjára péntek hajnalban, a repülő szerkezet az izraeli mentőszolgálat közlése szerint megölt egy embert és megsebesített tízet.
Az Egyesült Államok politikai megosztottságának lezárását ígérte Donald Trump a Republikánus Párt elnökjelölő konvencióját lezáró beszédében csütörtökön Milwaukee-ban.
A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.
A feszültséget növelik Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra vonatkozó tervei, hogy az EU-t védelmi unióvá alakítsa – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Öt nappal a Donald Trump volt amerikai elnök elleni merényletkísérlet után továbbra is rejtély övezi, milyen ideológia vezérelte a merénylőt, és miért lőtt rá a republikánus elnökjelöltre.
Újabb mandátumra szavazott bizalmat az Európai Parlament Ursula von der Leyennek az Európai Bizottság élén.
Oroszország fenyegetésnek tekint minden olyan tervet, amely a NATO állandó haditengerészeti jelenlétére irányul a Fekete-tengeren, tekintettel a szövetségnek az ukrajnai konfliktusban való részvételére – közölte a Kreml csütörtökön.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)