Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Törökország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkét, mivel nem tesz eleget az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2019. decemberi, jogerős ítélete szerinti kötelezettségének, amely szerint szabadon kell bocsátania Osman Kavala török üzletembert, emberi jogi aktivistát – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű Európa Tanács hétfőn.
2022. július 11., 16:212022. július 11., 16:21
2022. július 11., 16:222022. július 11., 16:22
Az említett ítélet szerint a török hatóságok annak ellenére vették őrizetbe Kavalát, hogy nem volt elég bizonyíték a bűncselekményre. Ankara ezzel megsértette az üzletembernek az emberi jogi egyezményben is rögzített jogát a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz – áll a hétfői állásfoglalásban. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a török kormánynak mindent meg kell tennie Kavala őrizetének megszüntetése és azonnali szabadon bocsátása érdekében.
A 46 tagot számláló Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság hétfőn kihirdetett újabb ítéletében megállapította: noha a 2019. december 10-i ítéletet követően a török bíróságok 2020. február 18-án elrendelték Kavala szabadlábra helyezését óvadék ellenében, ugyanezen a napon a helyi ügyész végzése alapján az üzletembert puccskísérlet miatt letartóztatták, majd a következő napon előzetes letartóztatásba helyezték. Előzetes letartóztatását kémkedés vádjával március 9-én megerősítettek.
Megjegyezték: noha Törökország tett lépéseket a december 10-i ítélet végrehajtására, s a török bíróságok három határozatban is elrendelték az óvadék ellenében szabadlábra helyezést és egy felmentő ítéletet, Kavala még mindig – négy éve, három hónapja és tizennégy napja – előzetes letartóztatásban van. A hétfői ítélet szerint a török intézkedések nem meggyőzőek arra vonatkozóan, hogy Ankara jóhiszeműen, a bíróság 2019. december 10-i ítéletének következtetéseivel és szellemével összeegyeztethető módon járna volna el, „vagy olyan módon, mely biztosítaná az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok védelmét”.
Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Simon Coveney, Írország külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke
Kavalát a 2013-as, Gezi parki tüntetések megszervezésével összefüggésben 2017. november 1-jén tartóztatták le. Őt és nyolc társát egyebek mellett a kormány megdöntésére tett kísérlettel, valamint politikai és katonai kémkedéssel vádolták meg. A bíróság azonban bizonyítékok hiányában felmentette őket. Mindazonáltal Kavala egy másik ügy miatt jelenleg is börtönben van. Az isztambuli főügyészség ugyanis elfogatóparancsot adott ki ellene a 2016. július 15-i erőszakos hatalomátvételi kísérlettel kapcsolatban, egy bíróság pedig elrendelte letartóztatását, „az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet” gyanújával.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!