Tragikus incidens. Az esetről készült drónfelvételen látható, hogy a tömeg megrohamozta a teherautókat
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Több mint száz ember halt meg Gáza északi részén, ahol pánik tört ki, miután az izraeli hadsereg harckocsijai tüzet nyitottak, miközben éhes palesztin civilek gyülekeztek az élelmiszersegélyeket szállító teherautók körül – közölték palesztin tisztségviselők és szemtanúk.
2024. március 01., 08:002024. március 01., 08:00
A szemtanúk szerint az emberek csütörtökön az újonnan érkezett segélyszállító teherautók körül tolongtak Gázaváros nyugati részén, abban a reményben, hogy élelemhez jutnak, amikor az izraeli erők tüzet nyitottak. Egy beszámoló szerint sokan akkor haltak meg, amikor a teherautók elgázolták őket.
A gázai palesztin egészségügyi minisztérium szerint 112-en meghaltak és több mint 700-an megsebesültek az incidensben, amely az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő esemény a gázai háború kezdete óta.
Egy helyi újságíró elmondta, hogy nagy tömeg gyűlt össze, amely arra várt, hogy a segélyszállító teherautókról élelmiszereket osszanak ki. Szerinte a káosz és a zűrzavar, amely ahhoz vezetett, hogy az emberek a teherautók alá kerültek, csak akkor kezdődött, amikor az izraeli erők tüzet nyitottak.
A segélyszállító teherautók megpróbáltak elmenekülni a területről, embereket gázoltak el, és további haláleseteket és sérüléseket okoztak – tette hozzá a szemtanú a CNN-nek nyilatkozva. A mentőautók nehezen jutottak el a rászorulókhoz, mert az utat romok borították.
Egy gázai helyi újságíró szerint
Egy izraeli katonai szóvivő később csütörtökön vitatta a palesztinok verzióját az eseményekről, és azt mondta, hogy két különálló incidens történt, amelyekben segélyszállító teherautók érintettek.
Az elsőben
Daniel Hargari, az IDF szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem történt támadás a segélykonvoj ellen.
„Ezt szeretném megismételni. Az izraeli hadsereg nem hajtottak végre támadást a segélykonvoj ellen. Éppen ellenkezőleg, az ott tartózkodó katonai egység humanitárius műveletet hajtott végre” – mondta.
Mint mondta, a konvoj számára kialakított humanitárius folyosót biztosító harckocsik először csak figyelmeztető lövésekkel próbálták feloszlatni a tömeget, amikor az megrohamozta a teherautókat.
Avi Hajman izraeli kormányszóvivő újságíróknak azt mondta: az, hogy a humanitárius segélyért sorban álló emberek Gázában meghaltak, „nyilvánvalóan tragédia, de a konkrétumokban még nem vagyunk teljesen biztosak”.
Egy izraeli tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy az IDF csapatai éles lőszerrel lőttek a segélyszállító teherautót körülvevő emberekre, mivel „a tömeg olyan módon közelítette meg az erőket, hogy az veszélyt jelentett a katonákra, akik éles lőszerrel válaszoltak a fenyegetésre. Az incidenst vizsgálják”.
„Egy bizonyos ponton a teherautókat megrohamozták, és a teherautókat vezető emberek, akik gázai civil sofőrök voltak, belehajtottak a tömegbe, végül több tucatnyi ember halálát okozva. Ennél konkrétabbat nem tudok mondani” – mondta Hajman.
„A tárgyalások nem nyílt folyamatok” – mondta a Hamász által a Telegramon közzétett nyilatkozatában.
„Nem fogjuk megengedni, hogy a tárgyalások útja... [az] ellenségnek a Gázai övezetben élő népünk ellen elkövetett folyamatos bűntetteinek fedezékévé váljon” – mondta Al-Risek.
Joe Biden amerikai elnök és Tamim Bin Hamad Al-Thani katari emír megvitatta a „tragikus és riasztó incidenst”, amelynek következtében több mint 100 ember vesztette életét a Gázai övezetben – közölte csütörtökön a Fehér Ház az övezet egészségügyi minisztériuma.
„Mindkét vezető sajnálatosnak nevezte a civil életek elvesztését, és egyetértettek abban, hogy ez az incidens aláhúzta a tárgyalások mielőbbi lezárásának és a Gázába irányuló humanitárius segélyek szállításának sürgősségét” – közölte a Fehér Ház a két vezető közötti telefonbeszélgetésről szóló felolvasójában.
„Most vizsgáljuk ezt az ügyet; két versengő verzió van arról, hogy mi történt. Még nincs válaszom” – mondta az elnök csütörtökön a Fehér Házban.
A CNN kérdésére, hogy aggódik-e amiatt, hogy a halálesetek megnehezítik a tárgyalásokat, így válaszolt: „Ó, tudom, hogy így lesz.”
Biden mégis optimizmusát fejezte ki, hogy hamarosan sikerülhet egyezségre jutni a túszokról és egy esetleges tűzszünetről.
„A remény örökké él” – mondta Biden.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Washington sürgősen információkat gyűjt a Gázai övezet északi részén történt incidensről.
A külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a történtek csak alátámasztják a humanitárius segélyezés fenntartásának, illetve növelésének sürgető voltát, például egy lehetséges fogolycsere-megállapodás keretében megvalósuló ideiglenes tűzszünet által. Azt mondta, az ügyben felvették a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, amelyek vizsgálatot indítottak.
„Nyomon fogjuk követni a vizsgálatot, és válaszokat fogunk követelni” – tette hozzá.
– húzta alá Miller.
António Guterres ENSZ-főtitkár elítélte a vérengzést.
„A kétségbeesett gázai civileknek sürgős segítségre van szükségük, beleértve az ostromlott északi részen élőket is, ahová az ENSZ már több mint egy hete nem tudott segélyt szállítani” – mondta Stéphane Dujarric, az ENSZ vezetőjének szóvivője egy nyilatkozatban.
Az ENSZ nem volt jelen az incidensnél, de vizsgálatot kért – mondta Dujarric. Guterres később csütörtökön azt mondta, hogy
„Mindent meg kell tennünk a humanitárius válság enyhítése érdekében” – mondta.
Guterres azt is elmondta, hogy „megdöbbentő” számára a halálos áldozatok száma. Az övezet egészségügyi minisztériuma csütörtökön bejelentette, hogy a halálos áldozatok száma meghaladta a 30 ezret, és több mint 70 ezren megsebesültek. Megismételte az azonnali humanitárius tűzszünetre és az összes izraeli túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására vonatkozó felhívásokat.
Oroszországban tárgyalások kezdődtek a rivális palesztin politikai csoportok részvételével.
A gázai rendezésre összpontosító palesztinközi tárgyalások kezdődtek Moszkvában – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A vezető palesztin frakciókkal folytatott megbeszélések az orosz Keleti Tanulmányok Intézetének igazgatója, Vitalij Naumkin beszédével kezdődtek, amelyben üdvözölte a résztvevőket és sikeres munkát kívánt nekik – olvasható az állami média jelentésében.
Az orosz külügyminisztérium korábban közölte, hogy a megbeszéléseken részt vesznek a Hamász és a Palesztin Hatóságot uraló rivális politikai frakció, a Fatah képviselői is.
Husszein Hamajel, a Fatah szóvivője szerint a találkozó célja, hogy megtalálják a módját annak, hogy „egyesítsék a palesztin frakciókat a Palesztin Felszabadítási Szervezet égisze alatt”, és új kormányt alakítsanak, amely képes működni Kelet-Jeruzsálemben, a megszállt Ciszjordániában és a Gázai övezetben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyitóbeszédében felszólított a palesztin állam létrehozására a Biztonsági Tanács és az ENSZ Közgyűlése határozatainak megfelelően, és a közvetlen párbeszéd folytatása mellett érvelt Izrael és a Palesztin Hatóság között.
Újabb, feltehetően szeméttel teli léggömböket indított Észak-Korea Dél-Korea területe felé szombaton – közölte a dél-koreai hadsereg.
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.
Az Egyesült Államok jóváhagyta az F-35-ös típusú lopakodó vadászrepülőgépek eladását Romániának, a szerződés értéke 7,2 milliárd dollár – derült ki a külügyminisztérium pénteki közleményéből.
Papp Zsolt Györgyöt választotta elnöknek a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteki közgyűlése. Augusztus végén Győrffy Balázs addigi elnök lemondott, miután ittasan megütött egy nőt.
Péntekig 6199 külföldön élő román állampolgár regisztrált az Állandó Választási Hatóság (AEP) platformján, hogy levélben vagy külföldi szavazóhelyiségben szavazhasson az idei államelnök-választáson.
Románia hamarosan Kijev rendelkezésére bocsátja a Patriot légvédelmi rendszert.
A külügyminisztérium tájékoztatja a Belgiumban tartózkodó, oda készülő vagy az országon átutazó román állampolgárokat, hogy a Charleroi repülőtéren csütörtökön kitört sztrájk pénteken is folytatódik.
A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
A dolgozók sztrájkja miatt csütörtökön megbénult Belgium második legnagyobb utasforgalmú repülőtere, a charleroi-i repülőtér, minden járatot töröltek – közölte az RTBF közszolgálati média.
szóljon hozzá!