Betartja a szavát? Trump többször is kijelentette, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vet a háborúnak Ukrajnában
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának egyik elképzelése az ukrajnai háború befejezésére az, hogy Kijev NATO-tagságát legalább 20 évvel elhalasztják a folyamatos fegyverletételért cserébe – jelentette a Kyiv Independent a Wall Street Journal (WSJ) alapján három, Trumphoz közeli forrásra hivatkozva.
2024. november 08., 18:082024. november 08., 18:08
2024. november 08., 21:422024. november 08., 21:42
Trump, aki megnyerte az elnökválasztást, többször is azt mondta, hogy „24 órán belül” véget vet a háborúnak, és „kivonja” az Egyesült Államokat Ukrajnából.
Korábbi médiajelentések és Trump belső körének nyilatkozatai szerint ez
amit a WSJ forrásai is alátámasztanak.
Oroszország jelenleg az ukrán terület nagyjából 20 százalékát tartja megszállva délen és keleten, és folyamatosan folytatja az ukrán védők visszaszorítását, bár súlyos veszteségek árán.
Egyelőre nem világos, hogy ki felügyelné az 1300 kilométer hosszú demilitarizált övezetet, de egy meg nem nevezett Trump segítője azt mondta a WSJ-nek, hogy
Ez a javaslat csak egy a Trump csapatában keringő ötletek közül, és a megválasztott elnök hajlamos arra, hogy a helyszínen hozza meg a nagy politikai döntéseket – mondták a források.
Trump két tanácsadója, Keith Kellogg és Fred Fleitz nyugalmazott tábornok júniusban azt javasolta, hogy szüntessék be a katonai segélyeket Ukrajnának, ha az nem hajlandó béketárgyalásokat folytatni Oroszországgal.
Kellogg ugyanakkor azt mondta, hogy
Fleitz szerint Trump pozitívan reagált a tervre, de hozzátette: „Nem állítom, hogy egyetértett vele, vagy minden szavával egyetértett”. A terv azt is tartalmazta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását „hosszabb időre leveszik a napirendről, cserébe egy átfogó és ellenőrizhető, biztonsági garanciákat tartalmazó békemegállapodásért”.
Ukrajna 2022-ben nyújtotta be NATO-tagság iránti kérelmét, de nem kapott meghívást, és hűvös választ kapott többek között Joe Biden amerikai elnöktől, Olaf Scholz német kancellártól.
Kijev és Moszkva is azt mondta, hogy nem lehet 24 órán belül véget vetni a háborúnak, ahogyan azt Trump állítja. Ukrajna hajthatatlan volt abban, hogy nem ismeri el területeinek orosz megszállását, de elismerte, hogy egyes területeket esetleg diplomáciai eszközökkel kell felszabadítani.
Viszont Oroszország jelenleg a csatatéren fölényben van, így valószínűleg kevéssé érdekelt a rendezésre való törekvésben.
Ausztria nem fogja ellenezni Románia és Bulgária teljeskörű schengeni csatlakozását az uniós belügyminiszterek csütörtökön Brüsszelben sorra kerülő ülésén.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy tegyen lépéseket az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások érdekében, és leszögezte: „Jól ismerem Vlagyimirt. Itt az ideje, hogy cselekedjen. Kína segíthet. A világ vár!”
A Szíriával szomszédos országok támogatását és Szíria demokratikus átalakítása érdekében tett lépéseket ígért Joe Biden amerikai elnök vasárnap az Aszad-rezsim bukására reagálva.
Bassár el-Aszad szíriai elnök ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból – jelentette vasárnapra virradóra az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja a szíriai hadsereg tisztjeire hivatkozva.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Szíriában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a polgárháborús helyzet súlyosbodása miatt azonnal hagyják el az országot bármely létező és még biztonságos útvonalon keresztül.
Washington „békés, demokratikus eljárásra” szólított fel Romániában, miután az alkotmánybíróság orosz beavatkozás gyanúja miatt pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot, mindössze két nappal a szavazás második fordulója előtt.
Több ezer ember menekült el a közép-szíriai Homszból, az ország harmadik legnagyobb városából péntekre virradóan – közölte egy háborús megfigyelő szervezet és helyi civilek.
Romániában veszélyes helyzet jött létre, az erdélyi magyarok azonban képesek felismerni és elhárítani a veszélyt – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a romániai <
Moszkva tagadja, hogy beavatkozott volna a romániai választásokba, miután olyan hírszerzési infomációk láttak napvilágot, miszerint egy külső állami szereplő befolyásolta az elnökválasztás első fordulóját.
Pénteken 10.30 óráig 3506 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!