Fotó: freepik.com
Új dokumentumot tesz közzé a Mária-jelenésekről május 17-én a Vatikán tanítóhivatala, a Hittani Dikasztérium.
2024. május 08., 18:032024. május 08., 18:03
A szentszéki sajtóiroda kedden, május 7-én jelentette be, hogy Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium (DDF) prefektusa május 17-én, pénteken fogja nyilvánosságra hozni a jelenések és más természetfeletti jelenségek megkülönböztetésére vonatkozó új normákat – írta a romkat.ro.
VI. Pál pápa 1978-ban hagyta jóvá a feltételezett jelenések vagy kinyilatkoztatások megkülönböztetéséről szóló normákat. Fernández a dokumentum megjelenésének napján délben élőben közvetített vatikáni sajtótájékoztatón fog beszélni Armando Matteóval, a DDF doktrinális részlegének titkárával. A bejelentésre azt követően került sor, hogy Víctor Manuel Fernández és Armando Matteo május 4-én négyszemközt találkozott Ferenc pápával, és a pápa valószínűleg áttekintette a készülő dokumentumot.
II. János Pál pápa idején, 2001-ben a Vatikáni Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció egy hosszú dokumentumot adott ki a népi kegyességről, amely megismételte az egyház tanítását, miszerint a magánkinyilatkoztatások nem tartoznak a hit letéteményéhez. „Az idők folyamán voltak úgynevezett magánkinyilatkoztatások, amelyek közül néhányat az egyház tekintélye elismert. Ezek azonban nem tartoznak a hit letéteményeséhez” – áll a Katolikus Egyház Katekizmusának 67. pontjában.
Mint olvasható, „nem az a feladatuk, hogy javítsák vagy kiegészítsék Krisztus végleges kinyilatkoztatását, hanem az, hogy segítsenek teljesebben megélni azt a történelem egy bizonyos időszakában. Az egyház tanítóhivatalától vezérelve a sensus fidelium tudja, hogyan kell megkülönböztetni és befogadni ezekben a kinyilatkoztatásokban mindazt, ami Krisztus vagy szentjei hiteles hívását jelenti az egyház számára.”
Csoda Međugorjében – Magyar fiataloknak jelent meg a Szűzanya – ez a címe annak a hatásvadász címmel ellátott Youtube-videónak, amely bejárta a közösségi oldalt.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell a hadiipari termelésüket – szögezte le kedd esti washingtoni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.
A Hamászra gyakorolt katonai nyomás nélkül nem lehetséges a Gázát uraló iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszok kiszabadítása – ezzel indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Rafah elleni műveletek megkezdését.
Románia nyitott arra, hogy megvitassa egy Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnába küldésének lehetőségét – közölte Klaus Iohannis elnök kedden az Egyesült Államokban.
Nagyszabású támadássorozatot indított az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy nappal a moszkvai győzelem napi ünnepség előtt ukrán városok ellen.
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézmény kapott kedden e-mailben pokolgépes fenyegetést, főleg iskolák – közölte a rendőrség. A fenyegetések közül eddig egy sem bizonyult valódinak.
szóljon hozzá!