Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Tavaly több mint félmillió hektárnyi terület, mintegy 5500 négyzetkilométer vált lángok martalékává, s a leégett területek közül legkevesebb százezer hektár tartozott a fokozottan védett Natura 2000 védettség program alá – közölte az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja a 2021-ben pusztító erdőtüzekről szóló éves jelentésében hétfőn.
2022. október 31., 19:162022. október 31., 19:16
Az uniós bizottság közleménye szerint a tavalyi év 2017 után a második legrosszabb volt az EU területén leégett területek tekintetében azóta, hogy az Európai Unió 2006-ban ilyen típusú feljegyzéseket kezdett készíteni.
Kiemelték, öt évvel ezelőtt több mint kétszer annyi terület égett le az Európai Unióban, mint tavaly. A 2017-es, eddigi legsúlyosabb tűzszezon óta mintegy 35 340 négyzetkilométeres területet égettek fel az erdő-, illetve bozóttüzek. A teljes leégett terület mintegy 35 százaléka, azaz több mint 11 600 négyzetkilométer a Natura 2000 környezetvédelmi programhoz tartozott.
A legtöbb, főként augusztusban pusztító erdő-, illetve bozóttüzet Olaszország, majd Portugália és Görögország jelentette. Tavaly szintén Olaszországban égett le a Natura 2000 védettséget élvező területek legtöbbje, a program alá tartozó teljes terület közel egynegyede.
Közölték azt is, hogy tavaly a tagországok 11 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust, mely tűzöltó repülőgépeket, helikoptereket és személyi segítséget biztosított az érintett államok számára.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az illetékes hatóságok tavaly 1154 esetben jelentettek erdő-, illetve bozóttüzet, a leégett terület 2413 hektárt tett ki az országban. A jelentéstevők szerint úgy a tűzesetek száma, mint a legégett területek nagysága tíz éves viszonylatban átlagosnak mondható.
A leginkább tűzveszélyes időszak február vége és április közepe között volt, majd pedig júniusban és szeptemberben jelentették a legtöbb tűzesetet Magyarországon. A tavaszi tüzek többségét az ország északi területein, Borsod-Abaúj Zemplén megyében, Heves megyében, Nógrád megyében, valamint Pest megyében jegyezték fel. A nyári tüzek leginkább az Alföldön pusztítottak. A tüzek többsége tavaly az erdőkkel szomszédos mezőgazdasági területen keletkezett és onnan terjedt át az erdős területre. Magyarországon a legégett területek átlagosan egy hektárt tettek ki, két tűzeset volt, melyek esetében több mint 50 hektár erdőterület vált a tűz martalékává.
A tüzeknek csak kis hányadát okozzák a gyújtogatók, a legtöbb erdőtűz gondatlanság, azaz helytelenül eloltott tábortüzek, tiltott mezőgazdasági égetésből, főként tarlóégetésből eredő tüzek, illetve eldobott cigarettacsikkek miatt keletkezett – tették hozzá.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!