– mondta Hagari.

Az al-Kasszam Brigádok – a Hamász katonai szárnya – arról számolt be, hogy egy hozzájuk kötődő Hamász-egység „képes volt beszivárogni a tengeren és partra szállni a megszállt Askelóntól délre fekvő Zikim partjainál”.

Az Al-Kasszam Brigádok szerint „fegyveres összecsapásokra” került sor az említett területen.

A szerda reggeli beszámolók szerint az izraeli légierő a terroristák gázai állásait is támadta az éjszaka folyamán, a gázai egészségügyi miniszter állítása szerint a halálos áldozatok száma elérheti az ötvenet.

Az izraeli hadsereg azt is bejelentette, hogy

A csapások válaszul érkeztek két rakétára, amelyeket kedden indítottak Szíriából a Golán-fennsíkok felé – közölte a hadsereg a Telegramon.

Eközben

„A következő szakasz előtt állunk, jön” – mondta a miniszterelnök kedden az Izraeli Védelmi Erők Jahalom nevű alakulatánál Netanjahu hivatalának sajtóközleménye szerint. „Ti tudjátok ezt, és ti is részesei vagytok, az élcsapat részei vagytok” – mondta a miniszterelnök.

A Jahalom egység a Harci Műszaki Hadtest egy speciális egysége, amelyet különleges mérnöki feladatokra képeznek ki – olvasható az Izraeli Védelmi Erők honlapján. A sajtóközlemény szerint Netanjahu az IDF Immanuel bázisán tett látogatása során tájékozódott az egység közelmúltbeli tevékenységéről és a jövőre való felkészüléséről.

„Egyetlen küldetésünk van – a Hamász szétzúzása. Addig nem állunk le, amíg ezt be nem fejezzük, az önök segítségével. Én számítok önökre, Izrael népe számít önökre. Büszke vagyok önökre, és tisztelgek önök előtt” – mondta Netanjahu.

A továbbiakban azt mondta, hogy

„Tegnap a gázai támadásaink során az ellenségre a legkeményebb csapást mértük, amit egyetlen nap alatt valaha is elszenvedett. Több tucat terroristát öltünk meg, talán még többet is. Ebben a pillanatban tisztázzuk a csapás pontos nagyságrendjét” – mondta Netanjahu. „Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy miközben északon további szektorokban is aktívak vagyunk, lecsapunk arra, aki megpróbál minket megtámadni, Júdeában és Szamáriában is” – tette hozzá, bibliai nevekkel utalva Ciszjordániára.

A sajtóközlemény hozzátette, hogy Netanjahunak megmutattak néhány lőszert, amelyet a Hamász vitt Izraelbe, és amelyet a Jahalom egység lefoglalt és átadott a lőszerek semlegesítésével foglalkozó nemzeti központnak.

Eközben

annak érdekében, hogy az izraeliek ne ragadjanak le a véres, házról házra zajló harcokban, miközben a Gáza elleni támadásra készülnek – közölte a CNN-nel több, az ügyet ismerő forrás.

Az Izraeli Védelmi Erők számára a Hamász gázai legyőzésére irányuló különböző stratégiák kidolgozásában nyújtott segítségük során az Izraelbe küldött amerikai katonai tanácsadók kifejezetten a 2004-es fallúdzsai harcokból, az iraki háború egyik legvéresebb csatájából levont tanulságokra hivatkoznak.

Az amerikai katonai tanácsadók

ahelyett, hogy teljes körű szárazföldi támadást indítanának Gáza ellen, ami túszokat és civileket sodorhatna veszélybe, és tovább gerjesztené a feszültséget a térségben.

Az amerikai vezetésű koalíciós erők által az iraki Moszul városának az Iszlám Államtól való visszafoglalásáért folytatott harc során kidolgozott stratégiákat is felhasználják, amelyek nagyobb mértékben támaszkodtak a különleges műveleti erőkre. A Hamászhoz hasonlóan az Iszlám Állam is alagutakat épített Moszulban, és civileket használt emberi pajzsként, így a város visszafoglalásáért folytatott harc nehezebb és hosszasabb volt a vártnál.

Az üzenet átadásának elősegítésére

James Glynn altábornagy, a tengerészgyalogság különleges műveleti parancsnokságának korábbi parancsnoka jelentős tapasztalattal rendelkezik az iraki városi hadviselésben, különösen Fallúdzsában, ahol az amerikai erők és a felkelők közötti legvéresebb harcok némelyikének idején parancsnokolt csapatoknak – mondták a tisztviselők.

A Hamász október 7-i, Izrael elleni terrortámadása óta az Egyesült Államok egyre inkább aggódik amiatt, hogy Izrael stratégiája, miszerint nagyszámú szárazföldi csapattal vonul be a Gázai övezetbe, csak félig-meddig kiforrott, és az izraeli erők véres és határozatlan idejű megszállásához vezethet a Gázai övezetben – mondták tisztségviselők.

Mindeközben Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden az ENSZ-ben tartott felszólalásában leszögezte:

„Az Egyesült Államok nem törekszik konfliktusra Iránnal. Mi nem akarjuk, hogy ez a háború kiszélesedjen, de ha Irán vagy szövetségesei bárhol amerikaiakra támadnak, ne legyen kétség afelől, hogy megvédjük az embereinket, megvédjük a biztonságunkat, méghozzá gyorsan és határozottan” – hangoztatta Blinken.

Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter az ENSZ-ben arra figyelmeztetett, hogy valós annak a veszélye, hogy a konfliktus kiszélesedik. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ezt megállítsuk.”

– fogalmazott Blinken erre reagálva.

Blinken felszólította a teheráni vezetést, hogy akadályozza meg az Irán által támogatott libanoni siíta Hezbollahot beavatkozását a konfliktusba. Az iráni kötődésű terrorszervezetek egyre gyakoribb támadásai miatt Washington a Közel-Keleten állomásozó katonák védelme érdekében hadihajókat, köztük két repülőgép-hordozót és vadászgépeket vezényelt a térségbe.

„Felszólítunk minden tagállamot, hogy küldjenek határozott és egységes üzenetet minden olyan állami vagy nem állami szereplőnek, amely azt fontolgatja, hogy újabb frontot nyit az Izrael elleni konfliktusban, vagy Izrael partnereit, beleértve az Egyesült Államokat veszi célpontba, ne tegyék! Ne öntsenek olajat a tűzre!” – fogalmazott Blinken.

Irán nem fűzött megjegyzést Blinken felszólalásához.

Ugyanakkor Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácsban kedden elmondott beszédében kijelentette, hogy

„Fontos azt is elismerni, hogy a Hamász támadásai nem légüres térben történtek. A palesztin nép 56 éve van kitéve a fojtogató megszállásnak” – mondta Guterres, hozzátéve, hogy a palesztinok „azt látták, hogy földjüket folyamatosan felemésztik a telepek, és erőszak sújtja őket”.

Guterres ugyanakkor megjegyezte, hogy

Hozzátette, hogy a palesztin népet sem szabad kollektíven büntetni a Hamász támadásaiért.

Guterres szerint ezért a konfliktusban részt vevő valamennyi félnek „a katonai műveletek végrehajtása során folyamatosan ügyelnie kell arra, hogy megkíméljék a civileket”, valamint „tiszteletben kell tartani és védeni a kórházakat, és tiszteletben kell tartani az ENSZ létesítményeinek sérthetetlenségét, amelyekben ma több mint 600 ezer palesztin kap menedéket”.

Guterres „mélységesen aggasztónak” nevezte az Izrael által a Gázai övezetre mért fokozott csapásokat, mivel „a civil áldozatok száma és a városnegyedek nagyarányú lerombolása tovább növekszik”.

Az ENSZ-főtitkár szerint az elmúlt két hétben Gáza bombázásaiban legalább 35, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalának munkatársa vesztette életét.

Azt mondta, hogy

Guterres hangsúlyozta, hogy a Gázába szállított segélyek nem felelnek meg a hatalmas szükségleteknek, beleértve az üzemanyagkészleteket, amelyek „napokon belül” kifogynak.

Megismételte felhívását „azonnali humanitárius tűzszünetre”, a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldására és a túszok azonnali, „feltételek nélküli” szabadon bocsátására.

A beszéd nyomán

azzal vádolva őt, hogy a Biztonsági Tanácsban tartott beszédében „együttérzést” tanúsított a terroristák és gyilkosok iránt.

Tűzszünetet és a palesztinok védelmét kérte Abbász

A Gázai övezetben haladéktalan tűzszünetet és a palesztinok védelmét sürgette Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden Emmanuel Macron francia államfővel a Palesztin Nemzeti Hatóság székhelyén, Rámalláhban tartott találkozóján.
Abbász felszólította hivatali partnerét, hogy segítsen véget vetni az „agressziónak” a Gázai övezetet uraló szélsőséges Hamász és Izrael háborújában.
„Látom, hallom a civil lakosság szenvedését a Gázai övezetben és Franciaország számára semmi sem igazolhatja ezt” – hangsúlyozta Macron hozzátéve, hogy a palesztin, izraeli és francia életek egyenlő értékkel bírnak.
A francia elnök kijelentette, hogy a Hamász támadása Izrael ellen „a palesztinok számára is katasztrófát jelent”.
Macron ismételten szót emelt békekezdeményezéséért, amelynek – a francia államfő szavai szerint – három oszlopa a terrorista csoportok elleni harc, a polgári lakosság védelme és a politikai folyamat újraindítása. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások újrafelvétele fontosabb, mint valaha.
„Rövid távon tudjuk, hogy a helyzet még jelentősen romolhat” – mondta Macron. Leszögezte egyben, hogy Párizs partnereivel azon lesz, hogy megoldást találjon, hogy az olyan terrorszervezetek, mint az iszlamista Hamász elleni harc ne terhelje a jövőt és ne borítsa lángba a térséget. Abbászhoz intézve szavait hozzáfűzte, hogy „semmi sem igazolhatja a terrorizmust, és ezt Ön tudja jól”.
Míg Macron korábban megerősítette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök oldalán Izrael önvédelemhez való jogát, addig Abbász a zsidó államot és támogatóit hibáztatta a konfliktusért és határozottan elítélte a Gázai övezet bombázását.
A palesztin elnök mindemellett nemzetközi békeszövetséget és békekonferenciát szorgalmazott.
Az Abbász vezette Fatahhal is szemben álló és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, és több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 200 embert elraboltak és túszként tartanak fogva.
Az izraeli válaszcsapásokban azóta már 5791 ember halt meg a Gázai övezetben az ottani egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint. Izrael a támadásra válaszul leállította az övezet áram-, üzemanyag-, élelmiszer- és egy időre a vízellátását is.