Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A kormány azon dolgozik 2010 óta, hogy a Magyarországon kívül élő magyarok érezzék, az anyaország nem mondott le róluk – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa pénteken Győrben, a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 19. továbbképzésének záróünnepségén.
2019. augusztus 30., 20:462019. augusztus 30., 20:46
Szilágyi Péter elmondta: azért, hogy ezt az érzést erősítsék, első lépésként módosították az állampolgársági törvényt, hogy a diaszpórában élők a Kárpát-medencei magyarság mellett könnyített módon szerezhessenek magyar állampolgárságot, második lépésként pedig elfogadták 2011-ben az alaptörvényt.
– mondta a miniszteri biztos.
Kifejtette, hogy 2013-ban elindult a Kőrösi Csoma Sándor-program; 2017-ben nyílt pályázati rendszer indult a diaszpórában élő magyar szervezetek számára, amelynek éves kerete ötszázmillió forint; elindult a Rákóczi Szövetséggel együttműködve egy dipaszpóra-táboroztatási program; a nemzetpolitikai államtitkárság továbbképzéseket tart a hétvégi iskolákban dolgozó pedagógusoknak, idén februárban több mint százan vettek részt egy ilyen képzésen.
Szilágyi Péter megköszönte a képzésen résztvevőknek, hogy a diaszpórában élő magyar közösségekben időseket és gyermekeket is segítenek, megismertetik velük a magyar nyelvet és kultúrát, ezáltal megerősítik magyarságukban az egész közösséget.
A nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók továbbképzését az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezi a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával együttműködve. Idén 13 országból 32-en vettek részt az egyhetes képzésen. Érkeztek pedagógusok az Amerikai Egyesült Államokból, Argentínából, Ausztriából, Ausztráliából, Brazíliából, Ciprusról, Csehországból, az Egyesült Királyságból, Izlandról, Kanadából, Németországból, Paraguayból és Svédországból.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.
A Külügyminisztérium vasárnap délután utazási figyelmeztetést adott ki a román állampolgárok számára, miután a spanyol meteorológusok vörös vagy narancssárga riasztást adtak ki intenzív esőzések és erős szél miatt.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.
Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
szóljon hozzá!