Szijjártó Péter külügyminiszter garanciákat vár a magyar energiabiztonság szavatolására
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a hétfői, európai uniós tagországok külügyminisztereinek ülése előtt garanciákat kér az ukránoktól, vagy az Európai Uniótól arra, hogy a jövőben a magyar energiabiztonságot nem fogják fenyegetni. Szijjártó Péter erről a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt.
2025. január 26., 15:142025. január 26., 15:14
2025. január 26., 15:162025. január 26., 15:16
Hétfőn Brüsszelben üléseznek az európai uniós tagországok külügyminiszterei, az ő feladatuk dönteni arról, hogy meghosszabbítják-e az Oroszországgal szemben fennálló szankciós intézkedéseket – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Az elmúlt három évben ,,minden egyes nap ugyanaz volt az álláspontunk:
csak az európai emberek életszínvonalát csökkentik és az európai országoknak okoznak gazdasági veszteségeket – jelentette ki. Világossá vált, hogy ,,nekünk van igazunk” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt három évben nagyon sokat küzdöttek, hogy olyan szankciók ne lehessenek, amelyek a nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai érdekeinket súlyosan sértették volna. Ezért például soha nem tudtak a brüsszeliek az akaratuk ellenére sem szankciókat életbe léptetni például a földgázszállításban vagy a nukleáris ipari együttműködésben – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: ezzel párhuzamosan
Az elmúlt időszakban részben korlátozták a Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajszállításokat, támadások történtek a Török Áramlat vezetékkel szemben, leállították a Közép-Európába irányuló földgáztranzitot Ukrajnán keresztül – sorolta.
Ez a két dolog a jövőben nem mehet együtt párhuzamosan: nem lehet egyszerre károkat okozni a magyar gazdaságnak és közben kockára tenni a magyar energiabiztonságot – hangsúlyozta. Ezért a holnapi, hétfői holnapi ülés előtt Magyarország világossá tette: garanciákra van szüksége vagy az ukránoktól vagy az Európai Uniótól arra, hogy a jövőben az energiabiztonságát nem fogják fenyegetni.
Szijjártó szerint ez egy abszurd helyzet: minket, egy európai uniós tagországot és még néhány közép-európai országot, szintén uniós tagországokat, az energiabiztonságunkat veszélyezteti egy olyan ország, amely tagjelölt, tehát tagja akar menni az Európai Uniónak. És eközben az Európai Bizottság minket próbál meggyőzni arról, hogy engedjük a szankciókat és hagyjuk azt, hogy az ukránok a ,,bolondját járassák velünk energiabiztonság szempontjából”. Ez nem fog menni a jövőben, ezt világossá tettük – jelentette ki.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon megjegyzésére, amely szerint ha ,,Orbán Viktor blokkolja a szankciókat, akkor egyértelműen kiderül, hogy Putyin csapatában játszik és nem a miénkben”, Szijjártó Péter azt mondta: az európai politikában van jó néhány olyan ,,Soros -bérenc”, aki el sem tudja képzelni, hogy vannak olyanok, akik a saját érdekeiket képviselik.
– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. A szomszédságban folyó háborúról ,,világos a véleményünk”, de ez nem a mi háborúnk és ezért nem vagyunk hajlandók ennek a háborúnak az árát fizetni – emelte ki. Hozzátette: nem vagyunk hajlandók tolerálni azt, hogy ezen háborúra hivatkozva egyesek a magyar emberek, Magyarország, a magyar gazdaság energiabiztonságát kockára akarják tenni és nem fogjuk hagyni, hogy a magyar emberekkel viseltessék ennek a háborúnak a terhét.
Szijjártó Péter közölte: az Európai Unió jelenlegi külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Kaja Kallasnak is elmondta szombaton telefonon:
– hangsúlyozta.
A miniszter kitért arra is: Brüsszelben a demokrácia azt jelenti, hogy a brüsszeli tisztviselők, bürokraták vagy egyes nagy tagállamok úgy alakítják vagy úgy értelmezik a szabályokat, ,,ahogyan éppen ők azt akarják”. Szavai szerint a jogállamisági vizsgán ma Brüsszel, a brüsszeli bürokraták és egyes nagy tagállamok liberális vezetői ,,hatalmas elégtelen kapnának”.
Az európai szabályok világosan rendelkeznek arról, hogy egyhangúság kell szankciók ügyében, de már pedzegetik: ha nincs egyhangúság, majd másként értelmezik ezeket a bizonyos szabályokat. Azt a kérdést vetik fel, hogy ,,a jognak van ereje, vagy az erőnek van joga?” Azt mondják, ha nem megy egyhangúlag, majd ,,megerőszakolják” az európai jogállamisági kérdéseket, az európai demokráciát és majd többségi döntéshozatallal próbálnak megoldást keresni azokra a politikai külpolitikai kérdésekre, amelyeket egyébként csak egyhangúsággal lehet eldönteni.
Ez is mutatja, hogy mindazok a támadások Magyarországgal szemben, amelyek Brüsszelből a ,,jogállamiság álcájával érkeznek”, politikai támadások. Azért, mert a brüsszeli liberális mainstream, a Soros-központ nem hajlandó elviselni, hogy Magyarországon az emberek patrióta politikára adtak felhatalmazást a magyar kormánynak. Magyarországon már tizenöt éve mondhatja magát rendkívül szerencsésnek azért, hogy az országban olyan politikai stabilitás van, amellyel sikerült kivédeni az összes ilyen ,,rendkívül durva támadást” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A politikai indíttatású energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét és súlyos hatással vannak életszínvonalra is, ezért mielőbb újabb források és szállítási útvonalak bevonására lenne szükség – jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Bukarestben.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
szóljon hozzá!