Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen, attól függetlenül, hogy ez hol, melyik országban történik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.
2024. november 29., 15:012024. november 29., 15:01
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán elmondott felszólalásában aláhúzta, hogy Magyarország esetében a nemzet és az ország határai történelmi okokból kifolyólag nem esnek egybe, s ezért Magyarország külpolitikájának szíve közepe egyértelműen a külhoni magyar közösségek jogainak biztosítása.
„Sajnos a kárpátaljai magyar közösség tagjainak el kell szenvedniük, hogy súlyosan korlátozzák és sértik a jogaikat az anyanyelvi oktatáshoz, az anyanyelvű médiához, az anyanyelvű kultúrához, az anyanyelvű közigazgatáshoz” – fogalmazott.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
„Még olyan törvényhozási kísérletek is vannak, amelyek értelmében az anyanyelvhasználatot kitiltanák az iskolai órákról” – tette hozzá.
Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
„A nemzetközi közösség kötelességének tartjuk, hogy kiálljon a nemzeti közösségek jogainak megsértése esetén, függetlenül attól, hogy az melyik országban történik” – szögezte le.
„A kisebbségek jogainak megsértése nem tekinthető kétoldalú kérdésnek. És remélem, hogy nem lesz kísérlet arra, hogy ezt így tekintsék” – összegzett.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
Megalapozatlannak nevezte a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a romániai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatos vádakat – közölte pénteken a Reuters és az EFE.
Kedden hallgatja meg az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága a TikTok képviselőit a romániai elnökválasztással kapcsolatban – közölte pénteken Dan Nica, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy egy új, nukleáris robbanótöltet hordozására is képes ballisztikus rakétával fog ismét csapást mérni Ukrajnára, miután Moszkva széles körű támadást intézett a kritikus energetikai infrastruktúra ellen.
Számos palesztinpárti tüntetőt vettek őrizetbe New York belvárosában a hálaadás napján tartott hagyományos ünnepi felvonulás helyszínén csütörtökön.
Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin csütörtökön Kazahsztán fővárosában. Az Európai Parlament további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
Vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el csütörtökön az Ukrajnát ért újabb masszív orosz rakéta- és dróntámadás miatt több régióban – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni.
Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja halálos fenyegetést kapott – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, a tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) is arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!