Szijjártó Péter külügyminiszter az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésen
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatokból – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kijevben azon a sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalásuk után tartott vendéglátójával.
2021. január 27., 13:182021. január 27., 13:18
2021. január 27., 14:362021. január 27., 14:36
Szijjártó Péter elmondta: arra kérte hivatali partnerét, hogy kezdjenek közös munkába a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt években feszültséget keltő oktatási törvény ügyében, és a két ország között létrehozott közös oktatási munkacsoport kezdjen konzultációkat. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ha ezeken az egyeztetéseken megoldást találnak, akkor „nagyon komoly teher kerülhet le” a kétoldalú kapcsolatokról.
A magyar miniszter hozzáfűzte: ukrán partnere biztosította afelől, hogy a készülő kisebbségi törvényről is érdemi párbeszédre kerül sor, amelybe bevonják a magyar nemzetiség képviselőit. Kifejtette, hogy a magyar kormány a kárpátaljai magyar nemzeti közösségre úgy tekint, mint összekötő kapocsra a két ország között, és e tekintetben mint erőforrásra. „Amikor mi támogatjuk a magyar nemzeti közösséget, akkor a hitünk szerint erősítjük a magyar–ukrán együttműködést is. Ezért arra kérjük Ukrajna minden polgárát, hogy így tekintsen a Magyarországról érkező támogatásokra” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Felsorolta egyebek között, hogy már elkészült a záhonyi Tisza-híd felújítási terve, a magyar fél kész új határátkelőt nyitni Nagyhódos és Palád között, 50 millió euró hitellel készül támogatni kárpátaljai útépítési terveket, és eddig összesen 16 milliárd forint hitellel támogatott 34 ezer kárpátaljai pályázatot, továbbá készen áll az M3-as és az M34-es autópályák elvezetésére az ukrán határig, és kész részt venni ukrajnai infrastruktúra megépítésében is.
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás
A humanitárius támogatások közül Szijjártó kiemelte, hogy eddig 2300 olyan ukrán kisgyermek kapott lehetőséget magyarországi táborozásra, akiknek a szülei a kelet-ukrajnai harcokban érintettek voltak. Elmondta, hogy amennyiben a koronavírus okozta járványhelyzet ezt megengedi, a gyermekek táboroztatása idén is folytatódik. Az MTI kérdésre hozzátette, hogy eddig a Donyec-medencei harcokban megsérült 42 ukrán katona számára biztosítottak Magyarországon egészségügyi ellátást, rehabilitációt. Készen áll Magyarország ennek a programnak a folytatására is, ha ezt a járványhelyzet majd lehetővé teszi.
Dmitro Kuleba kiemelte: nincs semmilyen alap azt feltételezni, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség hajlana a szeparatizmus felé, de azt sem, hogy az ukrán állam bármilyen kárt akarna okozni az Ukrajnában élő magyaroknak. „Határozottan elítélek minden, az ukrajnai magyar kisebbséggel szembeni negatív megítélést, és elfogadhatatlannak tartok minden ukránellenes retorikát, amely időnként egyes politikai körökből hallható” – szögezte le.
Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország változatlanul támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, továbbá Ukrajnát az Európai Unióban. Megerősítette, hogy továbbra is napirenden van Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója. Hozzáfűzte: dolgoznak azon, hogy ez a találkozó a lehető legeredményesebb legyen és új lapot nyisson a kétoldalú kapcsolatokban.
Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.
Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.
Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy.
Egy második román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott kedden a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Döntetlen született az Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!