– összegzett a Kyiv Independent.

„Ez a törvényjavaslat átlátható szabályokat határoz meg a mozgósítási folyamatra vonatkozóan, valamint a katonák és a sorkötelesek jogainak szükséges szabályozását is rögzíti” – áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében.

A mozgósítás a teljes körű háború alatt is kulcsfontosságú kérdés volt Ukrajnában, az ország vezetése igyekszik több embert toborozni, hogy a 2023-as harcok után újra feltöltse a sorait.

Amióta Volodimir Zelenszkij elnök egy decemberi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a katonai parancsnokság 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolta, a társadalomban fokozódtak a feszültségek a 2024-es mozgósítás lebonyolítása miatt.

Néhány nappal Zelenszkij nyilatkozata után, december 25-én a kormány benyújtotta az új mozgósítási törvény első változatát. Ez az első tervezet vitát váltott ki – tisztségviselők és jogi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ellentmond az alkotmánynak és sérti az emberi jogokat.

Dmitro Lubinyec emberi jogi ombudsman egy januári interjújában azt mondta, hogy a javasolt tervezet több hatalmat ad a területi toborzóközpontoknak, a sorozást végző katonai egységeknek. Márpedig az alkotmány értelmében a katonai egységek nem vehetnek részt az állampolgárok jogainak korlátozásában – tette hozzá.

Lubinyec szerint „képtelenség, hogy egy katonatiszt (a területi toborzóközpontokban) úgy döntsön, hogy valaki nem adhatja el a lakását (ez az egyik javasolt korlátozás a behívó alól kibújók számára)”.

A frissített tervezet szerint

A központban való meg nem jelenés néhány elfogadott oka közé tartozna a betegség, a megérkezést lehetetlenné tevő körülmények vagy a családban bekövetkezett haláleset.

A január 30-i sorozás a korábbi változattól eltérően azt is javasolja, hogy a hadkötelezettség alól mentesítsék azokat, akik bármilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Az előző változat az enyhébb fogyatékossággal élők behívását javasolta.

Az új tervezet először javasolja a rendőrök és az ügyészek mozgósítását is.

A 18 és 24 év közötti férfiak választhatnának, hogy mikor vesznek részt katonai kiképzésen, amely nem lenne hosszabb öt hónapnál, és a kiképzés ideje alatt megtarthatnák munkahelyüket.

A törvényjavaslat szabadságot is bevezet az orosz hadifogságból visszatérő hadifoglyok számára – 90 nap fizetett szabadságot kapnának, mielőtt visszamennének katonának.

Egy másik javasolt intézkedés a külföldön tartózkodó ukrán férfiakra összpontosít. Amikor konzuli szolgáltatásokért folyamodnak, például útlevelük megújításáért, a hadköteles korú férfiaknak olyan dokumentumokat kell majd bemutatniuk, amelyek igazolják, hogy egy helyi toborzóközpontban regisztrálták őket.

– mondta Jehor Csernev, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának helyettes vezetője, aki a tervezet felülvizsgálatára készül.

A törvényjavaslat elfogadásához két szavazásra lenne szükség. Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt törvényhozója szerint legkorábban február 7-én kerülhet sor az első szavazásra.

Ukrajna újabb mozgósítási kísérlete olyan körülmények között zajlik, amikor a nyugati és az ukrán média egyre gyakrabban számol be Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok valószínűsíthető menesztéséről.

űAmikor a közelgő mozgósítási kampányról nyilatkozott nyilvánosan, Zelenszkij a katonai parancsnokságra hárította a felelősséget, mondván, hogy nem adtak neki megfelelő indoklást a közel félmillió új újonc 2023-as behívására. Zaluzsnij nyilvánosan nem közölte, hogy hány katonát akar besorozni.

Eközben Oroszország arra számít, hogy 2024-ben mintegy 400 ezer embert toboroz, hogy harcoljon az Ukrajna elleni háborújában – jelentette a Moscow Times.