Fotó: A szerző felvétele
Mit érez, amikor átmegy a Románia és Szerbia határát jelentő Dunán, és belép Romániába?
Azt érzem, hogy a sajátjaim között vagyok. Olyan emberekkel találkozhatok, akik meghallgatnak, akik ugyanazzal foglalkoznak, amivel én is. Én büszke vagyok a románságomra. A nyelv és a kultúra miatt is, de az őseink közös történelme miatt is. Számomra fontos, hogy a román művelődésügyi minisztériumban, vagy a bukaresti egyetem történelemtudományi fakultásán, vagy az etnológiai intézetben arról tudok tárgyalni, hogy mit tehetnénk a timoki románokért.
Érzi, hogy megértik és támogatják önt a közösség identitásának a megőrzéséért vívott csatájában?
A megértés ügyében nem panaszkodhatunk. Támogatást azonban nem annyira az intézményektől, inkább az intézményekben dolgozó emberektől kapunk. Azoktól, akikkel személyes kapcsolatba kerülünk. A veszélyeztetett örökségről szóló bákói konferencián hallottam, hogy mit tesz a lengyel állam, mit tesz a szlovák vagy a magyar állam a határon túli kisebbségeiért. Sok pénzt fordítanak a kisebbségekre. Persze a pénz sohasem elég, a méltányos elosztás is fontos lenne. A szerbiai Bánságban élő románok Ion Cizmas által vezetett szervezete csak 2007-ben félmillió eurót kapott a román államtól. A timoki románok számára azonban még egy 50 ezer eurós pályázati lehetőség sem volt.
Mit gondol, miért nem vesz tudomást a román állam önökről?
Ez még a Tito és Ceauşescu idejére vezethető vissza. Közöttük megegyezés született arról, hogy a szerbiai Bánságban élő románok és a romániai Bánságban élő szerbek minden jogot, támogatást megkapnak országaikban. Ez paritásos alapon történt. A timoki vlahok azonban túl sokan vannak, így hát kimaradtak az alkuból. Tito idejében Jugoszlávia a Vajdasággal akarta bizonyítani azt, hogy megoldotta a kisebbségi problémát, jogokat adott a kisebbségeknek. Azt is sugallta ezzel, hogy csak ott élnek kisebbségek az országban. A Duna déli oldalán nincsenek kisebbségek. Tito és Ceauşescu halála után mindkét országnak megvoltak a maga bajai, így csak 4-5 éve vetődött fel a timoki vlahok kérdése.
Milyen lélekszámú ez a timoki vlah közösség?
154 falu népét kizárólag románok alkotják. Ezek között vannak ezres és ötezres települések is. De van további 48 falu és 18 város, amelyekben számottevő román népesség is él.
Milyen állapotban van a román nyelv? Mennyire vállalja ez a közösség a román identitását?
Az idősek beszélik a nyelvet, a fiatalok nyelvtudása azonban egyre gyengébb. Nincsenek ugyanis iskoláink. Sok szláv jövevényszót használunk, ezek azonban a román nyelvtan szabályai szerint épültek be a nyelvünkbe. A használt szavak mintegy negyven százaléka szláv eredetű. A nyelv megannyi archaikus vonást is őriz.
Akik románul is, szerbül is beszélnek, azok minden bizonnyal jól megértik a timoki nyelvjárást. De megértik önöket azok, akik csak románul beszélnek? És megértik a timokiak az irodalmi román nyelvet?
A román tévéadók műsorait nem mindenki érti meg nálunk. Ez túlságosan művelt nyelv. Az embereknek meg kell magyarázni, hogy ők is megértenék, ha az iskolában is tanulták volna.
Nézik a román tévéműsorokat?
Egyesek nézik, mások nem. De csak tányérantennával lehet fogni a román adásokat. A kábeltévé-hálózatok kínálatába egyetlen román műsort sem vesznek be. Nálam Zajcsarban legalább hatvan csatorna jön be a kábelen, köztük arab nyelvű szíriai műsor is, de román egy sincs.
Segíthet-e az egyház az identitás megőrzésében? Hiszen önök is ortodox vallásúak, akárcsak a szerbek.
Szerettük volna, hogy a falvainkban a mi nyelvünkön is tartsanak istentiszteletet az ortodox templomokban. Nem akartuk megakadályozni a szerb istentiszteleteket, csak éppen a lehetőséget kértük, hogy a mi nyelvünkön is legyen szertartás. Sem a zajcsari, sem a branicsevói püspök nem engedélyezte ezt. Teoctist pátriárkát is megkerestük annak idején. Így történhetett, hogy építettünk egy templomot, és most épül másik kettő, ahol a román a szolgálat nyelve. Ezek a templomok nem a szerbiai, hanem a romániai ortodox egyház hierarchikus rendjébe illeszkednek be. Ezek a kísérletek azonban feszültséget szülnek. Tettlegességig éppen nem fajult a dolog, de szomorú, hogy a rendőrség sem törekszik arra, hogy lecsillapítsa a forrongókat.
Vlah nemzetiségűek a rendőrök a timoki településeken?
Zajcsarban a kisebbségi törvény előírása szerint hat román rendőrt is kellene alkalmazni. Amikor ezt kérjük, akkor azzal válaszolnak, hogy húszan vannak vlahok a rendőrség soraiban. Ők olyanok, akikről mi is tudjuk, hogy román falvakból származnak, tudjuk, hogy otthon románul beszélnek, de szerbként kerültek tisztségbe. Mi azt kértük, jelölhessünk olyanokat, akik vállalják az identitásukat. A kisebbségi törvény egyébként nagyon jó dolgokat tartalmaz, de a belgrádi szövegtől a helyi valóságig nagyon nagy a távolság.
A kisebbségi törvény a nemzeti tanácsok megalakítását is lehetővé teszi. Ezek a nemzeti tanácsok pedig költségvetési támogatást is kapnak.
Így van. Megalakult a vlah nemzeti tanács is, de a bejegyzése elhúzódott, mert ez a közösség is román anyanyelvű közösségként kérte a jogait. Tavaly százezer eurós nagyságrendű támogatást kaptunk.
Mire fordították ezt az összeget?
Hagyományőrző csoportokat támogattunk, könyveket adtunk ki, amelyek elsősorban szerb nyelven szóltak a timoki román közösség történetéről. Volt, aki kifogásolta, hogy nem román nyelven adtuk ki ezeket a könyveket, de ilyenkor mindig feltevődik a kérdés: ki tudja elolvasni románul? Nemcsak a közösségünk tagjainak, a szerbeknek is meg kell tanítanunk, hogy kik vagyunk, mit akarunk. Itt előbb a fejekben kell dolgozni, majd az iskolákban, a templomokban. Már az is nagy haladás lenne, ha heti három órában tanulhatnák a fiatalok az iskolában az anyanyelvüket, ha megismerhetnék a kultúrájukat, amely Európa ősi kultúrái közé tartozik. Nem lehet egy-két év alatt eredményt elérni. Lehet, hogy tíz év kell, vagy húsz.
Vannak civil szervezeteik, amelyek felvállalják a közösség ügyeit?
Húsz-harminc ilyen civil szervezet van bejegyezve.
Politikai szervezetek?
Három ilyen szervezet is létezik, de inkább a szerb pártokban szerepelnek vlah jelöltek. Sokan felhozzák, milyen fontos tisztségeket töltenek be vlahok. De ha megkérdezzük őket, valamenynyien szerbnek vallják magukat. És ha már valaki tisztségbe jutott, általában az a fontos számára, hogy ne veszélyeztesse a tisztségét a származása vállalásával. Legtöbbször csak akkor beszél nyíltan a román eredetéről, amikor már leköszönt a tisztségből.
Hogyan befolyásolta a vlah–szerb viszonyt az, hogy Koszovó kikiáltotta a függetlenségét? Segítette ez önöket?
Nem segített. Azzal gyanúsítanak bennünket, hogy újabb Koszovót akarunk.
Pedig úgy is lehetne értelmezni a történteket, hogy ha Szerbia nem oldja meg idejében a vlahok problémáit, ők is a koszovói recepthez folyamodhatnak.
Így kellene felvetni a kérdést, de sajnos épp az ellenkezője történik. Inkább úgy értelmezik, hogy a vlahok most csak jogokat kérnek, de holnap-holnapután már a területet kérik. Úgy gondolják, ha bármit is tennének a vlah közösségért, ez hosszú távon a terület elvesztéséhez vezetne.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
Egy kicsivel több anyagi és erkölcsi támogatásra lenne szükség Románia részéről. Ha Bukarest a diplomácia csatornáin határozottabban fellépne a timoki vlahok jogainak a tiszteletben tartásáért, ha elkezdhetnénk az anyanyelv iskolai oktatását, az sokat segítene. Nem kellene egyszerre mind a száz iskolában, ahol vlah gyerekek tanulnak, hanem csak ötben vagy tízben. Ha mindenki meggyőződik arról, hogy ezt lehet, akkor megszűnik bennük a félelem. Mert jelenleg félnek. Mindenki félti az állását, a pozícióját.
Ön a történelemtudományok doktora, disszertációját Bukarestben védte meg. Vannak történészek, akik úgy látják, az itteni román nép is a Balkánon alakult ki, és onnan vándorolt északnak. Van aki arra is következtet, hogy Románia azért nem foglalkozik a timoki vlahokkal, mert ezeknek a puszta léte is cáfolatot jelent a dákoromán kontinuitás elméletére; arra, hogy a román nép Erdély területén alakult ki. Hogy látja az eredetkérdést?
Azt hiszem, nem lehet kizárólagos elméleteket felállítani. Inkább az is-is megközelítés a helyes. Amiként a megáradt Duna visszahúzódása után tavak, tócsák maradnak, úgy maradtak a rómaiak visszavonulása után latin népcsoportok a Duna bal és jobb partján. A hegyek felé és a völgyek felé is vándoroltak az emberek. Nem lehet tehát azt mondani, hogy mi mentünk innen oda, vagy a románok jöttek onnan ide.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.