A fehér házi illetékes pontatlannak nevezte azt az értesülést miszerint a Fehér Házon belül is felmerült, hogy a béke érdekében Ukrajna gyakorlatilag NATO-tagságot kapna, ha lezárja a háborút, és ennek részeként Ukrajna területeként azt ismernék el, ami abban a pillanatban ukrán ellenőrzés alatt áll.

Megerősítette a vilniusi NATO-csúcstalálkozón tett elköteleződést Ukrajna jövőbeli NATO-belépését illetően, valamint arra, hogy ennek útját ki fogják jelölni és segítséget nyújtanak ezen az úton.

Hangsúlyozta:

Úgy értékelte, hogy van haladás az ukrán ellentámadásban, még akkor is, ha nem olyan ütemű, mint azt ukrán részről várták.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kormány a hét elején jelentette be az újabb katonai támogatási csomagot, amit az ukrán igények alapján állítják össze.

John Kirby arra a kérdésre nem reagált, hogy nagy hatótávolságú rakétaeszközök az ukrán kérés ellenére sincsenek az újabb csomagban sem.

Az F-16-osok ukrajnai hadrendbe állításáról hangsúlyozta, ennek

és aktív egyeztetések zajlanak az európai partnerekkel arról, hogy ez – amilyen hamar csak lehet – megkezdődhessen.

A Wagner-csoport fehéroroszországi jelenlétével és annak veszélyével kapcsolatban John Kirby úgy fogalmazott, „nem igazán világos, hogy ezek a Wagner-emberek pontosan hol tartózkodnak. Vannak, akik Fehéroroszországba mentek, és vannak, akik Afrikába, és úgy gondoljuk, hogy egy bizonyos létszám változatlanul Ukrajnában, vagy a közelben van”.

Megállapította, hogy

szemben Afrikával, ahol jelentős biztonsági kockázatot jelent a Wagner-csoport és annak destabilizáló hatása egyes országokban.

A Nigerben zajló politikai válságot tekintve úgy vélte, hogy változatlanul van mód és idő is a diplomáciai rendezésre, nem kommentálta, hogy a nyugat-afrikai országok szervezete, vagy más szereplők katonai beavatkozással reagálhatnak a kialakult helyzetre.

Hozzátette: az Egyesült Államok változatlanul Mohamed Bazoum elnököt és kormányát tekinti Niger demokratikusan megválasztott vezetőjének, és hatalomban maradását támogatja.