Tobias Billström svéd külügyminiszter
Fotó: Facebook/Tobias Billström
Miközben a bukaresti svéd nagykövet jelezte: Románia schengeni csatlakozása csak akkor kerülhet ismét napirendre, ha sikerült leszerelni Ausztria ellenkezését, Tobias Billström, az Európai Unió soros elnökségét január elsejétől betöltő skandináv ország külügyminisztere egy román kollégájával, Bogdan Aurescuval folytatott telefonbeszélgetés során leszögezte: Svédország támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megvalósuljon.
2023. január 12., 15:512023. január 12., 15:51
2023. január 12., 16:362023. január 12., 16:36
A román külügyi tárca közleménye szerint a beszélgetés során Aurescu sok sikert kívánt a svéd elnökséghez, és támogatásáról biztosította partnerét az elnökség terveinek megvalósításában a többszörös kihívásokkal terhelt, bonyolult nemzetközi környezetben, amelyekkel szemben koherens és egységes EU-reakció szükséges.
A schengeni csatlakozás kapcsán köszönetet mondott Billströmnek, amiért országa többek között az EU bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén is támogatta Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli övezetbe.
Egyben reményét fejezte ki az aktív és érdemi együttműködésben a svéd elnökséggel a pozitív fejlemények elérésében, amelyek lehetővé teszik a csatlakozásról szóló döntést. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a svéd elnökség koordinálja a párbeszédet az ügyben érintett összes európai partnerrel.
és hangsúlyozta, hogy a svéd elnökség eltökélt abban, hogy aktívan lépjen fel, és mindent megtegyen annak érdekében, hogy az összes érintett fél bevonásával zajló, konstruktív párbeszéden alapuló, konkrét megoldásokat találjon a célkitűzés megvalósulása érdekében, és támogassa Románia csatlakozási erőfeszítéseit.
A miniszter egyúttal reményét fejezte ki, hogy sikerül előrelépést elérni az ügyben, és pozitív megoldást találni, és legitimnek nevezte Románia erőfeszítéseit és elvárásait.
A svéd diplomácia vezetője egyúttal köszönetet mondott Romániának, amiért az támogatja országa NATO-csatlakozását.
Kollégájához hasonlóan nyilatkozott a svéd közszolgálati televíziónak Gunnar Strommer svéd igazságügyi miniszter is, aki leszögezte: országa támogatja a schengeni övezet bővítését, ezért megoldást kell találni arra, hogy a tárgyalások folytatódjanak.
Ugyanakkor csütörtökön Therese Hydén, Svédország bukaresti nagykövete egy, a svéd EU-elnökség témájában megrendezett konferencián megerősítette: fontosnak tartják a témát, és megpróbálnak megoldást találni, azonban
Mint arról beszámoltunk, néhány napja Lars Danielsson, Svédország EU-hoz akkreditált nagykövete szintén arról beszélt: a svéd EU-elnökség csak akkor tűzi napirendre a szavazást a schengeni övezet bővítéséről, ha az előzetes egyeztetések nyomán biztossá válik, hogy az összes EU-tagállam támogatja azt.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter a csütörtöki konferencián kijelentette: Románia számára kiemelt prioritás a schengeni csatlakozás, ezért számít a svéd elnökség támogatására.
Bukarest az EU külügyminisztereinek január 23-i ülésén már fel kívánja vetni a témát.
Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.
Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!