Svédország támogatja Románia schengeni csatlakozását, ám az időpont továbbra is bizonytalan

Tobias Billström svéd külügyminiszter •  Fotó: Facebook/Tobias Billström

Tobias Billström svéd külügyminiszter

Fotó: Facebook/Tobias Billström

Miközben a bukaresti svéd nagykövet jelezte: Románia schengeni csatlakozása csak akkor kerülhet ismét napirendre, ha sikerült leszerelni Ausztria ellenkezését, Tobias Billström, az Európai Unió soros elnökségét január elsejétől betöltő skandináv ország külügyminisztere egy román kollégájával, Bogdan Aurescuval folytatott telefonbeszélgetés során leszögezte: Svédország támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megvalósuljon.

Balogh Levente

2023. január 12., 15:512023. január 12., 15:51

2023. január 12., 16:362023. január 12., 16:36

A román külügyi tárca közleménye szerint a beszélgetés során Aurescu sok sikert kívánt a svéd elnökséghez, és támogatásáról biztosította partnerét az elnökség terveinek megvalósításában a többszörös kihívásokkal terhelt, bonyolult nemzetközi környezetben, amelyekkel szemben koherens és egységes EU-reakció szükséges.

A schengeni csatlakozás kapcsán köszönetet mondott Billströmnek, amiért országa többek között az EU bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén is támogatta Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli övezetbe.

Egyben reményét fejezte ki az aktív és érdemi együttműködésben a svéd elnökséggel a pozitív fejlemények elérésében, amelyek lehetővé teszik a csatlakozásról szóló döntést. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a svéd elnökség koordinálja a párbeszédet az ügyben érintett összes európai partnerrel.

A külügyi tárca szerint a svéd külügyminiszter megerősítette, hogy országa támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez,

és hangsúlyozta, hogy a svéd elnökség eltökélt abban, hogy aktívan lépjen fel, és mindent megtegyen annak érdekében, hogy az összes érintett fél bevonásával zajló, konstruktív párbeszéden alapuló, konkrét megoldásokat találjon a célkitűzés megvalósulása érdekében, és támogassa Románia csatlakozási erőfeszítéseit.

A miniszter egyúttal reményét fejezte ki, hogy sikerül előrelépést elérni az ügyben, és pozitív megoldást találni, és legitimnek nevezte Románia erőfeszítéseit és elvárásait.

A svéd diplomácia vezetője egyúttal köszönetet mondott Romániának, amiért az támogatja országa NATO-csatlakozását.

Kollégájához hasonlóan nyilatkozott a svéd közszolgálati televíziónak Gunnar Strommer svéd igazságügyi miniszter is, aki leszögezte: országa támogatja a schengeni övezet bővítését, ezért megoldást kell találni arra, hogy a tárgyalások folytatódjanak.

Ugyanakkor csütörtökön Therese Hydén, Svédország bukaresti nagykövete egy, a svéd EU-elnökség témájában megrendezett konferencián megerősítette: fontosnak tartják a témát, és megpróbálnak megoldást találni, azonban

a csatlakozás témáját csak akkor bocsátják szavazásra a bel-és igazságügyi tanács ülésén a svéd elnökség alatt, ha teljesülnek a feltételek, azaz ha a román EU-csatlakozást megvétózó Ausztria módosítja álláspontját.

Mint arról beszámoltunk, néhány napja Lars Danielsson, Svédország EU-hoz akkreditált nagykövete szintén arról beszélt: a svéd EU-elnökség csak akkor tűzi napirendre a szavazást a schengeni övezet bővítéséről, ha az előzetes egyeztetések nyomán biztossá válik, hogy az összes EU-tagállam támogatja azt.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter a csütörtöki konferencián kijelentette: Románia számára kiemelt prioritás a schengeni csatlakozás, ezért számít a svéd elnökség támogatására.

Ugyanakkor úgy vélekedett, nem valószínű, hogy az osztrák kormány a január 29-i alsó-ausztriai választásokig módosítana álláspontján, de Bukarest folytatni kívánja a diplomáciai párbeszédet mind Béccsel, mind a svéd EU-elnökség képviselőivel.

Bukarest az EU külügyminisztereinek január 23-i ülésén már fel kívánja vetni a témát.

Mint arról beszámoltunk, a román és a bolgár schengeni csatlakozás a tavalyi év végén meghiúsult: december 8-án az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a nem kielégítő határőrizetre és az Ausztriába a két országon keresztül érkező illegális migránsok nagy számára hivatkozva megvétózta a román és a bolgár schengeni csatlakozást.

Hollandia is a csatlakozás ellen szavazott, és bár Hágának csak a bolgárokkal van problémája, mivel a két országról csomagban szavaztak, a vétó Romániát is érintette.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 22., csütörtök

Megpróbáltak csapást mérni a kurszki atomerőműre az ukránok Putyin szerint

Megkísérelt csapást mérni az ukrán hadsereg a kurszki atomerőműre az éjszaka folyamán – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az Ukrajnával szomszédos kurszki, belgorodi és brjanszki régióban kialakult helyzetről tartott tanácskozáson.

Megpróbáltak csapást mérni a kurszki atomerőműre az ukránok Putyin szerint
2024. augusztus 22., csütörtök

Brüsszelbe szállíthatják a migránsokat a magyar hatóságok az Európai Bizottsággal fennálló vita miatt

Nem zárják ki a budapesti hatóságok, hogy Brüsszelbe szállítják a Magyarország határára érkező migránsokat, ha nem sikerül megegyezniük az Európai Bizottsággal az országot a migrációval összefüggésben sújtó bírósági ítélet teljesítéséről.

Brüsszelbe szállíthatják a migránsokat a magyar hatóságok az Európai Bizottsággal fennálló vita miatt
2024. augusztus 22., csütörtök

Több mint száz lopott mobiltelefont találtak az olasz hatóságok egy román férfinél

Száznál is több, az alapos gyanú szerint lopott mobiltelefont találtak az olasz hatóságok egy román férfinél – számoltak be az olasz illetékesek.

Több mint száz lopott mobiltelefont találtak az olasz hatóságok egy román férfinél
2024. augusztus 22., csütörtök

Kemény bírálatok Kamala „elvtársnőnek”: első szabadtéri rendezvényét tartotta Trump a júliusi merénylet után

A múlt hónapban ellene elkövetett merénylet óta első szabadtéri nagygyűlését tartotta Donald Trump szerdán Észak-Karolinában

Kemény bírálatok Kamala „elvtársnőnek”: első szabadtéri rendezvényét tartotta Trump a júliusi merénylet után
2024. augusztus 22., csütörtök

Ismét ezrek menekülnek Gázában egy új evakuálási parancs nyomán, teljes a káosz a tűzszüneti megállapodás körül

Több ezer ember ismét mozgásban van, miután az Izraeli Védelmi Erők (IDF) újra kiadták az evakuálási parancsot Gáza déli részén.

Ismét ezrek menekülnek Gázában egy új evakuálási parancs nyomán, teljes a káosz a tűzszüneti megállapodás körül
2024. augusztus 22., csütörtök

Kurszk után egy másik orosz régióba is megpróbáltak betörni az ukránok

Egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport szerdán megpróbált behatolni az oroszországi Brjanszki terület Klimovszkij körzetébe – állította Alekszandr Bogomaz kormányzó.

Kurszk után egy másik orosz régióba is megpróbáltak betörni az ukránok
2024. augusztus 21., szerda

Románián áthaladó útvonalon migránsokat csempésző hálózatra csaptak le Bulgáriában

Szíriai, jordániai, bolgár és moldovai állampolgárságú tagokból álló, illegális bevándorlókat Románián és Szerbián keresztül Nyugatra csempésző szervezett bűnbandára csaptak le a bolgár és a román hatóságok a bulgáriai Plovdiv városában.

Románián áthaladó útvonalon migránsokat csempésző hálózatra csaptak le Bulgáriában
2024. augusztus 21., szerda

Gázai tűzszünet: mindenki ellentmond mindenkinek

Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólagos ódzkodása ellenére Izrael beleegyezett az izraeli hadsereg (IDF) erőinek kivonásába a Gázai övezetből.

Gázai tűzszünet: mindenki ellentmond mindenkinek
2024. augusztus 21., szerda

További csapatokat vezényelt Kurszk védelmére Oroszország, az ukránok Moszkvát támadták drónokkal

A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta Oroszország több mint 9600 rakétát és 14 ezer drónt vetett be Ukrajnában – jelentette ki kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka a televízióban is sugárzott sajtótájékoztatóján.

További csapatokat vezényelt Kurszk védelmére Oroszország, az ukránok Moszkvát támadták drónokkal
2024. augusztus 20., kedd

„Isten, áldd meg a magyart!” Magyarul is fohászkodott Bukarest érseke Szent István-napon Budapesten

Európa keresztény értékeit ért támadásokról, a Krisztus-követés nehézségeiről a mai világban és Szent István király szellemi örökségéről beszélt Aurel Percă bukaresti érsek a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a Szent István-bazilikában kedden.

„Isten, áldd meg a magyart!” Magyarul is fohászkodott Bukarest érseke Szent István-napon Budapesten