Fotó: Agerpres
2009. február 09., 08:502009. február 09., 08:50
Az előzetes várakozások szoros eredményt jósoltak, számos gazdasági tömörülés, a szakszervezetek és a Svájci Néppárt (SVP) ugyanis a növekvő munkanélküliség, a tömeges keleti bevándorlás és a bűnözés elterjedésének veszélyére utalva a „nem” szavazatok mellett érveltek. Svájc 7,2 millió lakosának mintegy 21 százaléka külföldi származású (a románok száma négyezerre rúg), és csak a tavalyi év során 80 ezren telepedtek le a kantonok országában, éppen ezért sok svájci állampolgár gondolkodik úgy, hogy a személyek szabad mozgásából az EU-nak több előnye származik, mint nekik. A bevándorlásellenes SVP ezekre a félelmekre építette a vasárnapi népszavazást megelőző kampányát: szerintük, ha kiterjesztik a személyek szabad mozgásának jogát a románokra és bolgárokra is, akkor az a gazdasági válság további elhúzódását, a kelet-európaiakra jellemző korrupció és bűnözés Svájcba való beengedését jelenti. Ennek következtében nőni fog a munkanélküliség, emelkedni fognak az adók, a beérkező idegenek miatt még többen elvesztik majd állásaikat, és nőni fog a bűnözési ráta is. Romániában számos emberjogvédő szervezet és politikai párt emelte fel szavát az ellen, hogy kampányplakátjain a Svájci Néppárt az ország testét marcangoló varjakként ábrázolta a román és bolgár munkavállalókat. Eközben a berni kormány és a parlament többi pártja támogatta a megállapodás kiterjesztését.
A népszavazás tétje volt a szövetségi köztársaságnak az Európai Unióhoz fűződő viszonya is. Ha az állampolgárok nemmel szavaztak volna, ez automatikusan azt jelenti, hogy a korábban az uniós munkavállalókra kötött egyezmények is semmisek és érvénytelenek lesznek. A svájci parlament még tavaly a szerződések megújítása, valamint a bolgár és román munkavállalók beengedése mellett döntött, de az ellenzők elég aláírást gyűjtöttek egy népszavazás kikényszerítéséhez. Az eredeti megállapodást az EU-val – a svájci, illetve az uniós munkavállalás kölcsönös kiterjesztésére – 67 százalékos szavazati többséggel 2000-ben hagyták jóvá a svájci szavazók. Ezt azóta kiterjesztették a 2004-ben újonnan csatlakozott tíz tagországra is. A megállapodásokhoz közvetlenül kapcsolódik hat további kétoldalú egyezmény – ezeket 1999-ben írta alá az EU és Svájc –, amelyek a kereskedelem, a légi és a közúti szállítás, a mezőgazdaság és a kutatások terén bontja le a kétoldalú korlátozásokat. A bolgár és a román munkavállalókra csak fokozatosan terjesztik majd ki az uniós megállapodás hatályát. A következő hét évben, 2016-ig bevándorlási korlátozásokat rendelhet el Svájc, amiket utána további 3 évre meghoszszabbíthat.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.